Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Hosszú betegség után, 89 éves korában Pekingben elhunyt Norodom Szihanuk, aki kétszer volt Kambodzsa királya, napjainkig pedig a Kambodzsa atyja címet viselte. Szihanuk kalandos élete során lakott királyi palotában, de házi őrizetben is tartották saját országában. A világpolitika ismert alakja volt, és a XX. század egyik legnagyobb politikai személyisége. Hazájában élete végéig töretlen népszerűségnek örvendett.
Norodom Szihanuk különböző tisztségeket betöltve közel hat évtizeden át vezette Kambodzsát. Volt, hogy csak névelegesen állt az ország élén, de kétszer volt Kambodzsa királya, mostanában a "Kambodzsa atyja" megtisztelő címét viselte. Szihanuk október 31-én lett volna 90 éves, ezen a képen viszont még csak 16. A kép 1939-ben készült Libanonban. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Szihanukot 1941-ben választották Kambodzsa királyává, de országát a második világháború alatt Japán, utána Franciaország tartotta megszállva. Az 1946-os képen a fényes egyenruhájú Szihanuk jobbján Marius Mutet, francia gyarmatügyi miniszter látható. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
A franciák a második világháború után hosszabb távra rendezkedtek be Kambodzsában. A szimbolikus gesztusok ellenére az ország csak 1953 novemberében nyerte el a függetlenségét. Szihanuk itt Georges Thierry D'Argenlieuval találkozik, akit a második világháború után küldtek Indokínába, hogy visszaállítsa Franciaország uralmát a térségben. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Szihanuk a saját tervezésű irodájában, íróasztala mögött 1952-ben. Kambodzsa függetlenedése után Szihanuk csak 1955-ig volt király, akkor lemondott apja, Szuramarit javára. Norodom Szihanuk ezután öt évig miniszterelnökként irányította az országot, majd 1960-től ő lett az államfő és egyben a herceg is. (Fotó:
Howard Sochurek / Europress / Getty)
Míg király volt, Szihanuknak ahhoz illő tiszteletadás is kijárt. Ha elhagyta a királyi palotát saját Cadillac várta, amit saját királyi elefántjai kísértek. (Fotó:
Howard Sochurek / Europress / Getty)
Királyi státusza ellenére Szihanuk nem vetette meg az élet örömeit sem. Háreme volt, focizott, saját főszereplésével filmeket készített és verseket is írt. Saját dzsesszbandája is volt, ahol természetesen ő maga énekelt. (Fotó:
Howard Sochurek / Europress / Getty)
Kambodzsa közvetlenül nem vett részt az első indokínai háborúban, de a függetlenség elnyerését az ország is a franciák vietnami vereségének köszönhette. Szihanuk itt katonák társaságában lovagol 1952-ben. (Fotó:
AFP)
Hosszú politikai pályafutása során Szihanuk számtalan állam és kormányfővel találkozott. 1956-ban Nyikita Hruscsov párfőtitkárral tárgyalt. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Szihanuk mellett felesége, Norodom Monineat is képviselte Kambodzsát külföldön. Monineattal együtt utazott 1961-ben Belgrádba az el nem kötelezett országok találkozójára, ahol a Tito házaspárral is találkoztak. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Királyként, hercegként és elnökként is ügyelt rá Szihanuk, hogy otthon ne csak egyszerű aranyifjúnak tűnjön. A hatalomban töltött évek alatt szakadatlanul járta az országot autón vagy helikopteren, a lakosság panaszait népi meghallgatásokon igyekezett orvosolni és nem egyszer maga is ingujjra vetkőzve dolgozott népével. Minderről pedig természetesen képek is készültek, hogy a nép értesüljön róla. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Kambodzsa kapcsolata Franciaországgal a függetlenség elnyerése után is szoros maradt. Charles de Gaulle francia elnök 1966-ban látogatott az országba, ahol hatalmas tömeg előtt mondott beszédet. (Fotó:
Christian Simonpietri / AFP)
Bár a vietnami háborúban Kambodzsa semlegességét hangoztatta, és sokan kommunista szimpatizánsnak tartották Szihanukot, ettől elnökként még szívesen fogadta 1967-ben Jacqueline Kennedyt, a meggyilkolt amerikai elnök özvegyét. (Fotó:
Larry Burrows / Europress / Getty)
Szihanuk népszerű volt Kambodzsában, életének majdnem minden mozzanatát dokumentálták. Arról is fénykép készült, ahogy egy palackozó üzem felavatása közben megvágta ujját, amit azonnal bekötöztek. (Fotó:
Larry Burrows / Europress / Getty)
Gyáravatásból több is volt Szihanuk elnöksége alatt. 1967-ben itt egy gyümölcslé gyártó üzemet nyit meg. Az új üzem alkalmazottai hajlongva fejezik ki hálájukat Kambodzsa elnökének. (Fotó:
Larry Burrows / Europress / Getty)
Kambodzsa természetesen ügyelt rá, hogy a szomszédos Vietnamban hadakozó Egyesült Államokat ne haragítsa magára. Szihanuk ügyesen manőverezett a felek között. Annak a 11 amerikai katonának, akit Kambodzsában ejtettek foglyul, ő maga adta meg a büntetlenséget biztosító diplomata státuszt. (Fotó:
