Rosszul epilált szőrtüszők a Bűn Városából
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Las Vegas közkeletű elnevezése Sin City, és itt lőtte azonos című fotósorozatát Mette Frandsen is. De a harmincas évei végén járó dán fotós nem a Bűnről, hanem inkább kisiklott életekről, abbahagyott építkezésekről, tökéletlenül felkínált testekről akar mesélni. A Strip kaszinóiról lehagyja a csillogást, Supermanről a hőstetteket és a meztelenségről az érzékiséget.
"Ha bármi okból kitiltanak a Stripről, akkor vagy elmész a városból, vagy kivonulsz a sebeidet nyalogatni az olcsó, hitvány alvilágba, amit Észak-Vegasnak hívnak.... ki a nyomorultak, lecsúszott kurvák, drogbetegek és más vesztesek közé." írta 1971-ben Hunter S. Thompson, és ez a kép negyven évvel később sem változott. (Fotó:
Mette Frandsen)
Frandsent saját elmondása szerint a világon az izgatja a legjobban, hogy kedvére megállíthat embereket az utcán, és az életükről kérdezheti őket. Rickről is így derült ki, hogy egész életét a hadseregben töltötte. Vietnam és Kambodzsa, Panama és Nicaragua: két évtized összes zűrös amerikai inváziójában részt vett. Vegasban eleinte kaszinókban dolgozott szerelőként, de 2008-ban a válsággal együtt ugrott a munkája is. Azóta egyesével adogatja el a cuccait a használt Playstation-játékoktól kezdve a kabátjain át mindent. (Fotó:
Mette Frandsen)
Annak ellenére, hogy a prostitúciót Nevada állam törvényhozása igyekszik körmönfont szabályokkal kiszorítani a ma már zömmel konszolidált turisták által látogatott Las Vegasból, a helyi telefonkönyvben 170 oldalon keresztül sorakoznak a masszázs- és eszkortlányok hirdetései. (Fotó:
Mette Frandsen)
A 2008-as ingatlanválság minden amerikai város közül Las Vegason ütötte a legnagyobbat, az ingatlanárak egyik napról a másikra 50-60 százalékkal estek, ami egy csomó spekulánst vitt a csődbe. De ahogy az az egész világon történt, a válság inkább a szegényeket sújtotta, a Stripen pont 2009-ben nyílt három elit gigahotel, a Mandarin Oriental, az Aria és a Cosmopolitan is. (Fotó:
Mette Frandsen)
Azok a legjobb képek, melyekhez nem lehet mit hozzáfűzni: Ez itt Superman és a NewYork NewYork hullámvasútja. (Fotó:
Mette Frandsen)
Superman után jöjjön Pókember, aki a lehető legkevésbé hősies munkát végzi: az utcán leszólított turistáknak próbál night club-jegyeket eladni. Nevada államban a minimálbér 8,25 dollár, azaz majdnem pontosan 2000 forint. (Fotó:
Mette Frandsen)
Ez a ló épp szusszan egyet, mielőtt tenne egy újabb kört egy újabb boldog párral. A kaszinókon kívül a másik nagy vegasi klisé a hirtelen felindulásból elkövetett házasságkötés. Azt viszont kevesen tudják, hogy Vegasban nem csak a házasságkötés, de a válás is sokkal egyszerűbb, mint a környező államokban. Lehet, hogy a válásturizmus nem túl szexi, de van annyira virágzó, mint a házasságturizmus. (Fotó:
Mette Frandsen)
Ez egyike a napi 315 esküvőnek. A forgatókönyv tényleg pofonegyszerű: 60 dollárt és egy fényképes igazolványt kell lerakni a házasságkötő asztalára, és perceken belül egybe is lehet kelni. A vegasi bizonyítvány további bája, hogy egy éven belül hitelesíteni kell, különben érvényét veszti. (Fotó:
Mette Frandsen)
Las Vegas szórakozóipari központtá válása a harmincas években kapott nagy lendületet, amikor ezrével érkeztek a munkások a közeli Hoover Gát építésére. Az ő bérük leszívására mormon befektetőkből, a keleti partról elmenekül maffiózókból és a helyi lokáltulajdonosokból alakult furcsa koalíció. A gát négy évvel és száz halálos balesettel később elkészült, és a média révén azonnal turistalátványossággá vált - a nevadai atomkísérleti teleppel együtt. Ezért az ezernyi kieső munkást tízezernyi gát- és atomturista pótolta, a kaszinókon pedig az olcsó áram révén megjelent az azóta is Las Vegas egyik szimbólumává számító extravagáns díszkivilágítás. (Fotó:
Mette Frandsen)
Las Vegasban az építő- és vendéglátóiparba áramló latinók aránya mára a 15 százalékot is eléri, de mivel általában alacsonyabb státuszban foglalkoztatják őket, ezért a válság is őket sújtotta a legkeményebben. Mára sokan hátat fordítottak az építkezéseknek: míg 2006-ban minden negyedik melós volt közép-amerikai származású, addig 2012-ben minden tizenkettedik. Sokat azonban nem valami új, virágzó iparág szívta fel, hanem inkább belepte őket a munkanélküliség szürke pora. Ma minden ötödik vegasi latino állástalan. (Fotó:
Mette Frandsen)
Mickey 10 éve iparkodik azon, hogy Charles Bukowski alaptörvényét átültesse a gyakorlatba: "Ha valami rossz történik, akkor iszol, hogy felejts; ha valami jó történik, akkor iszol, hogy ünnepelj, és ha semmi nem történik, akkor iszol, hogy valami történjen." Amikor Mette találkozott Mickey-vel, a férfi épp egy nagy bőröndöt vonszolt, melyben egy pizzaszelet, egy szappan és egy viseltes kabát volt. De a bőröndön ott virított a felirat: "Mesés Las Vegas!" (Fotó:
Mette Frandsen)
"Hát eljöttem ide, hogy belélegezhessem a port és sétálhassak egyet a kutyákkal; hogy ránézhessek egy sziklára vagy kaktuszra, és tudjam: én vagyok az első élő ember, aki látja a sziklát és a kaktuszt." Bár Douglas Coupland X-generációsai pár mérfölddel nyugatabbra próbálták kibekkelni a civilizáció idegtépő morajlását, a terápia a nevadai sivatagban is terápia, a kaktusz a nevadai sivatagban is kaktusz. (Fotó:
Mette Frandsen)
Claude-ról a girbe-gurba orra is elárulja, hogy bokszoló volt - most egy külvárosi edzőtermet üzemeltet. Frandsent az nyűgözte le, ahogy bőre nyommá válik: utal, emlékszik az egykor volt feszes izmokra. (Fotó:
Mette Frandsen)
Egy időben az utazási fórumok izzottak az olyan bejegyzésektől, melyek a Strip sétányain vagy az MGM Grand Hotel vécéjében élő kígyók miatt sopánkodtak. A legendás hotelben Frandsen is találkozott egy óriáskígyóval, mely azonban inkább a kaszinónak akart valamiféle „egzotikumot” kölcsönözni. (Fotó:
Mette Frandsen)
Ő itt Heather, aki koktélokat kever a Margaritaville Kaszinóban. A "minden, ami trópusi" elve alapján kialakított hely egyik sztáritala a "Ki a hunyó?" koktél, mely egy arany tequila, egy triple sec és egy speciális házi keverékszirup egyesített erejével üt. (Fotó:
Mette Frandsen)
Van az eklektikus ízléstelenségnek egy olyan tömény koncentrátuma, ami szükségszerűen átcsap derűs vállvonogatásba. Hát lehet komolyan haragudni egy nyerőgép-fészkekkel telerakott beton barlangrendszerbe álmodott plázára? Na ugye hogy nem! (Fotó:
Mette Frandsen)
Las Vegasban mindent meg lehet találni, ami tematikus, sőt, talán itt találták fel azt az üzleti fogást, hogy minden shownak van valami témája. A piac olyan óriási, hogy a Star Trek-menyegzőtől a Trónok Harca-hangulatú fantasybál-ig mindenre van kellő számú fizetőképes jelentkező. Őrület! (Fotó:
Mette Frandsen)
„Hagyom, hogy szívből és gyomorból lőjem a képeket, az agyamat kikapcsolom.” - mondja Mette Frandsen saját munkamódszeréről. (Fotó:
Mette Frandsen)
Mette Frandsen egyik múzsája (Fotó:
Mette Frandsen)
A buli Las Vegasban a nap 24 órájában pörög, de a térbeli korlátok már szigorúbbak: a Striptől harminc kilométernyire már egyetlen nyerőautomata üzemeltetéséért is börtön jár. Ezekben a rendezett elővárosokban piheni ki fáradalmait 500 ezer vegasi lakos, de Clark megye alvóvárosaiban összesen 2 millióan élnek. (Fotó:
Mette Frandsen)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon