A hideg ráz, amikor ezekre a régi román metánbuszokra nézek
Fortepanon böngészve futottunk bele ezekbe az érdekes képekbe, nyolcvanas évekbeli DAC buszokról, a tetejükön hatalmas metángáz-palackokkal. Volt fiatal kolléga, aki elsőre nem is értette, hogy mit is látunk, mi a bánatot keresnek ezek a szürreálisan behemót tartályok a busz tetején.
Ha emlékeim nem csalnak, én valamikor a nyolcvanas évek vége felé láttam először gázüzemű Ikarust (metánbuszt!) Debrecenben, de az egyáltalán nem tűnt ilyen félelmetesnek, a szolid lemezdobozba rejtett tartályaival.
A fortepanos képek tanúsága szerint a román utakon már évekkel korábban jártak metánnal hajtott buszok, jó lenne tudni, milyen érzésekkel fogadták az utasok, amikor megjelentek ezek a ma szemmel nézve életveszélyesnek tűnő járművek. Képzelem, hogy kezdetben volt, aki életét féltve inkább föl sem ült ezekre.
Mondjuk minél tovább nézegetem, annál inkább látok bennük valamiféle komikusan futurisztikus jelleget is, kábé olyanok mint az Űrgolyhók című sci-fi vígjátékban szereplő űrbusz: