Mindenkinek kell egy Quimby-élmény

2013.08.07. 13:18
Az Index fesztiválblogja

Aktuális

 
A fesztiválról
Koncepcionális, formai és tartalmi újítások sorát hozza az idei Sziget augusztus 5-12. között. Megalakul a Sziget Fesztiválköztársaság, tovább szépül a rendezvény és új programelemek is gazdagítják a felhozatalt. Az idei Sziget, ha úgy tetszik, még egy lapáttal rátesz az "élményfesztivál" koncepcióra. Ennek egyik leglátványosabb eleme lesz a Szigeten - most először - az ún. End Show. Az End Show - mint nevéből is látszik - a Sziget egyhetes élményhömölyére a fesztivál utolsó estéjén teszi fel a koronát. Vasárnap tehát a Nagyszínpad előtt, főműsoridőben egy rendkívül látványos vetítéssel, tűzijáték-, fény- és lézer show-val búcsúzik az idei Sziget. A pirotechnikai és fényeffekteket gazdagon felhasználó záróbuli zenei kíséretére a szervezők a világ első számú DJ-jét, David Guettát kérték fel, aki élőben szolgáltatja majd a zenei aláfestést. A Kelet-Európa Vurstli idén is a már megszokott játékossággal fogadja az emigrálni vágyókat. Az idei tematika a 60-as, 70-es évek hippi korszaka. A hozzá tartozó mozgalmak béke és szabadság vágyát finoman "elv"-társítják a Sziget Fesztiválköztársaság filozófiájával. Hosszú haj, csőfarmer, peace & love! A Kelet-Európa Vurstli ruhagyárában elkészíthetjük a saját szabadságunkat szimbolizáló fesztiválkösztümünket is. Ami a zenekarokat illeti, az idei Sziget nagyszínpados kínálatában lép fel a nemrég újra aktivizálódott spanyol Ska-P, amely már többször is játszott a Hajógyári-szigeten, 2005-ben például gólyalábakon és Bush-álarcokban. Szintén visszatér a brit Skunk Anansie, amely énekesnője, Skin vezetésével 2011-ben adott emlékezetes koncertet a Szigeten. Dizzee Rascal, a népszerű brit rapper, a grime-mozgalom talán legfontosabb képviselője ugyancsak fellép a fesztiválon, akárcsak az Editors, a posztpunk mozgalom egyik legkarakteresebb zenekara, valamint a szintén brit énekes-slágergyáros, Alex Clare, valamint az elektronikus, metál és rockzenei elemekkel kísért hardcore zenét játszó Enter Shikari, továbbá a legendás britpop-formáció, a Blur vagy a német Die Arzte. Az A38 színpadon ad koncertet az idei Szigeten az észak-londoni énekes-gitáros-dalszerző, Michael Kiwanuka, és jön a punk-rock zenekarok és zenészek tucatját inspiráló Los Angeles-i Bad Religion is, amely tavaly adta ki tizenhatodik albumát. Fellép az A38 sátorban a lassú tempójú, hűvös és melodramatikus alternatív popszámokat író francia előadó, Woodkid, a svéd indie rock formáció, a Peter Bjorn & John, Katy B brit énekesnő, dalszerző, a dubstep kultúra egyik fontos képviselője, Netsky belga drum'n'bass előadó, a pszichedelikus rock albumával tavaly az egész világot elbűvölő ausztrál Tame Impala. Jegyek: Mínusz 1. napi jegy - augusztus 5. - Cipő Emlék Nap Elővételben augusztus 4-én éjfélig: 4 900 Ft Augusztus 5-én és a helyszínen: 5 900 Ft 0. napi jegy - augusztus 6. - Quimby és Muzsikás nap Elővételben augusztus 5-én éjfélig: 6 990 Ft Augusztus 6-án és a helyszínen: 7 990 Ft 0. napi jegy + "Quimby" könyv 1000 Ft-ért az első 5000 online jegyet vásárló vendégnek: 7 990 Ft Napijegy: 14 000 Ft Hazamenős bérlet: 58 000 Ft Ottalvós bérlet: 66 000 Ft Sziget - Budapest Citypass Érvényes 2013. augusztus 1. (csütörtök) 00.00-augusztus 13. (kedd) 24.00-ig, ára: 8 700.- HUF 48 órás Citypass: érvényes a kiváltás napjától másnap 24.00-ig, ára: 2 700.- HUF Karaván kemping jegy: 38 000 Ft VIP Kemping jegy: 38 000 Ft
Tovább »
 

Lassan mindenkinek lesz egy Quimby-élménye Magyarországon. Valakinek ez az első angol nyelvű felvételek egyike vagy a budapesti éjszakában, a föld alatt adott első koncertek valamelyike, és persze van, akinek az X-Faktorban hallott Most múlik pontosan. Nekem éppen egyik sem. A Quimby nekem fesztiválzenekar. Évről évre szinte minden fesztiválon látni lehet őket, és bár nyilván intimebb tud lenni egy klubkoncert, ennek a zenének szinte új életet ad a szabad levegő, a napsütés, és a vurstli.

Ilyen szempontból tökéletes ötlet volt a Quimby Csodaország projekt. A zenekar belakta a Szigetet, viszont nem annyira szembetűnően, mint amennyire számítani lehetett rá. Én a Volt Terasz rendezvényeit érintettem, de például az ígért mutatványosokat nem láttam. A bejáratnál az aszfalton egyébként a zenekar által kitalált festések fogadták (és persze fogadják a fesztivál végéig) az embereket. Az is szerencsés eset talán, hogy a Sziget szervezői a látványt újabb szintre emelték a fesztiválon, így sok díszítést a Quimby ehhez már nem tudott hozzátenni, mert a cirkuszi hangulat alap volt.

Akárhonnan nézzük, ennek a napnak a központja mégiscsak a zenekar szűken két és fél órás fellépése volt. A telt házas Aréna-koncert alapján nem tűnt ez nagy kihívásnak, de az ott jelenlévők vagy többre, vagy legalább annyira vágytak a mostani koncerten. Legalább annyi volt. A kivetítő például nem kapott akkora szerepet, volt helyette látványosabb fény, kis tűzijáték, labdadobálás, furcsa, piros ruhában táncoló lányok, és egy valóban vurstli hangulatú, konfettiesős finálé. A látvány nagyjából ennyi volt, és a beharangozáshoz képest ez valamennyire csalódást jelentett.

A Quimby azonban valójában mindig is a zenéről szólt, és erről a néhány fickóról, akik közül senki sincs túlzottan előtérben, vagy túlzottan hátul. A koncertjük az ő összhangjuktól jó, és bár lehetnek rutinszerű pillanataik, ezt a sok irányból érkező összetalálkozást ők még mindig láthatóan élvezik. A zene pontosságán, a jól eljátszott dalokon sosem fog múlni egy Quimby-koncert minősége, ezen már régen túl vannak. A számokon viszont múlthat.

Mivel a zenekar megszavaztatta az elhangzó dalokat, így óriási meglepetéseket nem lehetett várni. A néhány új dalon kívül valóban a megszokott műsort kellett eljátszaniuk. Egyszer, valahol, máskor biztosan nagyobb élmény lenne egy ennél szokatlanabb összeállítás, de itt nagyjából öngyilkosággal ért volna fel. Az új dalok egyébként dinamikusabbnak és indulatosabbnak tűnnek. A Kivándorló Blues például eleve félreérthető, mert a "hidd el én veled maradnék/szívesen széjjelszakadnék/ha lenne mér'/Magyarország” refrénrészben a „mér'” inkább hangzik „még”-nek. Ezzel együtt a szöveg jóval konkrétabb és belemenősebb, mint a korábbiak, ami kissé szokatlan Kiss Tibitől.

A régi dalok között van néhány olyan, ami közelít a túljátszottsághoz, és mintha a Most múlik pontosant sem akarná eljátszani a zenekar, mert ahogy az Arénában Szabó Attila (Csík zenekar) kislánya, most egy színes bőrű lány énekelte el a dalt, akit Alice-nak hívtak, kapcsolódva az Alice Csodaországban koncepcióhoz. Van még ezen kívül is olyan dal, amit lassan most már jó lenne elhagyni, de egy új lemez segíteni fog ezeken a kínokon, fel lehet tölteni a műsort az új dalokkal.

A Quimby az évek során generációkat összekötő kapocs lett. A családanyák éppúgy képesek voltak kijönni ide a hőségbe, mint a tinilányok. Bárkinek, bármilyen élménye legyen is róluk, elvitathatatlan, hogy a zenekar mindig mindent megtett, hogy ez pozitív legyen. Ilyen figyelemre pedig bármikor, bárkinek szüksége lehet.