Orbán
10 °C
20 °C
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Brüsszelben találkozott csütörtökön Donald Trump amerikai elnök és a nemrég megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron, és annyi már biztos, hogy Macron volt a keményebb, amikor kezet fogtak.

    A Guardian alaposan kielemezte a jelenetet, de a videón is lehet látni, hogy Macron határozottan megragadta Trump kezét, majd egy kellemetlenül hosszú kézfogás következett, amiből az amerikai elnök egy idő után már szabadult volna, de francia kollégája csak nagy nehezen engedte. 

  • Én egyből felkaptam a fejem a Balassi Bálint Intézet sajtóközleményének címére, szóval nem is változtattam rajta.

    A ma kezdődő lengyelországi magyar évad keretében ugyanis a Zoord együttes több koncertet is ad Varsóban: a DZiK Klubban, a Varsói Egyetemen, a Varsói Magyar Nagykövetségen és a Korzenie Europy Fesztiválon is. Szóval hallgassunk egy kis Zoordot. Nagyon pöpec!

  • Kuvait nem a kartelljeiről híres, de ha már valaki droggal akar foglalkozni, akkor megadja a módját. A hárommilliós, olajban gazdag kis délnyugat-ázsiai ország rendőrei ugyanis szerdán elfogtak egy galambot, aminek a hátára egy kis kék táska volt erősítve 178 tablettával:

    DAlsetuXoAAyW6t
    Fotó: Kuwaiti Rendőrség

    A galamb Irakból érkezett, de remélhetőleg nem büntetik meg nagyon a hatóságok drogcsempészésért. 

  • Két napja halt meg, és a Roger Moore-ról róla szóló sztorikkal van tele az angol sajtó. Az Independent most közölt egy annyira aranyosat, hogy muszáj itt megosztanom.

    A sztori főhőse, már persze Moore mellett, egy Mark Haynes nevű forgatókönyvíró, aki a történet kezdetén, 1983-ban hét éves volt. A nagypapájával a nizzai reptéren várták a gépüket, amikor a kisfiú kiszúrta, hogy maga James Bond is ott várakozik. Megkérte a nagypapát, aki se Bondról, se Moore-ról nem hallott még, hogy jöjjön vele autogramot kérni.

    Moore kedves volt és adott nekik autogramot, de amikor Mark visszaülve megnézte, elhűlve látta, hogy nem James Bond, hanem valami Roger Moore nevű ember szignója került a repülőjegye hátoldalára. Addig nyaggatta a nagypapát, hogy visszamentek. Moore vette a lapot, odahajolt a kissráchoz, körbekémlelt, felvonta a szemöldökét, és halkan a fülébe súgta, hogy azért írta alá álnéven, nehogy Blofeld (a korai James Bond-filmek ikonikus főgonosza) rájöjjön, hogy ott járt. Mark tehát nem kapott James Bond-os szignót, de így persze még boldogabb volt, hiszen segíthetett hősének küldetése teljesítésében.

    roger

    Sok-sok évvel később, már felnőttként egy jószolgálati UNICEF-forgatáson Haynes ismét összeakadt a színésszel, és elmesélte neki, mi történt Nizzában. "Hát, nem emlékszem, de örülök, hogy találkozott James Bonddal" – válaszolta kedvesen Moore.

    A forgatás után a folyosón ismét összetalálkoztak. Amikor melléért, Moore körbenézett, felvonta a szemöldökét, és odasúgta:

    Persze hogy emlékszem, de odabent nem mondhattam semmit, bármelyik operatőr Blofeld embere lehetett!