Az űrtechnológia művészete

További Nagykép cikkek

Vincent Fournier fotós Space Project nevű képsorozata űrutazással, űrkutatással kapcsolatos technológiákat és helyszíneket mutat be. Gyerekként lenyűgözték a gépek, ez inspirálja képeit, fotóival próbálja megmagyarázni a minket körülvevő világot. A világűrben zajló jelenségeket a kutatók a mostani fotósorozatában bemutatott helyszíneken és gépekkel próbálják megvizsgálni és megismerni, ezért érezte szükségét annak, hogy bemutassa ezeket. Munkáit Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia és Andrej Tarkovszkij Solaris című filmjei, valamint a Tin Tin képregények inspirálják. Többször fordult már a gépekhez, korábbi sorozatában humanoid robotokat mutatott be teljesen hétköznapi környezetben, például váróteremben ülve, íróasztal mögött vagy utcán sétálva. Képeivel történeteket mesél.

Boris V. tábornok,
Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ.
Csillagváros, Zvyozdny Gorodok, Oroszország, 2007.
A Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központot 1960-ban nyitották meg, január 11-jén nyílt meg a Csillagvárosban. A kiképzőközpontot 1968-ban nevezték el Jurij Gagarinról, 2009-ben került át az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz irányítása alá.

Boris V. tábornok, Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ, Csillagváros, Oroszország, 2007. A bázis 1960. január 11-én nyílt meg, 2009-ben került át az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz irányítása alá. Vincent Fournier Space Project nevű képsorozata az űrutazással, űrkutatással kapcsolatos technológiákat és helyszíneket mutat be. (Fotó: Vincent Fournier)

Apollo Irányító Központ.
John F. Kennedy Űrközpont.
Florida, U.S.A., 2011.
A John F. Kennedy Space Center a NASA egyik legfontosabb űrközpontja Floridában található, a leggyakrabban innen bocsátják fel a műholdakat, innen indultak az Apollo űrhajók és az űrsiklók is.

Apollo Irányító Központ, John F. Kennedy Űrközpont, Egyesült Államok, 2011. A NASA egyik legfontosabb űrközpontja Floridában található, a leggyakrabban innen bocsátják fel a műholdakat, innen indultak az Apollo űrhajók és az űrsiklók is. A fotós elutazott a világ legfontosabb űrközpontjaiba Floridától Francia Guyanáig. Mindent lefényképezett, ami megmozgatta a fantáziáját. Költőien próbáltam megfogni az űrtechnológiát – fogalmazott. (Fotó: Vincent Fournier)

Pekingi Katonai Múzeum [MMCPR], DF-1 ballisztikus rakéta, Kína, 2007. A DF-1 rakétákat az 1960-as években gyártották Kínában a szovjet R-2 mintájára. A rakétának 550 kilométeres volt a hatótávolsága és 500 kilogrammos terhet tudott magával vinni. Nem sokat gyártottak a típusból, hamar felváltotta a modernebb DF-2 és DF-3. (Fotó: Vincent Fournier)

Vízalatti kiképzés. I.S.S. Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ. Csillagváros, Zvyozdny gorodok, Oroszország, 2007.
Vincent Fournier Space Project nevű képsorozata az űrutazással, űrkutatással kapcsolatos technológiákat és helyszíneket mutat be.

Víz alatti kiképzés, Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ. Csillagváros, Oroszország, 2007. (Fotó: Vincent Fournier)

SOKOL KV2 Űrruha. KAZBEK ülés a Szojuz űrhajóról. Warehouse, London, United Kingdom, 2009.
A fotós elutazott a világ legfontosabb űrközpontjaiba Floridától Francia Guyanáig. Mindent lefényképezett, ami megmozgatta a fantáziáját. Költőien próbáltam megfogni az űrtechnológiát – fogalmazott.

SOKOL KV2 Űrruha. KAZBEK ülés a Szojuz űrhajóról. London, Egyesült Királyság 2009. (Fotó: Vincent Fournier)

Tisztaszoba, Indian National Satellite Insat 4B, Arianespace, Guiana Space Center [CGS], Kourou, Francia Guiana, 2007.
Fournier Burkina Fasóban született, de Franciaországban nőtt fel, most éppen Párizsban él. Munkáit Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia és Andrej Tarkovszkij Solaris című filmjei inspirálják. Fotói nem antropológiai lenyomatok, hanem a kollektív megszállottság mögötti okokra reagál.

Tisztaszoba, Guyana Űrközpont, Kourou, Francia Guyana, 2007.
Fournier Burkina Fasóban született, de Franciaországban nőtt fel, most éppen Párizsban él. Munkáit Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia és Andrej Tarkovszkij Solaris című filmjei inspirálják. (Fotó: Vincent Fournier)

Bajkonur város, Nemzetközi Űriskola, Kazahsztán, 2011. Bajkonur az űrállomást kiszolgáló város, eredetileg Lenyinszk volt a neve, 1995 óta nevezik Bajkonurnak. Az eredeti Bajkonur több száz kilométerre van innen, a hidegháborúban szükségét látták ennek a megtévesztésnek. (Fotó: Vincent Fournier)

EADS Space Astrium, Les Mureaux, Franciaország, 2011.
Az EADS Astrium nyugat-európai repülési és űripari konzorcium székhelye Párizsban van, az űrkutatási fejlesztésekkel foglalkozik, az európai űripar meghatározó szereplője. (Fotó: Vincent Fournier)

Visszhangmentes kamra, Európai Űrkutatási és Technológiai Központ [ESTEC], Noordwijk, Hollandia, 2008.
A visszhangmentes kamra akusztikai kísérletek céljára tervezett szoba. (Fotó: Vincent Fournier)

SOUSY Svalbard Radar. Adventdalen, Spitzbergák szigetcsoport, Norvégia, 2010.
A fotós képei általában tükröt tartanak a témának. Mostani sorozata például azt az ellentétet is megjeleníti, hogy az űrtechnológia rengeteg adatot gyűjt, mégsem tudja a választ a végső kérdésekre. (Fotó: Vincent Fournier)

Hold-völgy, Atacama sivatag, Lunar Robotic Research [NASA], Chile, 2007.
A Hold-völgy a chilei Atacama-sivatagban a Föld egyik legszárazabb helye. Űrkutatók gyakran kísérleteznek itt, mivel a körülmények hasonlítanak a marsi környezethez, itt tesztelik az új járműveket. (Fotó: Vincent Fournier)

A NASA Vehicle Payload Canister Transporter nevű szerkezete. John F. Kennedy Űrközpont. Florida, U.S.A., 2011.
Ezek a hatalmas járművek szállítják a terhet a kilövőállomásra. Akár 22 ezer kilogrammos tárgyakat is képes szállítani, emiatt nagyon lassan halad.

A NASA Vehicle Payload Canister Transporter nevű szerkezete. John F. Kennedy Űrközpont. Florida, Egyesült Államok, 2011. Ezek a hatalmas járművek szállítják a terhet a kilövőállomásra. (Fotó: Vincent Fournier)

Tárgyaló. Guyana Űrközpont. Kourou, Francia Guyana, 2007. (Fotó: Vincent Fournier)

S1B tisztaszoba, Guyana Űrközpont. Kourou, Francia Guyana, 2011.
A NASA hatalmas steril szobákban végzi a legkényesebb műveleteket, amelyeknél fontos, hogy semmilyen szennyeződés ne jusson a műszerek közelébe. (Fotó: Vincent Fournier)

Plateau de Bure Csillagvizsgáló #1 [IRAM], Grenoble, Francia Alpok, 2006.
Egy hat hatalmas antennából álló rendszer, amely az Alpokban található. A hatalmas antennáknak 15 méter az átmérője, gyakorlatilag egyetlen teleszkópként képesek működni a műholdradar interferometria technikával, példa nélküli felbontású képeket létrehozva.

Plateau de Bure Csillagvizsgáló #1 [IRAM], Grenoble, Francia Alpok, 2006. Hat hatalmas, egyenként 15 méter átmérőjű antennából álló rendszer. Gyakorlatilag egyetlen teleszkópként képes működni, példa nélküli felbontású képeket létrehozva. (Fotó: Vincent Fournier)

Biológiai légszűrő szoba, Guyana Űrközpont [CGS], Kourou, Francia Guyana, 2007. (Fotó: Vincent Fournier)

Sokol űrkesztyű. Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ. Csillagváros, Zvyozdny Gorodok, Oroszország, 2007.
A NASA jelenleg is használt űrruháját EMU-nak (Extravehicular Mobility Unit) hívják, tervezésének célja, hogy az űrállomáson kényelmesen lehessen dolgozni vele.

Sokol űrkesztyű. Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ. Csillagváros, Oroszország, 2007.
A NASA jelenleg is használt űrruháját EMU-nak (Extravehicular Mobility Unit) hívják, tervezésének célja, hogy az űrállomáson kényelmesen lehessen dolgozni vele. (Fotó: Vincent Fournier)

Leszállópálya.
John F. Kennedy Űrközpont.
Florida, U.S.A., 2011.
A világ egyik leghosszabb kifutópályája, több mint 4500 méter hosszú.

Leszállópálya. John F. Kennedy Űrközpont. Florida, Egyesült Államok, 2011.
A világ egyik leghosszabb kifutópályája, több mint 4500 méter hosszú. (Fotó: Vincent Fournier)

Marsi Sivatagi Kutatóállomás. San Rafael Swell, Utah, U.S.A., 2008.
A Mars Society tulajdonában álló bázis, kisebb csoportok látogatják, akik tudományos kísérleteket végeznek itt. (Fotó: Vincent Fournier)

II-es Bioszféra, 3-as számú üvegház, Arizonai Egyetem, O 86 racle, U.S.A., 2009.
Az Arizonai Egyetemen lévő kutatóközpont, ahol egy 12 ezer négyzetméteres területet fedtek le üvegtetővel. A rendszer teljesen zárt, a benti levegő összetételét az élőlények oxigén és szén-dioxid termelése határozza meg. Több kutató élt ott évekig, saját maguk termelve a szükséges élelmiszert.

II-es Bioszféra, 3-as számú üvegház, Arizonai Egyetem, Egyesült Államok, 2009.
Az Arizonai Egyetemen lévő kutatóközpontban 12 ezer négyzetméteres területet fedtek le üvegtetővel. A rendszer teljesen zárt, a benti levegő összetételét az élőlények oxigén és szén-dioxid termelése határozza meg. Több kutató élt ott évekig, saját maguk termelve a szükséges élelmiszert. (Fotó: Vincent Fournier)

S1B tisztaszoba, Guyana Űrközpont. Kourou, Francia Guyana, 2011. (Fotó: Vincent Fournier)

Bajkonur város, Nemzetközi Űriskola, Kazahsztán, 2011.
Bajkonur mellett lévő űrrepülőteret és az azt körülvevő hatezer négyzetméternyi területet 2050-ig bérli Oroszország. Innen lőtték ki valamennyi orosz műholdat, a mai napig innen indulnak a Szojuz űrhajók. (Fotó: Vincent Fournier)

Kjell Henriksen Obszervatórium. Spitzbergák, Norvégia, 2010.
Légköri vizsgálatokra specializálódott obszervatórium, több mint huszonöt optikai eszközzel vizsgálódnak. A sarki fényekkel foglalkozó Kjell Henriksen norvég tudósról kapta nevét. (Fotó: Vincent Fournier)

A Discovery űrsikló orrfutóműve. John F. Kennedy Űrközpont. Florida, U.S.A., 2011.
Az űrsiklók futóműveit belülről is hővédő rendszerrel védik. Az orrfutómű kétkerekes kialakítású és két ajtó védi, az ajtók becsukása után tömítik a réseket hőzáró anyaggal.

A Discovery űrsikló orrfutóműve. John F. Kennedy Űrközpont. Florida, Egyesült Államok, 2011. Az űrsiklók futóműveit belülről is hővédő rendszerrel védik. Az orrfutómű kétkerekes kialakítású és két ajtó védi, az ajtók becsukása után tömítik a réseket hőzáró anyaggal. (Fotó: Vincent Fournier)

Vosztok leszálló kabin, Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ [GCTC], Csillagváros, Zvyozdny gorodok, Oroszország, 2007.
A Vosztok űrhajó volt az első, embert szállító űrjármű, amely képes volt megkerülni a Földet. A visszatérő egységet még a földet érés előtt katapultálták és saját ejtőernyővel ért a földet. A 2,3*2,25 méteres kabinban egy űrhajósnak volt hely, három ablaka volt, a kicsi hely miatt kevés felszerelés fért el csak benne, a kamerákon és rádiókon kívül csak élelmiszert és vizet tudtak szállítani.

Vosztok leszálló kabin, Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ, Csillagváros, Oroszország, 2007. A Vosztok űrhajó volt az első, embert szállító űrjármű, amely képes volt megkerülni a Földet. A visszatérő egységet még a földet érés előtt katapultálták és saját ejtőernyővel ért a földet. A 2,3*2,25 méteres kabinban egy űrhajósnak volt hely, három ablaka volt, a kicsi hely miatt kevés felszerelés fért el csak benne, a kamerákon és rádiókon kívül csak élelmiszert és vizet tudtak szállítani. (Fotó: Vincent Fournier)

Marsi Sivatagi Kutatóállomás. San Rafael Swell, Utah, U.S.A., 2008. (Fotó: Vincent Fournier)

Űrállomás összeszerelő épület (VAB). Kennedy Űrközpont. Florida, U.S.A., 2011.
Az épületet 1994-ben nyitották meg, itt szerelték össze a Nemzetközi Űrállomás amerikai darabjait. Két hatalmas csarnok van benne, valamint több laboratórium, irányítóközpont, és steril szoba. Az első modult az űrállomáshoz 1998-ban szerelték össze. (Fotó: Vincent Fournier)

Bajkonur, Szojuz. A Szojuz űrhajókat holdraszálláshoz tervezték, de a holdprogram leállítása miatt Föld-körüli pályákon, illetve az űrállomásokra repültek. Legfeljebb hárman férnek el benne, jelenleg ez az egyetlen űrhajó, amely el tud jutni a Nemzetközi Űrállomásra. (Fotó: Vincent Fournier)

Járműveket összeszerelő csarnok (VAB) a floridai J. F. K Űrközpontban. Jobboldalt az irányítóközpont látható. (Fotó: Vincent Fournier)

Bajkonurm Nemzetközi Űriskola, Kazahsztán, 2011.
Az első startra Bajkonurból 1957. május 15-én, moszkvai idő szerint 19:05-kor kerülhetett sor, a V-2-esből kifejlesztett R-7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakéta első tesztje volt ez. Az eszköz 104 másodpercig repült, majd a sivatagba csapódott. (Fotó: Vincent Fournier)

S1B tisztaszoba, Guyana Űrközpont. Kourou, Francia Guyana, 2011. (Fotó: Vincent Fournier)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Daniel Kehlmann
Mozgókép

5100 Ft

John Gottman, Joan DeClaire
Gyerekek érzelmi intelligenciája

4250 Ft