A náci eszmék korfüggetlenek - Atari Teenage Riot-interjú

A Fekete Zaj fesztiválon lépett fel a német Atari Teenage Riot. A csapat két tagjának a koncert után tettünk fel kérdéseket. Pontosabban próbáltunk, de Alec Empire-ből csak úgy dőlt a szöveg, alig lehetett megszakítani egy pár pillanatra, a zenekar másik tagja, Rowdy Superstar egy rövid megszólalás után át is kapcsolt unottan várokozó módba. Empire viszont boldogan beszélt nekünk a mai elektronikus zene és az Atari Teenage Riot kapcsolatáról, magyar producerekről és az egyre erősödő radikális szélsőjobbról.

Fotó: Podobni Mihaly

Egy ismerősöm ott volt idén a csehországi Brutal Assault metálfesztiválon, ahol állítólag arról beszéltetek, hogy jobban szerettek ilyen helyeken fellépni, mint egy elektronikus zenei eseményen, ahol a közönség sokszor értetlenkedve fogadja a zenéteket.

Alec Empire: Azt nem mondanám, hogy az elektronikus zenei fesztiválok rosszabbak, de oda más miatt mennek az emberek. Sokan azt hiszik rólunk, hogy mi is valami újkori EDM őrület vagyunk, és valljuk be, az olyanoknak, akik csak be akarnak rúgni vagy tépni, és egy jót tombolni, a mi zenénk is tökéletesen megfelelhet. Vagy csak ránéznek a színpadképünkre, és azt hihetik, hogy valami fashion banda vagyunk gitárok nélkül. Pedig minket nem is igazán lehet műfajilag kategorizálni, mi már akkor ilyen zenét csináltunk, amikor az EDM még gondolatban sem létezett.

Ennek ellenére pont annak a Steve Aokinak a kiadójához szerződtetek, aki az egész újkori EDM őrületnek a kirakatfigurája.

AE: Azt ne felejtsük el, hogy 2010-ben szerződtünk a Dim Makhez, amikor az egész még kicsit más volt. Rengeteg zenekar került hozzájuk, mint az akkor még gitárközpontú Bloody Beetroots, a Bloc Party, The Kills vagy éppen a Gossip, és azt hiszem Aoki is kicsit könnyedebb szetteket tolt Dj-ként. Aztán betört az Egyesült Államokba a dubstep, ráadásul annak is ez a sokkal keményebb, reszelősebb fajtája, és onnantól bekövetkezett egyfajta arculatváltás. Pár hete számon is kérte rajtam egy újságíró, hogy Steve Aokinál borzalmasabb dolog nem történhetett az elektronikus zenével, mi meg a nevünket adtuk a kiadójához. Azonban sokan nem tudják, hogy ő régebben egy keményvonalas hardcore zenekarban énekelt, és teljesen tisztában van azzal, mi mik is vagyunk.

Rowdy Superstar: A probléma szerintem azzal van, hogy sok producer nagy hatalmat ad a menedzsmentnek és a PR csapatnak, ezért nem is csoda, hogy annyira ellaposodott ez az egész. Az Atari nem ilyen, mindenki különböző értéket képvisel és ezeket próbáljuk egy nagy produkcióvá gyúrni. Három éve ez még nem volt érezhető a Dim Makhez szerződtetett előadóknál, most viszont már egy jól olajozott gépezet szerint működik rengeteg producer.

AE: Hasonló kritika ért minket, amikor leszerződtünk egy lemezre a Beastie Boysszal. Az emberek csodálkoztak, hogy mégis mit csinálunk egy rakás külvárosi fehér rapperrel, akik a partyzásról szövegelnek. Aztán nézd meg, mára a '90-es évek egyik legmenőbb együtteseként emlegetik őket, mert rengeteg elemet emeltek át a rockból és a punkból a rapzenébe. Személy szerint engem az ilyen produkciók érdekelnek, egy reggae zenekar, aki roots reggae-t játszik körülbelül annyira izgalmas, mint a falat nézni két napon keresztül. De ha van az együttesben egy őrült sampleres vagy egy vagány basszusgitáros rocktémákkal, akkor azonnal más a helyzet. Ott van például a Clash, ami tökéletes példa arra, hogyan lehet elhagyni egy műfaj komfortzónáját. A mi digital hardcore megnevezésünk is csak kényszerből született, de még így is szerencsénk van, hogy nem kell négy-öt különböző idióta Soundcloud-tagen gondolkodnunk egy-egy új Atari-dal kapcsán. Ez a műfaji kategorizálás segíti az elérhetőséget, de közben korlátozza is az embere kreativitását és érdeklődését. A Darkstar zenekar panaszkodott nekünk egy közös fesztiválfellépés után, hogy azért kritizálják sokan a legutóbbi lemezüket, mert az már nem dubstep.

