Fenyő Iván lenne Coelho és Oravecz Nóra zabigyereke?
Mindig is szerettem nálam okosabb emberektől tanulni, egy telepi haverom (hívjuk mondjuk Balázsnak), például 11 éves koromban mutatta meg, hogy lehet kinyitni a kemping biciklimet őrző számzáras lakatomat a megfelelő kombináció hiányában is, és ő vezetett rá pár évvel később, hogy ha az ember rumot akar inni olcsón, akkor a kisvárdai szeszipar kishajós termékét kell választani, mert attól akkor sem hányja tele a nappalit hajnalban, ha véletlenül egy litert fogyasztott el belőle. És akkor a pécsi és az egri szofi közötti különbségről még nem is beszéltünk (a debrecenit fogyasztók meg se merjenek szólalni).
Szóval én meghajolok a nálam okosabbak/tapasztaltabbak/bölcsebbek előtt, pláne ha egy olyan, világot látott emberről van szó, mint Fenyő Iván, aki egy hétvégi műsorban lecsupaszítja a lelkét, és elmeséli, hogyan értékelte át az életét egy váratlan esemény hatására. Nálam ez egyébként a Stroh rummal való találkozás volt, illetve annak felismerése, hogy az egy deci, az nagyon nem mindegy, miből van.
Fenyő Ivántól megtudjuk majd, hogy
- milyen váratlan esemény hatására értékelte át az életét, és vált pinabubusból gondolkodó férfivá?
- mi változott azóta benne és körülötte?
- hol tart most?
- hogyan él?
- hová szeretne eljutni?
- miket tanult?
- milyen tapasztalásokra tett szert az elmúlt 8 évben?
Pompás programnak ígérkezik, bónusz, hogy a Mester mindezt papírra is vette, és véletlenül pont lesz nála pár az előadás után, hátha valakinek kéne. A címet szándékosan hallgatom el, tessék megdolgozni a spiriruális felemelkedésért, nekem sem ingyen adták a Stroh rumot.