Nagyon gyorsan elunom magam – mondta a világturnézó huszonéves

2014.08.18. 09:43
Az Index fesztiválblogja

Jack Steadman, a Bombay Bicycle Club énekese szerint az első magyarországi fellépésük remekül sikerült (nekünk is tetszett, bár kissé bágyadtnak találtuk). Szereti, amikor először játszhatnak valahol, mert olyan embereket lát a tömegben, akik régóta várják, hogy láthassák a zenekart, ezért különösen lelkesek. Ilyenkor mindig szomorú, hogy miért nem jöttek korábban. Az állandó turnézást kihívásként éli meg, mindig próbál valamin változtatni, hogy saját magának is érdekes maradjon.

Nem akarod minden este ugyanazokat a számokat játszani, nem akarod ismételni magad, szóval mindig próbálni kell változtatni azon, amit csinálsz, hogy ne váljon egyhangúvá.

Ebből szerinte a közönség nem sokat vesz észre, inkább saját maguk miatt csinálják.

A koncerten nemcsak az új lemez számait játszották, körülbelül fele-fele arányban adagolták az idei és a régebbi dalaikat. A setlisteket legtöbbször Jamie (Jamie MacColl, a zenekar gitárosa) állítja össze, általában figyelnek arra, hogy a lassú számokat pörgősebbek kövessék, az első lemez rockosabb számait pedig próbálják egy blokkban tartani. Amúgy Jack szerint a legutóbbi albumuk alapján ők már nem is igazán mondhatóak rockzenekarnak, de amikor élőben játszanak, akkor még mindig azok.

Ez az energiáról szól, meg arról, hogy sokat mozogj a színpadon.

Az együttes új lemezével, a So Long, See You Tomorrow-val kapcsolatban megjelent szinte minden kritika megjegyezte, hogy a srácok minden új albumukkal egyben stílust is váltanak, habár a 2011-es A Different Kind Of Fix-hez képest már kevésbé vettek éles kanyart, mint a korábbi lemezeik után. Jack szerint a továbbiakban sem várható, hogy megállapodjanak egy hangzás mellett.

Nagyon gyorsan elunom magam. Az életem minden aspektusában arra törekszem, hogy mindig legyen valami változás.

Biztos benne, hogy a következő lemezen is lesz valami újdonság, de nem elektronikából lesz több rajta. „Talán valami szuperakusztikus cucc lesz” – viccelődött, habár visszagondolva a 2010-es, akusztikus gitáros lemezükre, a Flaws-ra, ez nem is hangzik annyira abszurdnak.

A legutóbbi album kapcsán a másik közhely, hogy Jack közelmúltbeli utazásai szolgáltattak inspirációt a számok megírásához, főleg az Indiában eltöltött idő. Aggódott is, hogy a bollywoodi hatásokat sokan csak a nevükből adódó kényszernek, vagy éppen giccsesnek találják majd, mint ahogy a Pitchfork annak is találta.

Én viszont imádom Bollywoodot, és nem szeretném, ha bárki szűklátókörűen gondolkodna róla.

Az énekes, bár odavan Indiáért, a kedvenc országa Japán, ami minden alakalommal nagy hatással van a személyiségére. Ha kint jár, mindig vesz magának pár új lemezt is, de ennek egyszerűen az az oka, hogy ott több lemezbolt van, mint például Törökországban, viszont nem a hagyományos japán zenéket keresi. Inspirálja a világjárás, ennek ellenére a legjobban otthon, Észak-Londonban érzi magát.

Szeretek sokat utazni, de mindig az éltet, hogy visszatérjek Londonba. Nem hiszem, hogy túl sokáig távol tudnék lenni. Nagyonis londoninak érzem magam.

A honvágy turnézás közben is utoléri Jacket.

Ilyenkor csak bepötyögöm a Google-be azt, hogy London...

Kicsit komolyabban azt mondja: inkább megpróbálja elhessegetni magától az érzést, mert szerinte hálásnak kell lennie minden egyes új helyért, ahova eljut, egy-két hónapot meg ki lehet bírni London nélkül. „Hülyeség a honvággyal emészteni magad”.

A zenekarból Jamie MacColl a legnagyobb könyvmoly, de Jack is szeret olvasni, mostanában regények helyett inkább a Közel-Kelet és az iszlám érdekli, most éppen utóbbi történetéről olvas.

Lenyűgöz az iszlám és az iszlám világ. Tervezem is, hogy elutazzak olyan helyekre, mint Irán, Pakisztán és India északi része. Imádom az iszlám világ zenéjét, az építészetét és az ételeit is.

A mostani gázai konfliktus kapcsán az épp olvasott könyvre hivatkozva azt mondja:

Ennek semmi köze a valláshoz. Ez a politikáról szól.

A zenekar tagjaival kapcsolatban mindig megjegyzik, mennyire szerényen viselkednek – ez a mostani, szigetes fellépésükön sem volt másképp. Jack szerint a növekvő népszerűségük ezen nem változtat, de azért némileg megnehezíti, hogy ugyanúgy viselkedjenek, mint korábban.

Ha van egy nagy koncerted, mint például ma, amikor nagy közönség előtt játszol, magabiztosnak kell lenned. Több ezer emberhez kell beszélned egyszerre. Egy átlagos embernek nagyon furcsa ez a helyzet. Néha elég nehéznek találom.

Korábban fel is írt magának pár mondatot a koncertek előtt, de aztán ezt is megunta, és rájött, hogy jobb, ha inkább magát adja.