Fotó: Podobni Mihaly

A Soundcloud-profilodat átfésülve észrevettem, hogy sok más mellett magyar producert is követsz.

AE: Két éve nagyon beszippantott a Soundcloud, akkor bekövettem egy rakás izgalmas producert. Kiről van szó egyébként?

Mongoose.

AE: Ó, igen, ő ilyen jó harsogó glitch-hopot csinál. Sajnos mára kissé alábbhagyott a lelkesedésem a Soundclouddal, mert egyszerűen túl nagy lett és eluralkodott egyfajta vállalati marketingrendszer, aminek köszönhetően alig tudok már kiigazodni rajta. Korábban rengeteg kishal úszkált benne, akik közül igazi ritkaságokat lehet kihalászni, most viszont az egész tele van óriáscápákkal, és ez elijeszti az olyan hobbihorgászokat, mint én.

Egy másik magyar vonatkozás, hogy egy éve a Tits & Clits producerpáros nyerte az Atari Collapse of History című számához hirdetett remixversenyt.

AE: A remixük mellett a legjobb név versenyét is ők nyerték nálam, de azt sohase gondoltam volna, hogy magyarok. Vagy gáz, hogy ez nem tudom? Budapestiek?

Igen.

AE: Emlékszem a dalra, ugyanis minden számot végighallgattam, majd demokratikusan megszavaztuk a legjobbat. Persze az én szavazatom kettőt ért. Egyébként volt vagy ötven, kifejezetten jó átdolgozás, és én fel is vetettem, hogy mi lenne, ha mind az ötvenet kiadnánk, de rajtam kívül ezt mindenki ökörségnek tartotta. Marha jó cuccokat küldtek be nekünk, volt például egy srác, aki 8bit remixet csinált a dalból, és egyszerűen imádtam.

Kezdetektől fogva vállaljátok az antifasiszta és náciellenes nézeteiteket. Mennyire aggaszt titeket a gazdasági válság óta egyre szembetűnőbb szélsőjobboldali erősödés a világban?

AE: Tisztában vagyunk vele, és most is ugyanazt gondoljuk, amit a '90-es években. A zenei színtér próbál elhatárolódni ezektől a problémáktól, pedig sokan nagyobb hatással lennének az emberek véleményére, mint a politikusaink. Továbbra is azt vallom, hogy muszáj vitába szállni a radikális jobboldali eszmékkel, és jobb alternatívával előállni az ő elképzeléseikkel szemben. Sokan inkább nem törődnek ezzel, hiszen van munkájuk, nem akarnak kockáztatni, élik a mindennapi életüket. A '90-es években sokan megtaláltak azzal, hogy minek kell egy nyíltan antifasiszta zenekar, amikor a nácik nagy része már öreg, és évek múlva kihalnak. Ez baromság, ugyanis az náci eszme korfüggetlen, és máig rengeteg fiatal képes azonosulni vele. Pedig a tudomány és a történelem egyszer már bebizonyította, hogy a nácik tévedtek, és az eszméik csak pusztuláshoz vezetnek. Tudatlan idióták alkották akkor a nácikat, ezért is olyan ijesztő, hogy az internet világában is vannak, akik szerint ez egy járható út. Ha az egyre erősödő magyar neonáci csoportok továbbra is fennmaradnak, akkor az országnak ugyanaz lesz a sorsa, mint az akkori Németországnak. Ezek az emberek nem veszik észre, hogy mekkora károkat okoznak a saját hazájuknak nem csak rövid, hanem hosszútávon is. Nézd meg, Németország még mindig szenved a náci múltja és a világháború miatt. Az ilyen csoportok azt vallják, hogy a saját országuk érdekében cselekednek, miközben pont ellenkezőleg, szép lassan elpusztítják azt. A világ nem ebbe az irányba halad, de ők téves eszmék alapján inkább szembemennek vele. Nekünk viszont nem szabad erőszakkal állni hozzájuk, hanem nyílt beszéddel és szellemi fölénnyel győzedelmeskedni fölöttük. Mindig lesz valami elmebeteg idióta, aki a felsőbb rangú fajhoz sorolja magát, és ezt el is hiszi magáról. Az ilyeneknek csak azt kell mondani, hogy nem, és a kezükbe nyomni egy történelemkönyvet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!