Timót, Xénia
-10 °C
-1 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A modern húsevőknek szembe kell nézniük az igazsággal: húst enni borzasztó káros dolog. Nem is feltétlenül annak, aki fogyasztja, hanem mindenki másnak, a húsevés ökológiai lábnyoma ugyanis az ipari állattartás miatt nagyon nagy. Plusz a hús állatból van, azok meg cukik, amikor kicsik, akkor legalábbis azok. 

    De mi van, ha tudunk úgy húst enni, hogy ahhoz nem kellenek állatok?

    Márpedig a Memphis Meat nevű amerikai cég azt ígéri, hogy meg tudja oldani, hogy anélkül állítson elő húst, hogy ahhoz állatokat kellene fölnevelni, etetni, aztán levágni és feldolgozni. 

    A céget olyan tudósok alapították, akik azzal foglalkoztak, hogy hogy lehet az infarktusban megsérült emberi szív izomzatát visszanöveszteni sejtekből. Viszont rájöttek arra az örök igazságra, hogy ami a testben izom, az a tányéron hús, vagyis azzal a technológiával, amivel emberi szívizomsejteket lehet növeszteni, azzal húsgolyót is lehet. 

    A cég marhák izomsejtjéből növeszt húst, ami állításuk szerint pont olyan finom, mint egy halott marha húsa. És azt remélik, hogy a fogyasztóknak ugyanannyira ízlik majd ez az állatok és a bolygó szempontjából is sokkal egészségesebb sci-fi hús, mint az eredeti. 

    • 146
      Miért ne, ha tényleg ugyanolyan jó?
    • 82
      Égjen a bolygó, éljen a disznóvágás!
    • 15
      Inkább eszem bogarakat vagy falafelt, de a műhússal kíméljenek!
  • Összesen 19 jókora házról (ha jól számolom tízemeletesek lehetnek) és 5 tonna robbanóanyagról van szó. A helyszín pedig Vuhan Kínában. A módszer megdöbbentő, de valójában a világon senki nem nagyon tudja, hogyan lehet normálisan panelt bontani - pedig építeni milyen egyszerű volt.

  • A 38 éves Nermin Haligalic a bosznia-hercegovinai Bihácson pózolt a Reuters fotósának. A férfi az év elején fedezte fel, hogy képes megtartani a testére pakolt konyhai eszközöket, valamint a műanyag tárgyakat és a mobiltelefonokat is.

    Hogy hogyan jutott erre a felismerésre, ne firtassuk, biztos izmos bulival indult az éve. Hogy mit kezd ezzel a képességével a későbbiekben, szerintem még a saját maga számára sem tiszta, de az életkorából adódóan valószínűleg ő is emlékszik még Uri Gellerre, aki meglehetősen sokáig szerepelt a médiában paranormális képességeivel, egy egész korosztályt ihletve meg a kanálhajlítgatásával - és egy generációnyi szülőt kergetve ezzel az őrületbe a '80-as évek végén.

  • Aki volt kórusos Magyarországon, az valószínűleg ismeri Balázs Árpád Bodzavirág c. művét.  Nekem például az egyik kedvencem volt általános iskola alsóban.

    Most a Mindenki című friss, Oscar-jelölt magyar kisjátékfilmben is ezt a dalt gyakorolja a kórus, és ezt adják elő a film egyik kulcsjelenetében.

    Kedves újdonság volt nekem, ami a mai friss interjúnkból is kiderült, hogy a film zeneszerzője, az egyik legfoglalkoztatottabb magyar filmzeneszerző, Balázs Ádám pedig nem sima névrokona a kórusmű szerzőjének, hanem a fia, tehát a film zenéjét évtizedek különbségével, de egy család két generációja írta.