Verseny a David Guettaságért
Amióta kiderült, hogy David Guetta hamarosan visszavonul az aktív DJ-zéstől, végre megindulhatott a sajtó kedvenc játéka, az új David Guetta keresése. Nyilván a Balaton Sound szervezői is érezték, hogy idén még büszként ki lehet rakni a plakátokra a francia DJ nevét, de jövőre hosszú éves kapcsolat után újjal kell megtölteni a neki szinte kötelezően fenntartott helyet, ezért nem is szaroztak, és egy napra hívták meg azt a két embert, akikkel kapcsolatban a legtöbbször merül fel az új David Guettaság lehetősége. Calvin Harris és Avicii ráadásul egymás után léptek fel.
A 30 fokos hidegfrontban a szigeteshez hasonló, de valamivel unalmasabb prosztópartit verető Dizzee Rascal után színpadra lévő Calvin Harris járt már amúgy Magyarországon, 2010-ben a Szigeten már adott egy nagyszerű, ám elviselhetetlenül meleg koncertet. Mint kiderült, ahhoz nem lehet hasonlítani: az idő közben csak A-kategóriás sztárokkal dolgozó DJ ezúttal nem szórakozott a dalai élő prezentálásával, és csak ő jelent meg a színpadon egy szettre. Ez persze nem stílusidegen, csak kicsit szomorú volt látni, hogy Harris annyira belemerült a prosztóba, hogy a Guetta örökségébe való lépés előtti dalaihoz hozzá sem nyúl, ellenben játszott például Guettát. Persze ha elfelejtjük, hogy ez a figura milyen jól indult, akkor megkapjuk azt a DJ szettet, amilyeneket a rosszabb diszkókban is hallhatnénk, ha nem a tulaj fakezű haverja szolgáltatná a zenét. Értsük ezalatt azt, hogy csak és kizárólag az a fajta négynegyed szólt, amit jól be lehet állítani csengőhangnak. A Balaton Sound közönségének természetesen ez épp megfelelt, ezért az isten sem menthette meg attól a nagyszínpad előtti teret, hogy jó kis mulatós house-ra rúgja fel ott a port a nonfiguratív tetkókra és felhajtott gallérokra láthatóban igencsak fogékony közönség. Amennyi igényességet bele lehet ebbe a stílusba pakolni, azt Harris belepakolta: még a rosszabb dalok is működtek a felvezetés miatt, érezte, mikor fárad már bele a közönség a veretésbe, és mikor kezdődik az a pont, amikor mindenki ugrálni akar.
Ezért is volt nehéz dolga a zavaróan fiatal 22 éves Aviciinek, hiszen amit ki lehetett csikarni a közönségből, azt Calvin Harris kicsikarta. Bár végül megmentette, hogy a közönség ekkorra már egy Trabant indítására is extázisban táncolt volna, mi nem mennénk el mellette, hogy ilyen semmitmondó fellépést csak ritkán láthatunk főműsoridőben fesztiválon. Az egy dolog, hogy arcra természetesen az égvilágon senkinek nem tűnt volna fel, ha a nagyszínpad mögötti pohárszedő áll be a pult mögé playt nyomkodni, de még a zene is olyan unalmas, hogy a természetesen a végén elhangzó gigasláger Levelsen túl emlékezni sem lehet semmire a fellépésből. Az a gond, hogy Aviciinak eszébe sem jutott, hogy legalább a Guetta által nem túl szélesre taposott ösvényt teljesen kihasználja, ezért maradt egy annyira jellegtelen diszkó, amiben tényleg csak az volt a különleges, hogy ezt egyébként egy nagy fesztivál nagyszínpadán is elő lehet adni.
Tehát az új David Guetta státuszért folytatott versenyben most Calvin Harris áll jobban, de a magyar közönség jól láthatóan azt szeretné a legjobban, ha mindketten David Guetták lennének. Sőt, az lenne a legjobb, ha összejönne annyi új David Guetta, amennyi már kitölt egy teljes fesztivált, és akkor nem kéne kibekkelni ennyi időt az igazi veretésig.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon