Persze, hogy nem tudják, hiszen az IBM vadiúj müncheni központjának a modellje, és az IBM vadiúj müncheni központjában, a Watson IoT HQ-ban nyomtatják:

Fotó: Bolcsó Dániel / Index

De ennél több dolog is készül itt, például a Dolgok Internetének a jövője. Megnéztük a központ csütörtöki megnyitóját, meg hogy mivel is foglalkoznak ott, hamarosan olvashatják is róla a cikkünket. Persze nem muszáj, de ha kihagyják, Pepper szomorú lesz, azt meg csak nem akarhatják.

Fotó: Bolcsó Dániel / Index

Zoltán fotója az V. kerületben, a József Attila utca és a Nádor utca kereszteződésében készült. Semmit nem tudunk hozzáfűzni. Tökéletes szemmérték, irigyelni való megvalósítás, mondjuk hátul kicsit kilóg.

A szemben lévő épület egyébként a Belügyminisztérium méterenként bekamerázott épülete. Gratulálunk!

Fotó: Olvasónk, Zoltán

Kovács György 23 éves, Angliában él, és dolgozik, mint flair bartender (akrobatikus bartender, olyan mint Tom Cruise a Cocktailben) a TGI Fridaysben. Pár nappal ezelőtt Guinness rekordot döntött megadott időn belüli legtöbb egykezes üvegpörgetés számban, és a Daily Mail is beszámolt a "brilliant bartender"-ről:

A fiatal tehetség azt írta az Indexnek, hogy a Discovery Channel Daily Planet cimű műsora is felkereste már. A neten amúgy több akrobatikus csapolását láthatjuk, itt, itt, itt vagy itt. 

A kínai Hajnan tartomány vezetése novemberben hirdette meg a drogellenes harcot, amelynek keretében

Az akció mondhatjuk, hogy sikeres volt, ugyanis

• közel 4 hónap alatt 1700 embert vettek őrizetbe

• most pedig lefoglaltak egy 1 tonnás(!) metamfetamin szállítmányt.

Mégicsak emberségesebb, na meg kifizetődöbb próbálkozás ez, mint amit Duterte tesz a Fülöp-szigeteken.

A képen látható grafikon a PricewaterhouseCoopers 480 millió forintért leszállított megvalósíthatósági tanulmányából származik, és a magyar gazdaság feltételezett növekedési ütemét ábrázolja. A citromsárga szín az optimista, a bordó a pesszimista becslést mutatja, a narancssárga pedig az átlagolt alapváltozatot.

Utóbbit használva kalkulálta ki a tanulmány, hogy a budapesti olimpia 2024-ben gazdaságosan megrendezhető.

Piros pöttyöt mi tettük bele, ez a valós 2016-os adat.

Kirgizisztánról van szó, a közép-ázsiai ország nemzeti bankjának elnöke ugyanis kitalálta, az volna a legjobb, ha a lakosság aranyban tartaná a megtakarításait. 

Kirgizisztánban évente 20 tonna aranyat bányásznak; ez az ország fő kiviteli cikke, de jut belőle bőven a nemzeti banknak. Ha a jegybankelnök terve bejönne, az azt jelentené, hogy a 6 millió főből álló nemzet összesen minimum 600 tonna aranyat birtokolna. Eddig nem áll túl fényesen a projekt, az elmúlt két évben, amióta a központi bank rúdaranyat árul az embereknek, összesen 140 kilónyi fogyott belőle. 

Tágabb perspektívából nézve a cél az, hogy a kirgiz emberek értékálló ugyanakkor likvid formában tartsák a vagyonukat, a vidéki régiókban ugyanis még mindig az a divat, hogy az emberek megtakarításai jószágokból állnak. Mármint nem a közgazdaságtan-tankönyvekből ismerős jószágokból, hanem igazi állatokból. 

Az arany egyébként népszerű a fejlődő országok kormányai közt, Kína a legnagyobb, India pedig a második legnagyobb fogyasztó, és Törökország is bátorítja a lakosait az aranyvásárlásra. Kirgizisztánt az teszi különlegessé a sorban, hogy az ő nemzeti bankjuk gyárt is aranyrudakat 1-100 grammos méretben, a likviditásról pedig személyesen gondoskodnak, ugyanis nem csak adják,de veszik is az aranyat. 

(Bloomberg)

A Berlinale vetítéseinek van egy szigorú rendszere: minden filmet többször is levetítenek, de a fesztivál által fontosabbnak tartott filmekből (amiből van úgy hat tucat) az első vetítés egy sajtóvetítés - szóval az első nyilvános premierre már el is készülhetnek a kritikák.

Ez viszont azt jelenti, hogy legkésőbb fél órával a kezdés előtt ott kell lenni, mert jóval több újságíró van, mint ahány férőhely egy teremben, szóval muszáj biztosra menni. A kazah csodadoktorokról szóló, Super8-ra forgott kísérleti kamaradrámáknál általában nincs is gond, de a lenti kép akkor készült, amikor elszabadult a berlini újságírópokol a The Lost City of Z vetítése előtt.

Én is be akartam jutni, nagyjából fél órával a kezdés előtt értem oda, amikor már tízen tolongtak előttem a beengedőpultot nyomva, a következő tíz percben pedig még negyvenen gyűltek oda úgy, hogy a képen jobbra lefelé vezető lépcsőn is várakoztak, egy emelet lekígyózva, persze folyamatosan a Berlinale beengedőit szidva. Én hiába mondtam, hogy bent van a kollégám (Klág Dávid), akivel most beszéltem telefonon, és a J sorban még mindig foglalja nekem a helyet (tényleg), így sem engedtek be.

Aztán kitalálták, hogy akkor az ötvenből négyet beengednek, ami kínos kiabálással és nyomulással zajlott le, én kimaradtam ebből és szép lassan a maradék négytucat újságíró is eloldalgott velem együtt, mert közölték, hogy nincs hely. Ja és a végén Dávid mondta, hogy az egész film alatt üres maradt a mellette lévő szék.

Tanulság? Talán csak annyi, hogy pénteken lesz a fesztivál legjobban várt filmjének, a Logannek a vetítése, és fogalmunk sincs, hogyha egy órával a kezdés előtt érkezünk a két teremben induló dupla sajtóvetítésre, lesz-e egyikben is helyünk.

A The Lost City of Z-ről pedig nemsokára megjelenik a kritikánk.

Az egri Dobos Cukrászda országszerte ismert hely. Legalábbis az Index legkülönbözőbb helyekről származó munkatársainak volt hozzá már szerencséje. Bár úgy tűnik inkább az idősebb korosztálynak jelent valamit.  "20 éve volt a fénykora", írta valaki, míg más úgy emlékezett rá vissza, hogy "az anyósomék nagyon hájpolták, de összességében elég nagy csalódás volt, alig lézengett benne valaki".

Egerből származó munkatársaink is hasonlóan nyilatkoztak: "inkább anyám korosztályának, meg a turistáknak a kedvence, mert központi helyen van,  de pl. nekem egy ismerősöm sem volt annak idején a középsuliból, aki oda ült volna be."  Igaz, volt aki szerint viszont "tök alaphely",  "a múltkor én is beugrottam egy török kávéra".

De akármilyen is a Dobos Cukrászda, most bizony eladó, mint arra olvasónk, Zoltán felhívta a figyelmünket: 190 millió forintért árulják a 11 szobás, 343 négyzetméteres ingatlant. Pedig nem is olyan rég, épp egy éve újult meg Café Dobos néven. Úgy tűnik nem jött be a nagy változás.

Aki megveszi, az alaposabban is nekieshet, mert a hirdetés szerint nem csak a földszinten levő cukrászdát lehet hasznosítani, hanem az egész épületet. A tetején például egy skybart lehet kialakítani az ingatlanos szerint, állítólag páratlan panorámával.

Még több kép a hirdetésben.

ABBC írta meg, hogy a hollandiai Bodegraven településen a járda szélébe fénycsíkokat építettek a kereszteződéseknél, hogy az se lépjen le a pirosban, aki a mobilját bújja az utcán. Sőt, még ahhoz sem kell felnézni, hogy lássuk, zöldre váltott a lámpa. Bár hasonló próbálkozások már más városokban is voltak, hiánypótló kezdeményezés.

Itt pedig egy kép a piros jelzésről:

72, kérem szépen, és mind a Taboo/Tabu című sorozatból. És mennyire kifejező mind!

Nincs mit hozzátenni. Menjen mindenki az Aggteleki Nemzeti Parkba! 

