Hitlert mindenki tud parodizálni (jó, lehet, hogy nem mindenki úgy, mint mondjuk Chaplin), elég hozzá két ujj a száj fölé és egy ökölbe szorított hülye járások minisztériuma, de a Bukásból vett Hitler-videós mémek után ez már kicsit unalmas.
Itt van azonban valami sokkal frissebb, és közben sokkal régebbi: egy 1941-es politikai remix, hetven évvel a Youtube-éra előttről, amiben a Führerből, a német hadseregből és általában a harmadik birodalomból csinálnak hülyét egy, a nácik által már eleve gyűlölt musical dallamára.
A Lambeth Walk az 1937-es Me and my girl című zenés darab slágere volt, de a lényeg, hogy erre koreografáltak egy olyan táncot, ami egyrészt nagyon népszerű volt a II. világháború elejefelé, másrészt a nácik kipécézték, mint a féktelen romlottság megnyilvánulását. „Zsidó aljasság és állatias ugrabugrálás” – mondták ki rá az ítéletet egy, a magánélet reformjának szükségességéről szóló pártgyűlésen; a náci cenzúra azonban kapóra jött a brit Tájékoztatási Minisztériumnak, ahol úgy gondolták, nincs is jobb apropó, hogy Hitlerből bohócot csináljanak egy propagandafilmben.
A Lambeth Walk (Táncoló nácik) című kisfilm Charles A. Ridley munkája, a képek Leni Riefenstahl náci klasszikusából, Az akarat diadalából származnak. A legjobb szerintem amikor a folyamatos karlendítések miatt Hitler képtelen kezet fodni a német tábornokokkal, de a vicces zenére oda-vissza díszlépegető katonák amúgy is örökzöldek, főleg, ha nácik.
