László
17 °C
32 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Méghozzá többször, és alaposan, összesen 3000 dollár (bő 800 ezer forint!) értékű üdítőt, csokit és rágcsálnivalót lovasítottak meg az automatákból a szuperhekkerek. A gépek olyasmi kártyával működnek, mint nálunk a sörfesztiválok, és a szoftverük online kapcsolaton át intézi a fizetést. Mint kiderült, a Bűn Napóleonjai úgy verték át a rendszert majdnem két éven keresztül, hogy egyszerűen kihúzták a netkábelt a gépből, és az így üres kártyára is kiadta, amit az ember kért tőle. Végül úgy buktak le, hogy az üzemeltetőnek feltűnt a hiányzó pénz, és bekamerázta a helységet, ahol az automaták vannak. A tolvajok egyébként nem a CIA alkalmazottai, hanem külsős munkatársak voltak.

    Pont mint Edward Snowden az NSA-nél.

    (via Independent)

  • Tizenegy légijármű, oldtimer repülőtéri autók, szimulátor, kicsinyített kifutópálya - ezt mind megnézheti, aki akarja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér felüljárója mellé költözött, megújult  Aeroparkban. A reptér parkolójának építése miatt költöztették el a repülőgép múzeumot még tavasszal, de most már újra látogatható.

  • Mármint nem negyedszer ugyanazt az ebet, az amerikai politikai rendszer fékei és ellensúlyai ügyesen védekeznek az ilyen vadhajtások ellen, nehogy a hatalom annyira megrészegítsen valakit, hogy elkezd diktátorkodni. A Kentucky állambeli Rabbit Hash kisvárosában először 1998-ban lett kutya a polgármester, bizonyos Goofy Borneman, aki 2001-ben, 16 évesen elhunyt, és a posztja egészen 2004-ig üresen állt. Akkor Junior Cochrant, egy fekete labradort választottak meg a Rabbit Hash-i polgárok, akit szintén hivatali idejében ért utol a tragikus halál. 2008-ban Lucy Lou, egy border collie vette át a polgármesteri hivatalt a város első női vezetőjeként; róla később az a pletyka is elterjedt, hogy indul a 2016-os elnökválasztáson, de aztán inkább visszavonult.

    A legutóbbi polgármester-választáson Brynneth Pawltro, egy pitbull diadalmaskodott, ami jól mutatja az amerikai politikában a szélsőségek előretörését, és az agresszióra épülő közbeszéd térhódítását. Opcionálisan pedig az amerikai választópolgárok fogékonyságát a szóviccekre, ami mindenképpen dicséretes a mai, vészjósló világpolitikai helyzetben. Szintén progresszív lépésnek minősül, hogy a választáson az etnikai sokszínűség jegyében most először indult egy macska, egy tyúk, és egy szamár is.

    (A városkának egyébként 315 emberi lakója van, polgármesterre pedig egyáltalán nincs szüksége, a választást ezért azzal turbózzák fel a kilencvenes évek óta, hogy minden lakónak annyi szavazata van, ahány dollárt bedob a közösbe. A pénzt aztán felújítási munkákra fordítják a városban.)

    (via)

  • Sehol nem utálják annyira a bringásokat, mint a Margitszigeten - írtuk pár napja, konstatálva, hogy az Árpád hídon hivatalosan kijelölt kerékpárútról többé nem lehet szabályosan lehajtani a szigeti úttestre, csak a futósávon keresztül, vagy a KRESZ hatályos szabályaival nem törődve, behajtva a parkba, a gyalogosok közé.

    Kedden reggel újra erre bicikliztem, gondoltam, megnézem, hátha történt valami megnyugtató változás. És változás történt, csak épp nagyon nem megnyugtató: most két, ocsmányul és

    látszólag indokolatlanul odahányt kordon állja el a futók útját

    a bringások elől az utat lezáró korlát mellett, noha a környéken ott jártunkkor épp nem látszott sem építkezés, sem más balesetveszély. De szerencsére ezek mozgatható kordonok, úgyhogy reméljük, bár reggel sem indokolta semmiféle munkálat az ottlétüket, azért hamarosan eltűnnek onnan.