Szarvast ütött el egy felszálló repülőgép az észak-karolinai Charlotte városának nemzetközi repülőterén. A repülő motorja megsérült, ezért vissza kellett fordulnia és le kellett szállnia.

A 44 utas és a négyfős személyzet sértetlen maradt, de leszállás után el kellett hagyniuk a gépet a kiömlő üzemanyag miatt - írta az MTI az American Airlines légitársaságra hivatkozva.

A charlotte-i Douglas Nemzetközi Repülőtér erdővel határos, de kerítés választja el tőle. Egyelőre nem tudni, hogy került a szarvas a kifutópályára.

Egy Pepper nevű macskának valahogyan sikerült Hollandiából egészen Ausztriáig kóborolnia, miközben jó 950 kilométert utazott. Vélhetően egy teherautón tette meg a távot, fél év után találta meg egy vadász egy Aschbach-Markt nevű faluban. 

A macska lesoványodott és beteg volt, a vadász ezért elvitte egy állatorvoshoz, ahol az állatba ültetett mikrocsippel megtalálták a gazdáját. 

A macska tulajdonosa állítólag nagyon boldog és most éppen készül Tailburgből Aschbach-Marktba utazni. A szolid 1700 kilométeres oda-vissza úton csak a benzin 50-60 ezer forint lesz alsó hangon, nem beszélve az egyéb kiadásokról (szállás, autópályadíjak stb.) és a ráfordított időről.

Szerencsés a cica, hogy ilyen gazdája van. (via)

Már a múlt héten feltűntek az újbudai Bikás-parkban a feliratok, hogy vigyázzon mindenki, mert "mérgezéses esetek" történtek.

Hogy mennyire nem tréfáltak az üzenetek kihelyezői, azt bizonyítja olvasónk, Szilárd levele is, aki az egyik felirat alatt már csak pislogni képes szarkáról küldött nekünk képet. Mint írja, a park tele van haldokló és elpusztult madarakkal.

A teljes méretű fotóért kattintson a képre!

Fotó: Szilárd / Olvasónk

Egyelőre senki* nem lépett még az ügyben, de amíg nem történik változás, mindenki legyen nagyon óvatos, ha kisgyerekkel vagy kutyával sétál arra!

*FRISSÍTVE: A senki alatt természetesen az illetékeseket értettem, akiknek hivatalból kellene foglalkozni az üggyel. A civilek, mármint az ott élő polgárok viszont példás összefogással léptek fel. Mint a poszt megjelenése után küldött levelükből kiderül:

"A Parkban működik egy közel 400 főt számláló Facebook csoport, Bikás parki kutyafuttató néven, akik összefogtak és ennek a következménye a plakátolás. A mérgezésnek  - szerencsére túlélő - áldozata volt két kutya is, a gazdik tettek rendőrségi feljelentést, illetve bevontunk egy madármentő csoportot is, akik szintén tettek feljelentést a rendőrségen, mert egy védett madár is elpusztult, amit a BTK természetkárosításként jegyez. A tetemeket bevizsgálták, a madárinfluenza gyanúját kizárták, és igazolták a mérgezés tényét. 

További lépéseket is tettünk, hétvégén (02.11-én) „méregtelenítő” szemétszedést hirdettünk csoporton belül, így összeszedtük a parkban található összes ételmaradékot, „kutyagumit”, szemetet stb. Illetve további ilyen méregtelenítő akciókat szervezünk, valamint foglalkozott a kezdeményezésünkkel az RTL Klub is, és a helyi (ÚJBuda) média is, épp tegnap voltak kint riportot készíteni. 

Egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik eljárás.

Sajnos az igaz, hogy erre a civil kezdeményezésre/reakcióra, a Parkőrségtől, az Önkormányzattól még nem kaptunk semmi visszajelzést."

Nem mostani a történet, de tanulságos: egy budaörsi férfi pénzt ajánlott a tűzoltóknak, hogy ne oltsák el a tüzet. Igen, jól olvasták, tízezer forintot fizetett volna azért, hogy hagyják békén őt és a farakását, amit meggyújtott. A tűzoltókat azonban nem ilyen fából faragták, tették a dolgukat. T. Tibor könyörgőre fogta, mert még ennél is több fát szeretett volna elégetni, és újra pénzt ajánlott, hogy felügyelet mellett gyújtogasson, hiába. Most vesztegetésért kell felelnie. (Police.hu) 

via GIPHY

Emlékeznek még a német Edeka áruház Supergeil reklámjára? Hülye kérdés, ha egyszer hallotta, sosem felejti el, hogy minden szuperszexi és szuperpuha. Aztán ott volt még a bevásárló Scooter is, az emlékezetes How much is the fish? kérdéssel. Most pedig egy profin összerakott világban, Eatkarusban játszódó történettel álltak elő, sok kövérre hízott felnőttel és egy repülni vágyó kisfiúval.

Február 15-én volt a nemzetközi vízilónap, de Fiona, a cincinnati állatkertben nem tudta maradéktalanul élvezni. A kis vízilónak ugyanis elkezdtek nőni a fogai:

A felnőttkorára akár 3-4 tonnás Fionának lesz ezzel még problémája, több foga is agyarrá módosul majd, amik nem ritkán 25-30 centiméteresekre is megnőhetnek. 

Hogy inkább egy alaszkai aranyásót vagy egy szibériai prémvadászt képzeljek-e bele, azt nem tudom, mert a gigantikus japán legyező és az IKEA-kiegészítők kicsit megkavarnak, de bárhogy is, azt biztos nem gondolnám, hogy ha kilépek belőle, ez a józsefvárosi látvány fogad.

Fotó: Otthontérkép

Amúgy a 16 négyzetméter nem olyan szörnyen pici, volt már szó felénél is kisebb kecókról, leginkább az Urbanistán, meg itt a Mindeközbenben is.

Aki kíváncsi rá, itt talál még több képet a kunyhóbelsejű, Corvin Pláza melletti kis lakásról.

Lányos apák és apás lányok, könnyezzetek velem! Philadelphia táncközpontjában megrendezték az apa-lánya balettozást, ahol az apukák egészen csodálatosan próbálkoztak a mozdulatokkal és követték a lányaikat. Nem tudom, hogy azért mert én is apás lány vagyok, de hiába lehetne, mégsincs ebben semmi röhejes. Pocakos, esetlen, falábú apák, le a kalappal előttetek!

Jó hír az Egyesült Államoknak, rossz hír Magyarországnak, hogy elhagyja Szeretett Anyaföldünket Vajna Tímea. 

Andy Vajna kedves felesége az Egyesült Államokba költözik, de legalább nem álszenteskedve, hiszen magyar migránsként a célja világos, egyértelmű és tiszta: amerikai állampolgárságot akar, ehhez viszont pár évet ott kell élnie.

Persze azt még nem tudja Vajna Tímea, hogy ez élete legrosszabb döntése. A Nyugat ugyanis egyértelműen hanyatlik, Magyarország viszont erősödik, ezért is érthetetlen, hogy ilyen meggondolatlan és felelőtlen döntést hozott. Kicsit több G. Fodor Gábort kellene olvasnia, hátha akkor felismerné a világtrendeket és észhez térne!

Vajna Tímea drámai döntéséről egyébként a Blikk számolt be egy rejtélyes és megmagyarázhatatlan Hoppá! kíséretében.

Sok sikert a Hanyatló Nyugaton, kedves Tímea!

Persze lehet, hogy szomorúbb a helyzet. Ahogy arra Gerlóczy Márton író felhívta a figyelmet: "Kabos Gyula, Márai Sándor, Bartók Béla, és most Palácsik Tímea. Korszakalkotó zsenik, akik nem bírták tovább a magyarországi légkört, és kivándoroltak Amerikába. Nincsenek szavak. Miért nem becsüljük meg jobban tehetségeinket?"

Ezzel a topikkal kaptam egy levelet Attila nevű olvasónktól, miután kiposztoltam, hogy szerintem milyen jól sikerült a X. kerületi önkormányzat új hivatali épülete: egy gyönyörűen helyrerakott műemlék, egy foghíjra épült, ügyes kortárs szárnnyal kiegészítve.

Azt hittem, azon viccelődik, hogy ezt is többször átadták, mint szegény Várkert Bazárt (amin nagyon csodálkoztam volna, mert az ügyféliroda alig egy hete nyitott csak meg). De nem. 

A címet azért érdemelte ki nála, mert pár nappal az ünnepélyes szalagátvágás után ismét felállványozták az új épületrészt, a régi előtt meg feltörték a járdát. Ott állítólag folytatják a félbemaradt járókövezést. A képek tegnapiak, szóval alighanem azóta sem készültek még el.*

Fotó: Attila / Olvasónk

Fotó: Attila / Olvasónk

Nagyon remélem, hogy párhuzam itt véget ér, és ripsz-ropsz befejezik az épületet, aztán örülhet neki végre minden kőbányai ügyintéző és városszerető ember.

*FRISSÍTVE: A képeket küldő Attila jelezte, hogy ma reggelre az állvány már el is tűnt, hurrá! Már csak a járdával kellene elkészülni.

Gyors közvélemény-kutatást végeztem a szerkesztőségben, ki ismeri Salvatore Quasimodo nevét, aki semmiképpen sem azonos, tudják...a Notre Dame-i toronyőrrel. Megnyugodtam, hogy nem én vagyok az egyetlen totálisan tájékozatlan ember a szerkesztőségben. A mini közvélemény-kutatás eredménye a következő volt:

• 10 megkérdezett emberből 9-nek fogalma sem volt, ki ő. Az ilyenkor szokásos toronyőrös és púpos poénokat most nem idézném. 1 ember állította azt, hogy hallotta már ezt a nevet, de ő mindig azt hitte, hogy ez a Notre Dame-i toronyőr.
• 1 ember ismerte, sőt azt is tudta, hogy minden évben tartanak róla elnevezett költőversenyt, és Salvatore Quasimodo szanatóriumban is volt Balatonfüreden. Jellemző persze, hogy ez János volt, aki amúgy a sportrovatban dolgozik (a kultrovatunk éppen ebédelt, ők nem kerültek bele a szórásba).

Utánanéztem (persze Wikipedia, mert még elég sok más melóm van), szóval Salvatore Quasimodo (1901-1968) szicíliai származású olasz baloldali elkötelezettségű költő, műfordító, kritikus. Nagy műgonddal megírt, elégikus hangú verseivel az úgynevezett hermetizmus költői irányzatának egyik elindítója volt. A második világháború utáni költészetéért 1959-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Többször járt Magyarországon, 1961-ben Balatonfüreden gyógykezeltette magát és több versében is a balatoni tájról és Füredhez kötődő érzelmeiről írt, még fát is ültetett a Balaton-parti sétányon.  

Innentől már csak a a legszükségesebb infók az MTI-ből - szigorúan költőknek. Május végéig lehet jelentkezni a 25. (!!!!!!!) Salvatore Quasimodo Költőversenyre. Május 31-ig két magyar nyelvű, kiadatlan és más pályázaton még nem szerepelt vers beküldésével lehet jelentkezni. A pályázatokról júliusban dönt a szakmai zsűri, majd szeptember 9-én, nemzetközi költőtalálkozón rendezik meg a díjkiosztó ünnepséget Balatonfüreden. A Salvatore Quasimodo Emlékdíj korábbi nyertesei között van egyébként Marno János, Szálinger Balázs, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Rakovszky Zsuzsa, Orbán Ottó és Faludy György is. Igen, az ő nevük eléggé ismerős. 

Szívesen belinkelném ide a részletes pályázati leírást, de 15 perc keresgélés után sem nem bukkantam rá sehol az interneten. Lehet, hogy ezért sem ismerik olyan sokan Salvatore Quasimodót és a róla elnevezett költőversenyt? 

Update: Szerdán, a poszt írásakor ezen az oldalon is jártam, ahova azóta fölkerült. Erre a linkre kattintva az oldal alján találja meg a pályázati kiírást.

A Westminster kutyakiállítás az Egyesült Államok legnagyobb kutyaszépségversenye, nem túlzás tehát azt állítani, hogy

hiszen ő és kiképzője, Kent Boyles kapta a fődíjat a versenyen kedden.

Fotó: Julie Jacobson / MTI

Nem tudom, hogy kiválasztásakor szerepet játszott-e a mellkasán lévő fehér folt, aminek formája hasonlít a bőrből készült cipők védjegyéhez, de engem ezzel vett meg kilóra.

Rumor kiképzõjével Kent Boylesszal miután elnyerte a 141. Westminster kutyakiállítás legszebb ebe címet

Fotó: Justin Lane / MTI / EPA