A konteótörténelem pillanatképei
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Na mi köti össze a piramisok csúcsát a Holdon lobogó amerikai zászlóval? Hát persze, hogy a chemtrail gyanúsan szétterülő vegyszercsíkjai! Az összeesküvés-elméletek ugyanis nem ismernek tér- vagy időbeli határokat, az ókortól napjainkig mindenhol ott sejtik a színfalak mögötti szervezkedést, és mindenben rálelnek a sötét titokra. Mi pedig képekbe szedtünk tízet a nagy klasszikusok közül.
Az első holdra szállást övező korabeli kételyekből mára talán a világ egyik legszélesebb körben ismert konteója vált. 1961 májusában, még Jurij Gagarin áprilisi űrutazásának sokkja alatt, Kennedy elnök azt találta mondani, hogy az évtized vége előtt embert küldenek a Holdra, és lám, 1969. július 20-án meg is esett a történelmi pillanat. Már ha megesett, ugyanis sokak szerint az emberiségnek oly hatalmas ugrás valójában jóval kisebb lépés volt az ember, vagyis Neil Armstrong és társa, Buzz Aldrin számára.
Más asztronauták gyanús halála, eltűnt eredeti videók, légmozgás nélkül is lobogó zászló, fura árnyékok és megannyi gyanús részlet tapadt össze örökre a dicsőséges küldetéssel, amelyeket már semmilyen hivatalos magyarázat nem fog tudni lemosni többé. A fenti képen az ötödik holdra szállást végrehajtó Apollo–16 legénysége látható gyakorlatozás közben – de nem hasonlít-e kísértetiesen a táj az első „holdraszállás” helyszínére? (Fotó: Science Society Picture Librar / Europress / Getty)
Más asztronauták gyanús halála, eltűnt eredeti videók, légmozgás nélkül is lobogó zászló, fura árnyékok és megannyi gyanús részlet tapadt össze örökre a dicsőséges küldetéssel, amelyeket már semmilyen hivatalos magyarázat nem fog tudni lemosni többé. A fenti képen az ötödik holdra szállást végrehajtó Apollo–16 legénysége látható gyakorlatozás közben – de nem hasonlít-e kísértetiesen a táj az első „holdraszállás” helyszínére? (Fotó: Science Society Picture Librar / Europress / Getty)
Napjaink egyik konteóslágere a chemtrail, vagyis hogy titokzatos repülők kémiai anyagokból húznak permetcsíkokat a fejünk fölé, amelyek idővel fátyolfelhővé állnak össze, és eltakarják az eget. Hiába mondják mindenféle környezetvédelmi és klímakutató szervezetek, hogy az egyszerű kondenzcsíkhoz hasonló párakicsapódásról van szó, amely csak bizonyos légköri körülmények együttállása miatt oszlik el később. A konteósoknak és Szaniszló Ferencnek szimpatikusabb az a magyarázat, hogy a Titkos Háttérhatalom éghajlatot befolyásol/beoltja a lakosságot/fertőzést terjeszt/tudatot módosít/titkos fegyvert tesztel.
A képen egy légvédelmi kísérlet zajlik, amely során egy Minuteman II interkontinentális ballisztikus rakéta kilenc tesztobjektumot juttatott a levegőbe, hogy a légvédelmi rakéta éppen tesztelt infravörös szenzora megfigyelhesse őket. Ha nem lenne elég minden konteós olvasónknak, hogy egy mondatban szerepelt a „kísérlet”, a „megfigyelés” és a „rakéta”, ráadásul a látványos csíkok nyilvánvalóan sokkal közelebbi rokonságot mutatnak a chemtrail kémiai permetével, mint egy sima kondenzcsík. (Fotó: Mike Nelson / AFP)
A képen egy légvédelmi kísérlet zajlik, amely során egy Minuteman II interkontinentális ballisztikus rakéta kilenc tesztobjektumot juttatott a levegőbe, hogy a légvédelmi rakéta éppen tesztelt infravörös szenzora megfigyelhesse őket. Ha nem lenne elég minden konteós olvasónknak, hogy egy mondatban szerepelt a „kísérlet”, a „megfigyelés” és a „rakéta”, ráadásul a látványos csíkok nyilvánvalóan sokkal közelebbi rokonságot mutatnak a chemtrail kémiai permetével, mint egy sima kondenzcsík. (Fotó: Mike Nelson / AFP)
A Titanic a maga 270 méteres hosszával és 28 méteres szélességével kora legnagyobb hajója volt. Első útján, 1914. április 14-én jéghegynek ütközött, és két és fél órával később elsüllyedt, körülbelül 1500 ember halálát okozva. Ahogy az lenni szokott, a konteók rögtön a tragédia után szárnyra kaptak: állítólag a szerencsétlenül járt hajó nem is a Titanic, hanem az Olympic nevű testvérhajója volt, amely egyrészt kevesebbe került, másrészt egy korábbi ütközés miatt alkalmatlanná vált hosszabb utakra, és még csak biztosítást se kötöttek rá – szemben valamivel fiatalabb testvérével. Innen már jól látszik, hogy az indulást megelőző, gyanúsan hosszú javítási munkálatok valójában csak a két hajó kicserélésének fedősztorijaként szolgáltak.
