Ilyen az, amikor hülye gyerekek egy gyárépületben játszanak
Én is szerettem ugrálni gyerekkoromban a kanapéról az asztalra, onnan fél lábbal a radiátorra, aztán a szőnyegre, később én is csináltam boruló dominós sorozatokat, és szeretem a kinetikus szobrokat is. Nos, köztem és a Jason Paul nevű eszelős között a különbség az, hogy ő a hülyegyerek haverjaival mindezt nagyban csinálja: egy gyárépületben ugrálnak, ahol a végén nem dominók, hanem hatalmas konténerek, és súlyos raklapok dőlnek egymásra. Nem tudom, láttam-e mostanában szórakoztatóbb és játékosabb őrületet.