Alfréd
5 °C
13 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A kártevő-elhárítással foglalkozó Rentokil fejlesztett egy internetre csatlakozó egérfogót, ami értesíti a gyártót, ha kapás van. A halál beállta után a készülék észleli, hogy beledöglött egy állat, és riasztást küld.

    Amikor a BBC riportere, Chris Foxx megkérdezte a Rentokil vezetőjét, hogy mi értelme van 1300 fontot, mai árfolyamon négyszázhetvenkétezer-ötszáznegyvenkilenc forintot fizetni egy egérfogóért (aminek a primitívebb, rugós változatát Magyarországon 158 forintos darabáron is megvásárolhatjuk, vagyis 1 db Rentokil áráért legalább 2927-et kapnánk, de nincs az a sóher nagykeres, aki ne kerekítene simán háromezerre), Berwy Evans, az egérfogógyártás Quentin Tarantinója egy beágyazhatatlan videóban elmagyarázta, hogy a klasszikus rugós egérfogóba az állat a különös kegyetlenségű elpusztulása után észrevétlenül hal bele, és ott maradhat hetekig, holtában is veszélyeztetve a közegészséget a hordozott betegségeivel meg a bomlásával; ezzel szemben, ahogy az a reklámjukban látszik, a Rentokill plasztikdobozába a kis cérnaegér diszkréten hal bele, csak egy kis sziszegés hallatszik, ahogy megfojtja a beáramló szén-dioxid; aztán a plasztikdoboz riasztást ad az interneten keresztül (a reklámban: fellő egy Star Wars lézert a sztrafoszférába), amiből a Rentokil emberei tudni fogják, hogy mi a dolguk, kivonulnak a helyszínre, és a helyzethez illő legjobb megoldást fogják alkalmazni, mint Winston Wolf a Ponyvaregényben. Kijön egy öltönyös, élre vasalt figura, óhajt egy csésze kávét sok tejszínnel és cukorral, majd nagyon szépen megkér, hogy menjünk kitakarítani azt a kurva egérfogót.

    A beágyazhatatlan BBC-videóban nem hangzott el a kérdés, hogy négyszázhetvenkétezer-ötszáznegyvenkilenc forintból nem érné-e meg inkább elutazni Egyiptomba, hogy a Kheopsz-piramisban rituális körülmények között temessünk el egy 158 forintos egérfogóval és egy 15 forintos sajtdarabbal elpusztított egeret (pedig ennyiből három London-Kairó retúrjegyet is vehetnénk), de a BBC egy brit közszolgálati csatorna, nem egy pitiáner köcsög, aki leáll azon drámázni, hogy egy Bugatti Veyron árából hány tonna baromfipárizsit lehetne venni. Ez az egérfogó is biztos bejön majd valakinek, akinek a közegészségügy a mániája, és Winston Wolf-i eleganciát kölcsönözne az egérirtásnak.

  • Guðni Thorlacius Jóhannesson izlandi elnököt egy középiskolásoknak tartott fórumon szembesítették a Nagy Kérdéssel, miszerint:

    Ananász pizzán? Oké, vagy nem oké?

    Jóhannesson pedig, ki sem kérve a kommunikációs tanácsadói, és külön a Századvég szakvéleményét, rávágta: ő bizony, ha rajta múlna, törvénnyel tiltaná be az ananászos pizzát az országában. A téma fajsúlyára való tekintettel rögtön megírta a dolgot a CNN, az internet népe meg felhorkant, tök jogosan, hát mi a fontos kérdés, ha nem ez? Én speciel, ha diktátor lennék, kötelezővé tenném az ananászt minden pizzára, pedig nincs is érdekeltségem a trópusigyümölcs-bizniszben; ebből is látszik, hogy alapvetően pocsék, de szórakoztató diktátor lenne belőlem.

    Mondjuk milyen hanyatló és vacak ország az, ahol nem lehet egy ilyet politikai legitimációra hivatkozva villámgyorsan átverni egy nemzeti konzultáción át rögtön az alkotmányba, hagyjuk is, inkább felteszem itt a kérdést, 1000% demokratikus módon: hát ön szerint?

    Ananász pizzára?

    • 1034
      Fúj, undorító, Jóhannesson az én hősöm!
    • 759
      IGEN, mindegyikre, nem csak a hawaii-ra!
  • A nők másképp gondolkodnak és viselkednek, mint a férfiak. Ez hasznos lenne a hadseregnek

    - nyilatkozta Daniel Baumgartner svájci hadtestparancsnok.

    Bár a nőknek nem kötelező a katonai szolgálat, önként jelentkezhetnek a hadseregbe.  Baumgartner szerint  sokkal nagyobb lenne az érdeklődés, hogy ha lennének információs napok, ahol a nők megtudhatnák, milyen lehetőségeket nyújthatna nekik a sereg.

    2016-ban az első tíz hónapban mindössze 65 nő volt 7600 újonc között. (via)

  • Simán feltehetné ezt a kérdést valamelyik gyereke a 45 éves Abraham Poinchevalnak, aki nyolc napot egy 12 tonnás sziklába zárva tölt el szerdától a Palais de Tokyo párizsi múzeumban. A francia művész egy kettévágott szikla ülő embert formázó szűk üregében helyezkedik majd el, ahonnan csak egy szellőzőrendszer és egy vészjelző segítségével kommunikál a külvilággal.

    Nyilván kiváncsiak rá, mit csinál majd odabenn 8 napon át. Attól függ, honnan nézzük. Egyrészt az égvilágon semmit sem, mert mit is tehetne mozdulatlanul egy kő belsejében. Másrészt

    • érzi majd a sziklaidőt
    • misztikus dimenziójú élményt tapasztal meg
    • belső keresésben vesz részt
    • az élet lehetőségét kutatja az ismert világon kívül.

    Míg a semmit csak én gondolom, az utóbbi négyet a performansz leírásából tudtam meg. 

    Abraham Poincheval nem ma kezdte a hasonlóan meghökkentő performanszait: két hetet töltött egy kitömött medve belsejében, egytonnás szikla alá temette magát és egy óriási, hatméteres üvegpalackban afféle palackpostaként hajózott végig a Rhone folyón. A művész már a következő projektjét is nyilvánosságra hozta: március végétől 26 napot tölt tucatnyi tyúktojáson, hogy állandó, 37 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosítva költse ki őket.