A képen látható roncsdarab egy 2010-es londoni kiállításra készült másolat. A kérdés, hogy az eredeti Titanic másolata-e, vagy a Titanicként elsüllyesztett hajóé, nyitva marad. Persze Önök már sejtik a választ. (Fotó: Oli Scarff / Europress / Getty)
A képen látható roncsdarab egy 2010-es londoni kiállításra készült másolat. A kérdés, hogy az eredeti Titanic másolata-e, vagy a Titanicként elsüllyesztett hajóé, nyitva marad. Persze Önök már sejtik a választ. (Fotó: Oli Scarff / Europress / Getty)
A Challenger űrsikló 1986. január 28-i felrobbanása az űrrepülés egyik legsúlyosabb tragédiája. A repülő a felszállás után mindössze 73 másodpercet töltött a levegőben, mielőtt egy filléres tömítés meghibásodása előidézte volna a robbanást, és a teljes hétfős legénység életét vesztette. A baleset oka annyira triviálisnak tűnt már akkoriban is, hogy adta magát a feltételezés, hogy valami más is volt a háttérben. A konteók ez esetben is elég széles skálán mozognak, környezetvédők szabotázsától egészen a NASA-ba beépült terrorszervezet akciójáig, és persze az is felmerült, hogy a szovjetek álltak a dolog mögött, amiért aztán meg is kapták (kaptuk) cserébe Csernobilt. A legvadabb elmélet szerint a balesetet maga a kormány idézte elő, mert az utolsó pillanatban jöttek rá, hogy a legénység a fellövés után, élő adásban tervezte kiteregetni mindazt, amit a sokéves szolgálat alatt az USA és a földönkívüliek kapcsolatáról megtudott.
A Challenger egyébként a NASA egyik legfoglalkoztatottabb járműve volt, működésének szűk három éve alatt kilenc sikeres utat tett meg. A képen egy korábbi, 1983-as fellövése látható. (Fotó: Education Images / Europress / Getty)
A Challenger egyébként a NASA egyik legfoglalkoztatottabb járműve volt, működésének szűk három éve alatt kilenc sikeres utat tett meg. A képen egy korábbi, 1983-as fellövése látható. (Fotó: Education Images / Europress / Getty)
Így fest a Beatles egy anonim Los Angeles-i művész utcai freskóján. A népművészet már a netes mémek előtt is éles szemmel szúrta ki az IGAZSÁG eltitkolására tett kétes kísérleteket. Nem csoda, hogy a bátor alkotó névtelenségbe menekül, hiszen félreérthetetlenül ragadja meg a képen a zenetörténet legnagyobb konteóját.
1966-ban, a Beatles népszerűségének csúcsán Paul McCartney autóbalesetben meghalt, és csak az együttes gyorsan gondolkodó menedzserének köszönhető, hogy egy McCartney-hasonmásverseny győztese rögtön átvette a helyét, lévén a show-nak folytatódnia kell. Az éles szemű konteósok eszén egyébként sem olyan könnyű túljárni, de a Beatles amúgy is híres arról, hogy telepakolja szimbólumokkal a borítóit és a számait. Lelkes gyűjtők látható és hallható bizonyítékok sorát gereblyézték már össze, de az 1970-es felbomlás, vagy Paul (?) 1967-es válása sem éppen a gyanú eloszlatását segíti. (Fotó: Gabriel Bouys / AFP)
1966-ban, a Beatles népszerűségének csúcsán Paul McCartney autóbalesetben meghalt, és csak az együttes gyorsan gondolkodó menedzserének köszönhető, hogy egy McCartney-hasonmásverseny győztese rögtön átvette a helyét, lévén a show-nak folytatódnia kell. Az éles szemű konteósok eszén egyébként sem olyan könnyű túljárni, de a Beatles amúgy is híres arról, hogy telepakolja szimbólumokkal a borítóit és a számait. Lelkes gyűjtők látható és hallható bizonyítékok sorát gereblyézték már össze, de az 1970-es felbomlás, vagy Paul (?) 1967-es válása sem éppen a gyanú eloszlatását segíti. (Fotó: Gabriel Bouys / AFP)
Bár számos tudományos elmélet született már arra, hogyan tudták felhúzni a piramisokat az egyiptomiak, a mindig gyanakvó konteósok szerint nem is ők, hanem az elsüllyedt város, Atlantisz népe volt az építő, méghozzá több ezer évvel korábban, de a konteópápa Erich von Däniken például a földönkívülieknek tulajdonítja az ókori világ egyik csodáját. Mindkét forgatókönyv szerint Kheopsz fáraó később csak kisajátította a már régóta ott álló gízai nagy piramist, amely később a sírhelyéül szolgált.
A régészek nem győzik cáfolni az ilyen alternatív teóriákat, mondván, hogy bizonyítékok tucatjai támasztják alá az elfogadott magyarázatot, de ez semmit nem jelent, hiszen ha már összeesküvés, akkor az a minimum, hogy a régészek is benne vannak. Éles szemű olvasóink a fenti kép láttán újra chemtrailt kiálthatnának, de itt csak a brit királyi légierő parádéja vonja el a figyelmet a még sokkal rejtélyesebb titokról. (Fotó: Amro Maraghi / AFP)
A régészek nem győzik cáfolni az ilyen alternatív teóriákat, mondván, hogy bizonyítékok tucatjai támasztják alá az elfogadott magyarázatot, de ez semmit nem jelent, hiszen ha már összeesküvés, akkor az a minimum, hogy a régészek is benne vannak. Éles szemű olvasóink a fenti kép láttán újra chemtrailt kiálthatnának, de itt csak a brit királyi légierő parádéja vonja el a figyelmet a még sokkal rejtélyesebb titokról. (Fotó: Amro Maraghi / AFP)
A képen látható gyanús fénycsóva ellenére a Katrina-konteó azon kevés elméletek egyike, ahol – egyelőre – nem merült fel földönkívüli befolyás. A 2005-ös Katrina hurrikán az Egyesült Államok történetének legnagyobb kárt okozó természeti katasztrófája volt, amelyben több mint 1800 ember vesztette életét.
Az elméletek itt nagyjából két csoportra oszlanak a politikai és a pénzügyi haszonszerzés mentén. A konteósok által amúgy is kedvelt Bush-adminisztrációt például még azzal is vádolták néhányan, hogy rasszista indokkal ők idézték elő a hurrikánt (az áldozatok túlnyomó többsége afroamerikai volt), de az egyszerű politikai haszonszerzés, illetve az újjáépítés során leakasztható kivitelezői szerződések is visszatérő elemek. Mindez szabadon kombinálható a gátak direkt felrobbantására utaló jelekkel, vagy azzal a feltételezéssel, hogy a konteójokernek számító HAARP időjárás-kutató programmal hívták életre a hurrikánt. (Fotó: New York Daily News Archive / Europress / Getty)
Az elméletek itt nagyjából két csoportra oszlanak a politikai és a pénzügyi haszonszerzés mentén. A konteósok által amúgy is kedvelt Bush-adminisztrációt például még azzal is vádolták néhányan, hogy rasszista indokkal ők idézték elő a hurrikánt (az áldozatok túlnyomó többsége afroamerikai volt), de az egyszerű politikai haszonszerzés, illetve az újjáépítés során leakasztható kivitelezői szerződések is visszatérő elemek. Mindez szabadon kombinálható a gátak direkt felrobbantására utaló jelekkel, vagy azzal a feltételezéssel, hogy a konteójokernek számító HAARP időjárás-kutató programmal hívták életre a hurrikánt. (Fotó: New York Daily News Archive / Europress / Getty)
A torinói lepel – a Szent Grál mellett – alighanem minden idők egyik legvitatottabb ereklyéje. Ami biztos, hogy egy súlyosan sérült, valószínűleg keresztre feszített testet takartak le vele nagyon régen. 1898-ban, egy fénykép negatívján vették először észre a vásznon kirajzolódó arcot, azóta pedig sokan Jézus leplével azonosítják, amelybe a kereszthalál után tekerték a testét. Az utóbbi évtizedekben megszámlálhatatlan vizsgálatnak vetették alá, például 1988-ban radiokarbonos kormeghatározással megállapították, hogy jóval Jézus után, valamikor a középkorban keletkezett. Ezt az eredményt azonban még tudósok is sokan vitatják, nem is beszélve a konteóközösségről, és a lepel keletkezésének módja máig nem tisztázott.
A legelterjedtebb alternatív elmélet szerint a leplen található nyomok azt bizonyítják, hogy Jézus túlélte a keresztre feszítést, és a gyógyulást segítő kenőcsökkel bekent testét takarták le a vászonnal – innentől viszont ne lőjük el Dan Brown következő regényének témáját. A képen szereplő másolat mindenesetre 2010-es. De ki tudja, vajon az eredeti mikor keletkezett? (Fotó: Joseph Eid / AFP)
A legelterjedtebb alternatív elmélet szerint a leplen található nyomok azt bizonyítják, hogy Jézus túlélte a keresztre feszítést, és a gyógyulást segítő kenőcsökkel bekent testét takarták le a vászonnal – innentől viszont ne lőjük el Dan Brown következő regényének témáját. A képen szereplő másolat mindenesetre 2010-es. De ki tudja, vajon az eredeti mikor keletkezett? (Fotó: Joseph Eid / AFP)
A kép az éppen felrobbantott épülettől elsétáló hős akciófilmes kliséjét idézi. Itt azonban nem Hollywood kódolt üzenete lepleződik le, hanem egy megtört államfő méri fel a váratlan támadás kárait: Bush elnök a 2001. szeptember 11-i terrorakció másnapján a Pentagont tekinti meg.
