Chávez, a puccsistából lett populista népvezér
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Saját népét is megosztó autokrata politikusként halt meg Hugo Chávez. Katona volt és puccsista, ült börtönben, barátkozott Kínával, Kubával, a fehéroroszokkal. Zenélt, énekelt, saját tévéje volt, hívei imádták, de egyre kevesebben voltak.
Hugo Chávez 1954-ben született. Katonai karrier után 1982-ben kezdett közéleti tevékenységbe, tiszttársaival megalapították a Bolivari Forradalmi Mozgalom 200-at. (Fotó:
Juann Barreto / AFP)
1992-ben részese volt a Carlos Andrés Pérez elnök elleni puccskísérletnek. A Chávez által vezetett ejtőernyős alakulat lerohanta az elnöki palotát, de végül nem jártak sikerrel. A puccskísérletnek 18 halálos áldozata és 60 sérültje volt. Chávez a támadást követő televíziós szereplései miatt nemzeti hőssé vált, de a börtönbüntetést nem kerülhette el. (Fotó:
Jose Cohen / AFP)
Börtönévei alatt társai még egyszer próbálkoztak a hatalomátvétellel, ismét sikertelenül. 1994-ben pedig kegyelemmel szabadulhatott a börtönből. Rögtön új párt szervezésébe kezdett, Mozgalom az Ötödik Köztársaságért néven. (Fotó:
Bertrand Parres / AFP)
Bár baseballban nem jeleskedett, 1999-ben azért kiállt Sammy Sosa dominikai baseball-legenda ellen egy barátságos mérkőzésen. Ekkor már az ország elnöke volt, miután 1998-ban a szavazatok 56,2 százalékát megszerezve megnyerte a választásokat. Kampánya során kihasználta a hagyományos politikai elittel szembeni társadalmi elégedetlenséget. Megválasztása után viszont úgy módosította az alkotmányt, hogy korlátlan alkalommal lehessen újraválasztani. (Fotó:
Bertrand Parres / AFP)
2000-ben ismét nyert, a szavazatok közel hatvan százalékát megszerezve. Ekkor járt népszerűsége csúcsán. Bár több intézkedése miatt is heves nemzetközi kritika érte,Chávez előszeretettel beszélt arról, hogy ő a szocializmust demokratikus keretek között képzeli el. A képen felesége, Marisabe látható, amint segít neki a választás estéjén. (Fotó:
Rodrigo Arangua / AFP)
Nem csak hazájában, de egész Dél-Amerikában sok rajongója és támogatója volt. Ezt többek között annak is köszönhette, hogy élesen bírálta az Egyesült Államoknak a déli országokkal szemben tanúsított gazdaságpolitikáját. 2005-ben például az argentin labdarúgóval, Diego Maradonával kampányolt közösen. (Fotó:
Juan Mabromata / AFP)
Chávez többek között a rendkívül hosszú és szenvedélyes szónoklatairól vált ismertté, amelyek egy részét saját heti tévéprogramjában, az Alo Presidentében adta elő. A hétköznapiságát számos gesztuson és az öltözködésén keresztül is érzékeltető elnök alkalmanként táncolt és énekelt is a műsorban. (Fotó:
Ho / AFP)
A caracasi graffitin az Utolsó vacsora bibliai szereplői helyére híres kommunista politikusok és ideológusok kerültek. Felbukkan persze Chávez is, aki hamar komoly népszerűsége tett szert nemzetközi baloldali körökben. Chávez előszeretettel bírálta a nyugati országokat, a nagyvállatok, főleg az olajtársaságok vezetőit, sőt, még az egyházi méltóságokat is, amiért semmibe veszik a szegényeket. (Fotó:
Rodrigo Arangua / AFP)
Chávez rendkívül szoros kapcsolatot ápolt Fidel Castróval és a kubai vezetéssel, diplomáciai útjainak többsége a szigetországba vezetett. A két ország között a gazdasági kapcsolatok is rendkívül élénkek voltak, ami azok kiegyenlítetlensége miatt olykor feszültségeket is szült a lakosság köreiben: az olcsó venezuelai olaj ellenében Kuba számos képzett orvost exportált a dél-amerikai országba, ezzel hiányt teremtve a venezuelai ellátórendszerben. (Fotó:
Pedro Ruiz / Europress / Getty)
Chávez kormánya számos szociális “küldetést” tűzött ki maga elé: többek között a mindenki számára ingyenes oktatás és egészségügy megteremtését, amelyeknek finanszírozását az állami olajcég feletti befolyás kiépítése tette lehetővé. Az utóbbi években egyre több elemzés figyelmeztetett arra, hogy Chávez neobolivarianista gazdaságpolitikája hosszú távon fenntarthatatlan. (Fotó:
Juan Barreto / AFP)
Választási győzelmét ünnepli híveivel az elnöki palota erkélyéről 2009-ben. Szorosabb eredménnyel ugyan, de a szavazatok 54 százalékát behozva, ismét ő lett Venezuela elnöke. Népszerűségének kulcsa szociális populista megoldásaiban keresendő: mesterségegesen alacsonyan tartott munkanélküliség és a GDP 20 százaléka körüli államháztartási hiány is kellett a sikerhez. (Fotó:
Ho / AFP)
Két lányával, Máriával és Rosával. Stílszerűen vörösben. (Fotó:
Leo Ramirez / AFP)
Habár a Chávez vezette Venezuelának hagyományosan rossz volt a kapcsolata az általa sokat bírált Egyesült Államokkal, az ország immár teljesen állami irányítás alá vont olajkészleteit a más államokkal, többek között Kínával és Angolával ápolt kapcsolatainak erősítésére használta fel. Hugo Chávez 2006-ban Evo Morales bolíviai elnökkel együtt részt vett az ALBA nevű latin-amerikai regionális szervezet létrehozásában. A szervezet megalapításának célja az volt, hogy a régióban létrejöjjön egy olyan integrációs szervezet, melynek nem tagja az Amerikai Egyesült Államok, ellentétben az Amerikai Államok Szervezetével (OAS). Chávez szintén aktív tagja volt a hidegháború korszakának különutasai által létrehozott, több mint száz államot tömörítő “el nem kötelezettek mozgalmának” is. (Fotó:
Marcelo Garcia / AFP)
Népi, eredetileg asszonyoknak szánt tollas kalapban és nemzetiszín ingben a Yekuana Jivi és Wayuu törzsek szertartásán. (Fotó:
Juan Barreto / AFP)
Simón Bolívar, Bolívia felszabadítójának tekintete alatt. Bolívar a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezető alakja volt a 19. század elején, Chávez és mozgalmának legfontosabb előképe. A dél-amerikai nemzetek szuverenitásáért küdő politikus egyben a Chavez nevével fémjelzett politikai irányzat, a "neobolivarianizmus" névadója is. Az irányzat a nemzeti függetlenség és Latin-Amerika egységének eszméjét baloldali populizmussal fejelte meg. (Fotó:
Juan Barreto / AFP)
Kampány 2012 őszén. Míg a korábbi választásokat Chavez meggyőző fölénnyel nyerte meg, időközben folyamatosan veszített a népszerűségéből. A tavaly októberi elnökválasztás hajrájában már szoros küzdelem alakult ki közte és a konzervatív ellenzék nála fiatalabb jelöltje, Henrique Capriles Radonski között. Az előrejelzések nem zárták ki az ellenzéki jelölt győzelmét sem, végül azonban Chavez a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, 9 százalékkal többet, mint ellenfele. (Fotó:
Ho / AFP)
Chavez több nyilvános megjelenése alkalmával is dalra fakadt. A dalok többnyire spontán módon jutottak eszébe, mintegy az elbeszélésekbe ágyazva, s akkor sem zavartatta magát, ha nem emlékezett pontosan a szövegre, ilyenkor általában a jelenlévők segítségét kérte. (Fotó:
Presidencia / AFP)
A venezuelai elnök személyes népszerűségét nem kis mértékben közvetlenségének, szenvedélyes stílusának köszönhette. Chavez számos tömegrendezvényen részt vett, rendszerint melegítőben, vagy más hétköznapi viseletben, olykor együtt táncolt és énekelt a megjelentekkel, akik a nép atyjaként tekintettek rá. (Fotó:
Orinoquiaphoto/str / Europress / Getty)
Két évig küzdött a rákkal, utódját decemberben jelölték ki. 14 évig volt hatalmon, örökül a populista baloldal markáns megerősödését hagyja Dél-Amerikára. Utolsó nyilvános beszédeiben arra kérte híveit, továbbra is a "forradalmi" erőket támogassák. (Fotó:
Jorge Silva/Files / Reuters)
Chavezt utódjául Nicolás Madurót, az ország eddigi alelnökét jelölte ki még decemberben, mikor betegsége igazán súlyosra fordult. Nicolás Maduro múlt csütörtökön úgy fogalmazott, hogy Hugo Chávez elnök azért lett beteg, mert “odaadta az életét azoknak, akiknek soha nem volt semmijük”. Az elnök halála után három hónapon belül új választásokat kell kiírni Venezuelában, addig ideiglenesen Maduro látja el az elnöki teendőket. (Fotó:
Juan Barreto / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon