Elon Musk, dél-afrikai születésű üzletember, a SpaceX alapítója a Falcon 9 rakétával a háta mögött. Az űripari vállalkozás a történelemben először magáncégként sikeres dokkolást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson. Szintén Musk alapította a PayPalt, a legnagyobb netes fizetéssel foglalkozó céget. Musk 1995-ben felvételt nyert a Stanfordra, azonban két nap után otthagyta az egyetemet, és inkább bátyjával közösen leprogramozták a Zip2 tartalomkezelő-rendszert, A Zip2-t 1999-ben 307 millió dollárért és 34 milliónyi résztvényopcióért megvette az AltaVista. (Fotó: SpaceX)
Rakétahajtómű statikus tesztje a SpaceX texasi telephelyén. (Fotó: SpaceX)
A SpaceX gyártelepén forgatták a Vasember 2 néhány jelenetét, Elon Musk, a cég alapítója kapott is egy rövid szerepet a filmben. A kép közepén a félkész Dragon űrkapszula látható. Az űrhajó egyébként a Puff the Magic Dragon című dalban szereplő sárkányról kapta a nevét. Ezt a dalt dolgozta fel a 100 Folk Celsius Paff, a bűvös sárkány címmel. (Fotó: SpaceX)
A űreszközt feljuttató Falcon–9 rakéta első fokozatának erejét kilenc Merlin rakétahajtómű adja, és a SpaceX jelentése szerint a tesztek alatt két másodpercig mind a kilencet teljes üzemen tudták tarttani. A rakéta második fokozatát egy Merlin vákuumhajtómű adja, amely finomított kerozinnal (RP-1) és folyékony oxigénnel működik, ugyanazzal a hajtóanyag-kombinációval, mint amit a NASA a Saturn V holdrakéta első fokozatánál használt. (Fotó: SpaceX)
2006-ban a NASA 1,6 milliárd dolláros szerződést kötött a SpaceX-szel tizenkét űrrepülésre. A cég a Kennedy Űrközpontban bérelt az amerikai űrkutatási hivataltól indítóállást. Az SLC–40 (Space Launch Complex 40), a 40-es indítókomplexum, a Cape Canaveral Air Force Station rakétaindítója, innen indult a Falcon–9 is. Az 1960-as években elkészült indítókomplexumot az Egyesült Államok légiereje használta elsősorban katonai műholdakat szállító Titan III és Titan IV hordozórakéták indítására 1965 és 2005 között. Innen indították a Mars Observer és a Cassini–Huygens űrszondákat is. (Fotó: SpaceX)
2007-2008-ban az eredeti indítóállványt elbontották, a SpaceX ezután bérelte ki a starthelyet. A kiszolgáló létesítmények felújítása után az első rakéta 2008 végén érkezett az indítóállásra, amelyet végül 2009. január 10-én állítottak fel. Elon Musk igazi scifi-rajongó: a Falcon rakéták a Star Wars filmekben szereplő Millenium Falcon után kapták nevüket. (Fotó: SpaceX)
2010. december 8-án zajlott le a Dragon első űrrepülése, a teszt során sikeresen pályára állt, megkerülte többször a földet, majd rendben vissza is érkezett az űreszköz. Ez volt mellesleg a Falcon-9 rakáta második útja. A képen a Csendes-óceánból kihalászott Dragon. A Dragon titokban magával vitt egy adag sajtot is, a SpaceX John Cleese brit komikus előtt tisztelgett ezzel az akcióval. (Fotó: SpaceX)
A Dragont az első naptól úgy építették, hogy embereket is biztonságosan a világűrbe juttathasson. Ennek megfelelően a NASA kiképzett asztronautái aktívan részt vettek a Dragon belső kialakításában. A képen Megan McArthur űrhajósnő áll a Dragon ajtajában. (Fotó: SpaceX)
A SpaceX űrhajója magyar idő szerint május 22-én, 9 óra 44 perckor indult útnak a 40-es űrkomplexumból, Cape Canaveralből. (Fotó: Rick Wetherington, Tim Powers, Tim Terry / NASA)
A rakéta 54,9 méter magas, 3,6 méter széles, tömege 333 tonna, tolóereje pedig 4,94 meganewton. (Fotó: Alan Ault / NASA)
Az űreszköznek összesen egy másodperces indítási ablaka volt: első alkalommal a rakétahajtómű hibája miatt ezt lekéste, ezért csak két nappal később indult útnak. A kép előterében az Explorer nevű, életnagyságú űrsiklómodell, amit a houstoni Johnson Űrközpont látogatóközpontjában állítanak majd ki hamarosan. A fotó emblematikus: egy korszak végét és egy új korszak eljövetelét mutatja meg. (Fotó: Pierre DuCharme)
Az első fokozat, a tartály falai és a kupola szénszálas aluminimum-lítium-ötvözetből készültek. A második fokozat az első egy rövidebb változata, ugyanazzal az összetétellel. A rakéta a tervek szerint a lehető legolcsóbb megoldást kínálja majd az űrterhek felvitelére. (Fotó: James Fink / SpaceX)
A SpaceX alkalmazottai ujjonganak a Falcon-9 sikeres startjánál. (Fotó: SpaceX)
A Nemzetközi Űrállomás felé tartó Dragon Namíbia fölött. Dragon három fő részből áll: az orrkúpból, amely megvédi a hajót és a dokkoló adaptert a fellövés közben, magából az űrhajóból, amely helyet ad a túlnyomásos rakománynak vagy a legénységnek, illetve a repülésvezérlési rendszernek. Itt található a Manőverező Rendszer (Reaction Control System - RCS) is, az ernyők és az egyéb támogató infrastruktúra. A harmadik rész pedig a csomagtartó, ahol a túlnyomást nem igénylő rakományokat helyezik el. (Fotó: André Kuipers / ESA/NASA)
Don Pettit és Andre Kuipers űrhajósok az űrállomás 17,7 méter hosszú Canadarm2 robotkarja segítségével 15:55-kor elkapták az űrjárművet.
A kapcsolódási pont a Dragon testén. (Fotó: NASA)
A Nemzetközi Űrállomás földi irányítóterme a Johnson Űrközpontban, innen irányították az egész dokkolási folyamatot. A jobb sarokban, nekünk háttal a fentebb már szerepelt Megan McArthur, aki a misszió capcom-ja, azaz kommunikációs parancsnoka volt. (Fotó: Lauren Harnett / NASA)
„Elkaptunk egy sárkányt a farkánál fogva" – mondta a történelmi pillanatban Don Pettit (a dragon magyar fordítása sárkány). A teljes kikötés 18:02-kor történt. (Fotó: NASA)
A Dragon magával vitt egy adag felvarrót és kitűzőt is. Ezeket később majd jó áron el lehet adni, hiszen jártak az űrben. A raktérbe befért még 162 adag étel, ruhák, akkumulátorok, valamint egy laptop és a hozzá tartozó kiegészítők. A Dragon összesen 3310 kilogrammot bír el. (Fotó: NASA)
A kapszula az ISS Harmony nevű, japán gyártmányú moduljához kapcsolódott. (Fotó: NASA)
Csapatmunka a Nemzetközi Űrállomás kupola moduljában, ahonnan a dokkolást végrehajtották. A művelet mindössze két órát csúszott a tervezetthez képest. (Fotó: André Kuipers / ESA/NASA)
A dokkolás sikeres volt, a kapszula tökéletesen illeszkedett az ISS moduljához. (Fotó: André Kuipers / ESA/NASA)
"A Sárkány arany kapuja" - írta André Kuipers űrhajós a Dragon záróberendezéséről. (Fotó: André Kuipers / ESA/NASA)
A Dragon teljes küldetését élőben közvetítette a NASA TV, a világon százezrek követték figyelemmel nemcsak a rakéta startját, de a dokkolás és a leválás folyamatát is. A képen a dokkolás után sikeresen felnyitott űrkapszulába bejutott űrhajósok láthatók. (Fotó: NASA TV / ustream)
A Dragon belső tere. „A kapszula raktere kábé akkora, mint egy platós teherautó hátulja, a szaga pedig olyan mint egy vadiúj autóé” – ezekkel a szavakkal mutatta be Don Pettit, az űrállomás fedélzeti mérnöke a Dragont, amikor először léptek a fedélzetére. (Fotó: NASA)
Miután ki- és bepakoltak az ISS asztronautái, a Dragont lezárták és május 31-én leválasztották az űrállomásról. (Fotó: André Kuipers / ESA/NASA)
A 400 kilométernyi irányított zuhanás után a Dragon magyar idő szerint 17:42-kor, Kalifornia partjaitól kilencszáz kilométerre csapódott az óceánba. (Fotó: NASA)
Jelenleg a Dragonnak van a legerősebb hőpajzsa a világon. A pajzs a SpaceX és a NASA közös fejlesztéséből, a PICA-X nevű anyagból áll. A légköri súrlódás maximumán akár 1600 Celsius-fokot is ki kell bírnia a speciális hőpajzsnak. A visszatéréskor tapasztalható zord körülmények alaposan próbára tették a szerkezetet, a hőterhelés hatása elég jól látható az eredetileg fehér űrjárművön. (Fotó: SpaceX)
A Dragont többszöri használatra tervezték: a SpaceX-nek 1,6 milliárd dolláros szerződése van a NASA-val, aminek értelmében szeptembertől 12 alkalommal fog utánpótlást szállítani a Nemzetközi Űrállomásra a következő három évben. És még vissza sem tért a Földre a SpaceX cég történelmet író Dragon űrkapszulája, a Elon Musk vállalata máris újabb nagy bejelentéssel állt elő: megkötötték az első szerződést a világ legnagyobb és legerősebb hordozórakétájaként fejlesztett Falcon Heavy felhasználására. (Fotó: SpaceX)