Sokan azonban kétkedve fogadták a hivatalos verziót. A kötelező, arab–orosz–izraeli változatoknál is népszerűbb 9/11-konteó szerint az USA vezetése minimum előre tudott a tervről, de inkább ők maguk vezényelték le. Megint csak számos apróságba kapaszkodhatnak az elmélet hívői: miért nem a Fehér Ház vagy a Szenátus épülete volt a célpont, miért volt véletlenül épp a Szükséghelyzeti Központban a kormány két fontos embere, miért védtelen repülővel utazott vissza Washingtonba Bush, miért jött az egyik becsapódás bejelentése percekkel a megtörténte előtt – és mint minden valamire való konteónál, a sor még hosszan folytatható lenne, az unalmasan hivatalos magyarázatok pedig gond nélkül lesöpörhetők. (Fotó: Paul J. Richards / AFP)
Sokan azonban kétkedve fogadták a hivatalos verziót. A kötelező, arab–orosz–izraeli változatoknál is népszerűbb 9/11-konteó szerint az USA vezetése minimum előre tudott a tervről, de inkább ők maguk vezényelték le. Megint csak számos apróságba kapaszkodhatnak az elmélet hívői: miért nem a Fehér Ház vagy a Szenátus épülete volt a célpont, miért volt véletlenül épp a Szükséghelyzeti Központban a kormány két fontos embere, miért védtelen repülővel utazott vissza Washingtonba Bush, miért jött az egyik becsapódás bejelentése percekkel a megtörténte előtt – és mint minden valamire való konteónál, a sor még hosszan folytatható lenne, az unalmasan hivatalos magyarázatok pedig gond nélkül lesöpörhetők. (Fotó: Paul J. Richards / AFP)
De ne feledkezzünk meg a téma magyar kötődéseiről se, hiszen a Kitalált középkor ránk vonatkozó részétől a Szent Koronán át a Seuso-kincsekig bizony mi is kivesszük a részünket a konteózásból. Feltehetően mindenki hallott már például arról az elméletről, hogy a Pilisben, ezen belül is az energiavonalak kereszteződésénél fekvő Dobogókőn található a Föld szívcsakrája, így kis országunk a bolygó szakrális középpontja. A szívcsakra ugyanis gyógyít, átlényegít és hatalmat ad. Már Attila – a hun, nem a Pataky – is ezért akarta mindenképpen megszerezni a Pilist, ráadásul egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem sírja is errefelé található, sőt, Nagy Sándor hódításainak végcélja is ez a terület lehetett. Általában egy dalai lámának tulajdonított idézettel szoktak érvelni a szívcsakrahívők, amelyet eszerint egy korábbi magyarországi látogatásán mondott, bár az ezzel kapcsolatos kérdést később, a 2010-es látogatásán nevetve cáfolta.
Mindenesetre a hungarokonteósok se szeretnének külföldi kollégáikkal szemben alulmaradni, és úgy tartják, többek között a szívcsakra megszerzésére tett fáradhatatlan kísérletek miatt kell idegen hatalmak támadásainak végeláthatatlan sorát kiállnunk. Egyébként nem elég, hogy a térképen nézve a Dobogókő körüli Duna és a hegyek szívalakot rajzolnak ki, de egyes elméletek szerint már a Pilis és a Dobogókő nevek betűi is az isteni áldást és népünk kiválasztottságát kódolják. De ez már tényleg akkora titok, hogy a részleteket inkább mi sem írjuk le. (Fotó: Bődey János / Index)
Mindenesetre a hungarokonteósok se szeretnének külföldi kollégáikkal szemben alulmaradni, és úgy tartják, többek között a szívcsakra megszerzésére tett fáradhatatlan kísérletek miatt kell idegen hatalmak támadásainak végeláthatatlan sorát kiállnunk. Egyébként nem elég, hogy a térképen nézve a Dobogókő körüli Duna és a hegyek szívalakot rajzolnak ki, de egyes elméletek szerint már a Pilis és a Dobogókő nevek betűi is az isteni áldást és népünk kiválasztottságát kódolják. De ez már tényleg akkora titok, hogy a részleteket inkább mi sem írjuk le. (Fotó: Bődey János / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon