A holtak előtt tiszteleg a világ

Október végén, november elején egyre több a töklámpás, a műpókháló és az akciósan kapható a fekete ajakfény, meg persze a teamécses. Amíg egyesek zombinak öltözve egyet fizet kettőt kap koktélakciókon próbálnak elvánszorogni legalább éjfélig, mások horrorfilmet néznek, és sült tököt esznek. És akik nem is értik ezt az egész Amerikából importált, színes, szélesvásznú ünnepet, azok gyertyát gyújtanak a temetőben a szeretteik sírjánál. A Halloween, a Mindenszentek napja és a Halottak napja azonban nem ugyanannak az ünnepnek a három elnevezése.

A Halloweent október 31-e éjjel tartják az angolszász országokban, illetve ott, ahol játszanak amerikai filmeket a mozikban. A Halloween kelta eredetű ünnep, eredeti nevén Samhain, ezen az estén azt próbálták megakadályozni, hogy az aratást követő első éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarják az élők életét. Az ünnepet a római időkben összemosták a Parentaliával, azaz a holtak tiszteletére szánt nappal, később pedig a pogány szokásokat a keresztény ünnepekhez igazították, hogy így cselezzék ki az egyházat.

Gergely pápa 800 körül a „Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” napját május 13-ról november elsejére helyezte át. Így kapta az október 31-ei ünnep Írországban a Hallow's Eve, azaz mindenszentek éjszakája nevet, innen pedig már egyenes az út a töklámpásig, meg a B osztályú horrorfilmekig.

A Mindenszentek napja tehát november 1, a vértanúkra emlékező ünnepet Bizáncban már 380-től megtartották. Állítólag VI. León bizánci császár csapta a vértanúkhoz az összes szentet is, mivel templomot akart szent felesége tiszteletére, de a vallási előírások szerint mégsem szentelhette fel az épületet az ő tiszteletére. Így az összes szent emlékére állíttatta végül, és az összes szent közül egyre azért jobb szívvel gondolt néha odabent. A nyugati kereszténység viszont 609-től ünnepli a Mindenszentek napját, amikor IV. Bonifác pápa május 13-án keresztény templommá avatta a római Pantheont.

November 2. a Halottak napja, legalábbis a katolikusoknál. A keleti keresztény vallásokban pünkösd előtti szombaton tartják, vagyis a húsvéthoz hasonlóan minden évben más napra esik. Az ünnepnek persze vannak kelta és római gyökerei is, ahogy a Halloweennek is, de 998 óta ünneplik, amikor is Odilo de Cluny bencés apát, más néven Szent Odiló javasolta, hogy a szentek ünnepe után emlékezzenek már meg azért az egyszerű hívőkről is. Akik már nincsenek itt.

Az október végi, november eleji ünnepek aztán a világ számos részén találkoztak újabb és újabb pogány szertartásokkal, éppen ezért a Halottak napja nagyon másképp néz ki a Fülöp-szigeteken, Belgiumban és Mexikóban. Van ahol ezeken a napokon egyesek csendben elmélkednek, van, aki csontvázzal táncol, míg mások kiköltöznek a rokonok sírjához vacsorázni.