Péter, Péter, nem vagy még egy kilométer
De bezzeg egy kilogramm. Vagy kettő, vagy ki tudja mennyi. Nádas Pétertől a Világló részletek igazán súlyos könyv, nemcsak szimbolikusan, hanem fizikai valójában, a térből jelentős darabot szakít ki, és észrevehető mértékben terheli a gravitációs mezőt is. Olvasónapló, 4. rész.
Nádas Péter eddig nem igazán talált meg, a Péterek közül Esterházytól szinte mindent olvastam, bár persze a Harmoniát csak úgy, mint valószínűleg olvasótársaim 99 százaléka, esetleges fellapozva random oldalakat. Erre most az első érdemi találkozásom Nádassal egy akkora könyv (1300 oldal, két kötet), ami terjedelmében bőven megugorja azt az emlékeim szerint bő 700 oldalt. Mit lehet ezzel kezdeni, lehet ezt regényként olvasni, vagy ezt is bele-belelapozva érdemes? – ezen gondolkodtam azon az estén, amikor egy Johnny Firpo társaságában olvasni kezdtem.
Nos, ezt csak regényként lehet. Hihetetlen összefüggő, szerves, sűrű szövete van a könyvnek, borzasztó erős odafigyelést igénylő apró részletekkel, szegény Firpóm ott melegedett meg az asztalon, szinte érintetlenül. Amikor megvásárlás után hazavittem, nem hittem volna, hogy messze nem a tömege miatt gondolok rá úgy, mint súlyos könyvre. Családtörténet és országtörténet, szomorú tabló egy (több) szomorú korszakról, egy szomorú országról, erről itt, vagyis egy ország folyton szomorúvá váló állapotairól.
Nyáron kezdtem olvasni, mert akkor volt rá időm, de ez az a könyv, amit ősszel kell kézbe venni. Most például, pont most.