Így lett a hidegháború leggyűlöltebb szimbóluma
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Az egy nap alatt felhúzott fal drótkerítésből ormótlan fallá magasodva vágott mély sebet a német társadalomba, és választotta el egymástól a tökéletes vasfüggönyként a két világot. 29 éven át állt a hidegháború szimbólumaként, de 25 éve, 1989. november 9-én ugyanolyan gyorsan dőlt meg, mint ahogy felépült.
Német katonák a frissen felhúzott fal két oldalán. Ekkortól 29 éven át néztek farkasszemet egymással. 1961. augusztus 13-án, vasárnap a berliniek arra ébredtek, hogy éjszaka a villamos- és metróvonalakat átvágták, az utcákat drótkerítéssel zárták le, árkokat kezdtek ásni, amit fokozatosan egész Nyugat-Berlin körül fallá emeltek. (Fotó:
Paul Schutzer / Europress / Getty)
Keletnémet menekültek a nyugat-berlini befogadóállomáson. A keletnémet vezetés azért döntött a fal megépítése mellett, mert 1949-től 1961 augusztusáig 2,67 millió ember, az NDK lakosságának több mint 15 százaléka menekült Nyugat-Berlinbe, majd onnan tovább nyugatra. Az utolsó hetekben már naponta 1500-an emigráltak. (Fotó:
Express / Europress / Getty / Wikimedia commons)
Nyugat-Berlinben tüntetnek fiatalok a fal megépítése ellen. A 150 kilométer hosszan felhúzott fal a Kelet-Európában élők elnyomásának legfontosabb jelképe lett, szimbolikusan és fizikai valójában is elvágta egymástól a két világot. (Fotó:
Paul Schutzer / Europress / Getty)
Őrkutya a Brandenburgi kapunál Willy Brandt, Nyugat-Berlin polgármesterének beszéde alatt, amivel élesen tiltakozott a fal megépítése ellen. A fal pár napig csak egy karhatalmisták őrizte drótfonat volt, az utcákon árkokkal és útakadályokkal. (Fotó:
Reporters Associes / Europress / Getty)
Az őr unottan figyel, miközben egy gyerekétől elszakított anya beszél fiával a falon keresztül. Habár nem érte teljesen váratlanul a berlinieket a határzár, de a fal felépítése így is mindenkit sokkolt. A fal házasságokat, családokat, kapcsolatokat szakított szét, mély sebet ejtve a német társadalomban. (Fotó:
Popperfoto / Europress / Getty)
Két nyugatnémet rendőr segít át egy 17 éves fiút a falon. A becslések szerint a fal fennállásának 29 éve alatt körülbelül tízezren próbáltak meg átszökni Nyugat-Berlinbe, és 5000-en járhattak sikerrel. (Fotó:
Paul Schutzer / Europress / Getty)
Még 1961. novemberében is továbbépítették a falat. A keletnémet hatóságok fokozatosan egyre komolyabb és szélesebb védművet emeltek, végül 1965-től jelent meg a tömör betonfal, ami mögött egyes helyeken 100 méter széles senkiföldje húzódott több szakaszon. (Fotó:
Popperfoto / Europress / Getty, Northfoto)
Egy évvel a fal megépülte után vágyakozva néz ki az ablakon egy keletnémet kislány Nyugat-Berlin felé, a két világot azonban már az ormótlan fal és szögesdrótok választják el. Legalábbis börtönnel fizettek azok, akik megpróbálták a szökést, de nem sikerült nekik. A statisztikák szerint több mint 75 ezer ember került börtönbe tiltott határátlépés kísérlete miatt, többnyire 1-2 évet kaptak. (Fotó:
Paul Schutzer / Europress / Getty)
Feldíszített karácsonyfák kölcsönöznek ünnepi hangulatot a fal nyugati oldalán, a fényük jól látszik a keleti oldal lakóházaiból is. Az egyre több szakaszon a falat belepő graffitik is jól jelezték, hogy, Nyugat-Berlin felől közvetlenül meg lehetett közelíteni a falat. (Fotó:
Robert Lackenbach / Europress / Getty)
Két évvel a fal felállítása után először találkozhattak szétszakított családok rövid időre egymással Nyugat-Berlinben, miután elfogadták az ezt lehetővé tevő egyezményt. (Fotó:
Terry Fincher / Europress / Getty)
1963. decemberében az első nyugatnémetek az egyik ellenőrzőpontnál. A leghíresebb átkelő a Checkpoint Charlie volt. Később a Nyugat-Berlinbe érkező turisták is átlátogathattak rövid időre a túloldalra. (Fotó:
Sovfoto / Europress / Getty)
A berlinieknek hozzá kellett szokniuk a fal jelenlétéhez. Nyugat-Berlinben a fal tövében teregettek, napoztak, a turistáknak egy nagy fa emelvényt is felállítottak, amiről át lehetett látni a túloldalra. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Heinz Meixner mutatja, hogy rejtették el menyasszonyát és anyósát az Austin-Healy Sprite- jában, amivel sikerült átjutniuk a falon 1965-ben. Az átalakított autókba rejtett családtagokról, házastársakról szóló történetből rengeteg van, és a hajdani Checkpoint Charlie melletti falmúzeumban külön szekció foglalkozik velük. (Fotó:
Express Newspapers / Europress / Getty)
Nyílik az ajtó a falban 1971-ben. A fal vonalát néhol egészen abszurd módon húzták meg. A brit szektor nyugati részén, Spandaunál volt Erlengrund, egy, az NDK-ba ékelődött nyugatnémet terület. A tulajdonosok csöngővel tudtak jelezni a túloldalra, a keletnémet határőröknek, hogy átmennének. (Fotó:
Keystone France / Europress / Getty)
„Figyelem! Éppen elhagyja Nyugat-Berlint!" – hirdeti a tábla, miközben fiatalok éppen felmásznak a már graffitikkel tarkított falra 1989 nyarán. Évtizedek után a Szovjetunió gazdaságilag lényegében tönkrement a Ronald Reagan amerikai elnök által rákényszerített fegyverkezési versenyben, és Mihail Gorbacsov reformjai már elvezettek a Szovjetunió felbomlásához, és Kelet-Európában is beindították a rendszerváltó folyamatokat. A magyar határnyitással szeptemberben közel 13 ezer keletnémet menekült Magyarországon keresztül Ausztriába, ezt pedig több keletnémet városban is állandósuló tüntetések követték. (Fotó:
Ulrich Baumgarten / Europress / Getty)
Október 7-én ünnepelték Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának negyvenedik évfordulóját. A díszvendégként meghívott Gorbacsov azt mondta: "Aki túl későn lép, azt megbünteti az élet." Az ünnepségek tüntetésekbe torkolltak, amiket erővel oszlattak fel, de a tömeg egyre nőtt az utcákon. (Fotó:
Fabrizio Bensch/Files / Reuters)
Együtt ünneplik a kelet- és nyugatnémetek a határnyitást a Brandenburgi kapunál. A párt vezetése leváltotta az NDK évtizedek óta államfő-párttitkárát, Erich Honeckert, utódja Egon Krenz lett. Végül a keletnémet vezetés a határok megnyitásáról döntött, amit a tervezettnél egy nappal korábban, 1989. november 9-én jelentettek be. (Fotó:
Fabrizio Bensch/Files / Reuters)
Ellepték a fal tetejét a fiatalok, a berliniek először puszta kézzel kezdték bontani a falat, majd vésők, kalapácsok, szerszámok is előkerültek. (Fotó:
Fabrizio Bensch/Files / Reuters)
Nyugat-Berlinben üdvözli a tömeg a keletről a szimbolikus Trabanttal érkezőket. (Fotó:
Fabrizio Bensch / Reuters)
Dől a fal a Potsdamer Platznál, a tömeg pedig éljenezve áramlik át rajta. Németországban napokig tartó spontán népünnepély kezdődött a fal ledöntése után. (Fotó:
The Washington Post / Europress / Getty)
A volt szovjet blokkba tartozó országokban is a fal ledőlését ünnepelték. Krenz december 3-án, a fal leomlása után három héttel mondott le a teljes pártvezetéssel együtt. Az NDK hivatalosan 1990. október 3-áig létezett, amikor beleolvadt a Német Szövetségi Köztársaságba. (Fotó:
Carol Guzy / Europress / Getty)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon