A Sound az új Sziget?

Igen, azért a Balaton Sound még mindig a Nemzeti Műkörömépítők Szövetségének éves taggyűlése, amire jó ütemérzékkel rászervezték a Nonfiguratív Lapocka Tetoválók Országos Egyesületének konferenciáját. Igen, a Balaton Sound még mindig a lakossági csapatás ünnepe, ahol Hungária Extra Félédes pezsgővel áldoznak a mennyiségi technó oltárán, és a buli csúcspontján szakrálisan leölnek egy okosban felspoilrezett , citromsárga Hummert a dizájnerdrogok tiszteletére.

És igen, a Balaton Sound még mindig az a hely, ahol letudja szokásos éves hakniját a Prodigy, David Guetta, meg mindenki, akit elhívnak ebbe a csendben rohadó lambériás, vidéki művelődési házba, amit úgy hívnak, hogy Magyarország.

Mindössze annyi változott tavaly óta, hogy tele lett Zamárdi külföldiekkel. Amíg tavaly még csak a jegyek alig öt százalékát adták el Nyugat-Európában, addig idén minden negyedik bérletes belga, francia, német vagy holland volt.

És hát felhígult a Balaton Sound közönsége: már nem csak gyűrött tarkójú mobiltelefonnepperek rendelték egymás után a Mojito-köröket egészségügyi szakközépiskolás kiscsajoknak, és nem csak büszke kettes Golf-tulajdonosok pumpáltak úgy hajnalig, mintha egyenesen Vona Gábor adta volna ki napiparancsba.

De tele volt a fesztivál vidám belgákkal is, akik elefántnak, vagy éppen banánnak öltözve rohangáltak, szeleteltek, esetleg botorkáltak részegen. És voltak itt Bretagne-ból zászlót lengetve, meg persze németek, akik az önfeledt csapatásra is mindig hoznak magas fényvédő faktorú naptejet, meg nagy hatásfokú szúnyogriasztó spray-t. És még csak reklámkampány sem kellett hozzá: elég volt, hogy a Balaton Sound lett Európa legjobb közepes méretű fesztiválja. Bármit jelentsen is a közepes méret ebben az esetben.

Amíg tavaly a Balaton Sound még úgy nézett ki, mint a Bed Beach viszkikóla akciók idején, addig idén már kicsit a Kazinczy utcára hasonlított: vidám magyarok buliztak brit legénybúcsúsokkal és francia bulituristákkal. Pedig azért a fesztivál törzsközönségét elég jól meghatározza, hogy Armin Van Buuren olyan egyszerű, mint egy polifonikus csengőhang, Afrojack pedig egyenesen olyan, mint egy bekatizott Cintula, aki az se tudja, hogy céges partin, vagy egy orosz milliomos szülinapján nyomta-e be éppen a play-gombot.

De a magyar rögvalóság kicsit halkabb lett idén a Soundon: és, hogy ehhez azért van közük a külföldieknek, azt jól mutatja, hogy a VIP-ra mindez semmit nem hatott: ott kis magyar oligarchák smároltak Dubait megjárt playmate-ekkel, miközben megfáradt valóságshow-sztárok rendelték a lebarterezett ingyenkoktélokat.

Persze nem azért lett vidámabb a Balaton Sound, mert tele volt külföldiekkel: a belgák csak európai értelemben vett asztalon táncolást hoztak a fesztiválra. És ez szemmel  láthatóan kicsit felszabadítóan hatott a magyarokra is. Ahogy az is, hogy a Zimmer Feri-érzés némiképp alábbhagyott idén: a taxisok már néha adtak számlát, még akkor is, ha 2000 forintról indult a fuvar, a helyi közértben pedig a negyedik napon is volt még friss paradicsom. Mindez hatalmas fejlődés, mert az első Soundon még zsebbe tízezerért fordultak a siófoki taxisok, pár éve a fesztivál végére  pedig már olyan volt Zamárdi minden boltja, mintha visszadobták volna a Rákosi-rendszer hiánygazdaságába.

És igen, a Balaton Soundon idén is volt kábítószer. Aki akart, kis utánajárással tudott venni füvet, speedet, katit és dzsinát, meg mdma-t, és mindent, amire van Európában kereslet. Pont úgy, ahogy minden valamirevaló vidéki diszkóban.

Vagy akármelyik romkocsmában. Vagy az Európai Parlament brüsszeli székházának slozijaiban. Mert ugye a kábítószer-fogyasztás nem zenei stílus kérdése. És nem is a Balaton-part hozza ki az emberből. Ez egy illegális piac, amit a legális kereslet tart életben, és az értékesítési láncot a szabadpiac alakítja ki, így valamivel hatékonyabban működik, mint mondjuk a nemzeti dohányboltok hálózata.

A kábítószerkérdés persze probléma, európai probléma, amit mi sem jelez jobban, minthogy a fesztivál ideje alatt meghalt Siófokon egy belga fiatal. A belga lapok szerint a halál oka szívleállás, ami azért elég jó eséllyel arra utal, hogy kábítószert fogyasztott a 21 éves áldozat.

De mindez sokkal összetettebb probléma, minthogy Steve Aoki DJ-szettje adja meg az egész társadalom számára releváns választ. Annyi biztos, hogy a Balaton Sound idén a tragédia ellenére is sokkal felszabadultabb, vidámabb, önfeledtebb hely volt, mint eddig bármikor. Zamárdi a sufnituningolt Suzuki Swiftek ellenére is kicsit olyannak tűnt, mintha az Európai Unió része lenne.