Sajnos mégsem vagyunk olyan fontosak a németeknek, mint hittem :(
A boldog nyarak a Balatonon, kelet- és nyugatnémet családok egyesítése egy-két önfeledt hétre a zsíros, zimmerfrei-hangulatú lángos- és hekkszagban? Smafu.
A páneurópai piknik? Smafu.
Horn Gyula ügyeskedése Alois Mockkal és a rozsdás drótvágó ollóval a vasfüggönyél? Smafu.
Azt hittem, hogy a németeknek milyen fontosak vagyunk, amikor olvasónk felfedezte, lefotózta és beküldte a fotót arról, hogy a berliniek híres Alexanderplatznál magyar nyelvű Decathlon-óriásplakát csábít vásárlásra. Magyar plakát a német fővárosban, húúúúú! – gondoltam olyan boldogan, mint népesedésibiztos-párti KDNP-s, amikor ikerterhes lett a szűznek hitt lánya.
De sajnos kiderült, hogy a helyzet nem ez, nem vagyunk olyan megkülönböztetettek a német fővárosban, mint egyszeri fideszes családtag a földárveréseken. Hanem egyszerűen csak az van, hogy a német fővárosban az első üzletét nyitotta a Decathlon, és ennek tiszteletére a helyi kettes metró, az U2-nek ebben a megállójában az EU minden hivatalos nyelvén van egy ilyen plakát, nem pedig csak magyarul, ami pedig milyen menőség lett volna! Ízelítőül le is fotózta az állomás egy részét.