Dick Swanson / Europress / Getty)
Szihanuk 1969-ben végzetes hibát követett el. Az Amerika-barát Lon Nolt nevezte ki a kormány élére, aki 1970-ben államcsínyt hajtott végre, míg Szihanuk külföldön volt. A királyságot eltörölték, Szihanukot minden tisztségétől megfosztották és halálra ítélték. A száműzött elnök Pekingben telepedett le. Szihanukhoz hű partizánok folytatták a harcot Kambodzsában, és az elnök támogatni kezdte a kínai segítséget is kapó Vörös Khmer mozgalmat. Szihanuk itt feleségével és a partizánokkal látható Kambodzsában. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Az államcsíny ellenére Kambodzsát az el nem kötelezett országok 1973-as találkozóján még mindig Norodom Szihanuk képviselte. (Fotó:
Jean-Pierre Bonnotte / Europress / Getty)
Lon Nol rezsimjét 1975-ben döntötte meg a Vörös Khmer, de Szihanuknak bennük is csalódnia kellett. Szihanuk formálisan újra államfő lett, de házi őrizetben tartották. A brutális népirtást elkövető rezsimet a vietnamiak döntötték meg, és létrejött a Hanoi támogatását élvező Kambodzsai Népköztársaság. Szihanuk nem fogadta el a vietnami befolyást, újra Pekingbe költözött, és 1982-ben a képen látható, a Vörös Khmert is tömörítő ellenzéki szövetség, a Demokratikus Kambodzsa élére állt. (Fotó:
Alex Bowie / Europress / Getty)
A nyolcvanas években Szihanuk továbbra is Kambodzsa elnöke volt, több mint tíz alkalommal mondott le "véglegesen és megmásíthatatlanul" a Demokratikus Kambodzsa elnöki tisztéről, majd vonta vissza döntését. 1990 februárjában látványosan "hazatért", majd pánikszerűen ismét a számára sokkal biztonságosabb pekingi palotába költözött. (Fotó:
Eric Brissaud / Europress / Getty)
Szihanuk végül 1991 novemberében költözött újra Kambodzsába. (Fotó:
Francoise De Mulder / Europress / Getty)
A herceget egyes társadalmi körökben szinte vallásos áhítat övezte. A képen látható nő azt állította, hogy álmot látott, amiben Buddha arra kérte, hogy készítse elő ezt a pagodát mikorra Szihanuk megérkezik Kambodzsába. (Fotó:
Patrick Aventurier / Europress / Getty)
Szihanuk hazájában köztiszteletnek örvendett, s amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kidolgozott rendezési tervet minden fél elfogadta, az államfői tisztre csak az ő személye jöhetett számításba. Norodom Szihanuk 1991. november 14-én tizenhárom száműzetésben töltött év után ismét hazatért, és átvette az újonnan létrejött, a kormány és az ellenzék képviselőit tömörítő Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnökségét. (Fotó:
Patrick Aventurier / Europress / Getty)
1993. november 9-én a királyi palota előtt katonai felvonulással ünnepelték Kambodzsa függetlenedésének negyvenedik évfordulóját. A májusában tartott választások nyomán már Szinahuk alakított átmeneti koalíciós kormányt. Az új alaptörvény elfogadása után, amely alkotmányos monarchiává nyilvánította az országot, 1993. szeptember 24-én Szinahuk másodszor is Kambodzsa trónjára lépett. (Fotó:
Doug Niven / AFP)
A király Angkor romjainál 1996-ban. A khmer templomkomplexum Kambodzsa egyik leghíresebb turisztikai látványossága és Délkelet-Ázsia egyik leglátogatottabb helye. Angkort az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. (Fotó:
Patrick Aventurier / Europress / Getty)
1997-ben újabb államcsínyt hajtottak végre Kambodzsában, amikor Hun Szen miniszterelnök emberei rátámadtak ez ellenzék tagjaira és saját kormánykoalíciós társaira. Az államcsíny során legalább százan életüket vesztették. A miniszterelnököt Augusztusban fogadta Szihanuk király, de a koalíciós kormányzás csak 1998-ban állt helyre. (Fotó:
AFP)
Szihanuk egészségi állapota már koronázásakor sem volt kifogástalan, és idővel tovább romlott. A rendszeres pekingi kezelések során 1994-ben kemoterápiát kapott, 1996-ban testének bal oldala lebénult. A magas vérnyomással és többféle daganatos betegséggel küszködő uralkodó 2004-ben lemondott, utódjául 51 éves fiát, Norodom Szihamonit választották meg, az ex-uralkodót pedig a "Kambodzsa atyja" címmel ruházták fel. (Fotó:
Apic / Europress / Getty)
Lemondása után Szihanuk újra Pekingbe költözött, de volt amikor hazalátogatott. Itt a phnompeni repülőtéren látható 2011 áprilisában feleségével, aki mögötte áll baloldalt. Szihanuk akkor egy 9 hónapos kínai orvosi kezelésen volt túl. Az orvosi jelentés szerint cukorbetegségben, vastagbélrákban és magas vérnyomásban szenvedett, de a királyi család közlése szerint halálát 2012 október 15-én szívroham okozta. (Fotó:
Tang Chhin Sothy / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon