Nyomtalanul eltűnt utasszállító, majd az Iszlám Állam előretörése rázta meg a világot
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Mozgalmasan telt a világban az év első fele: a Közép-afrikai Köztársaságban véres összecsapások törtek ki a muszlim fegyveresek és keresztény harcosok között, eltűnt a Malaysia Airlines Kuala Lumpurból Pekingbe tartó utasszállítója, az Iszlám Állam pedig rohamtempóban tört előre Irakban. Szerbiában árvíz pusztított, 93 éves veterán is újra ugrott a normandiai partraszállás 70. évfordulóján, Észak-Koreában pedig fontos szimbolikus lépésként újabb családegyesítést tartottak. Az év külföldi képei I. rész.
A lakók ünnepelnek Banguiban, ahonnan elszállítják a Séléka muszlim csoport fegyvereseit január 28-án. A világ hatodik legszegényebb országában, a Közép-afrikai Köztársaságban véres összetűzések törtek ki a Séléka fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztény harcosok között. Több mint ezer ember halt meg, kannibalizmusról érkeztek hírek, és egymillióan váltak menekültté, köztük a főváros, Bangui lakosságának fele. Az Európai Unió hat év óta legnagyobb akciójáról döntött, amikor ezer katonát küldött az országba a francia békefenntartók mellé. (Fotó:
Issouf Sanogo / AFP)
Tizenheten meghaltak Szumátrán, amikor a Sinabung vulkán hónapok óta tartó kitöréssorozatában egy 700 fokos, 100 kilométer/órás sebességgel a környező falvakra zúduló izzófelhő terítette be a környéket. A hamu elborította a településeket, gyerekek és a tanáruk is az áldozatok között voltak. A vulkán miatt több mint harmincezer embert telepítettek ki a területről. (Fotó:
Chaideer Mahyuddin / AFP)
A dél-koreai Kim Szerin február 22-én hatvan év után találkozhatott Észak- Koreában élő nővérével, akivel a koreai háború óta nem is hallottak egymásról. Családok tízezrei jelentkeznek minden évben a családegyesítési programba, de csak keveseknek adatik meg, hogy viszontlássák elfeledett szeretteiket néhány boldog órára. Február elején jelentették be, hogy február 20-25. között újabb családegyesítési fordulót tartanak, ami főként a tavaly teljes háborús hisztériát hozó északi fenyegetőzések után fontos szimbolikus eredmény volt. (Fotó:
Afp / AFP)
Március 8-án a Malaysia Airlines Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járata 239 emberrel a fedélzetén nyomtalanul eltűnt. Hetekig tartó kutatás után a malajziai miniszterelnök március végén jelentette be, hogy brit műholdképek elemzése alapján az eltűnt maláj gép az Indiai-óceánba veszhetett az ausztráliai Perth közelében. Az utasok családtagjainak is bejelentették, hogy minden kétséget kizáróan nincs túlélő. A fekete dobozokat azonban egyelőre nem találták még meg, azok nélkül nem lehet tudni, pontosan miért tért le a gép az útirányáról. (Fotó:
Mark Ralston / AFP)
Március 3-án kezdődött a barátnője meggyilkolásával vádolt Oscar Pistorius pere a dél-afrikai Pretoriában. A műlábú futó azt állította, hogy véletlenül lőtte le barátnőjét fürdőszobájuk zárt ajtaján keresztül még 2013 elején, mert betörőnek hitte. A vád szerint Pistorius előre megfontolt szándékkal ölte meg Reeva Steenkampot. Végül október 21-én öt év börtönre ítélték Pistoriust gondatlanságból elkövetett emberölésért, és átszállították a Kgosi Mampuru II börtönbe, ami Dél-Afrika legkeményebb büntetésvégrehajtási intézete. (Fotó:
Alet Pretorius / AFP)
Mesterlövészek és barikádok árnyékában is kitartottak Kijevben a tüntetők, és mi is a helyszínen követtük, ahogy február 21-én megbuktatták Viktor Janukovics ukrán elnököt. Az Oroszországba menekülő Janukovics helyett az ideiglenes államfő a börtönből kiszabaduló Julija Timosenko bizalmasa, Olekszandr Turcsinov lett, a kormányfő pedig Arszenij Jacenyuk. Kijevben nyugodt lett a helyzet, azonban a Krímben és Kelet-Ukrajnában kiéleződött a feszültség. Oroszország március közepén annektálta a csatlakozásáról vitatott körülmények között szavazó, többségében oroszok lakta félszigetet, a kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán hadsereg között pedig azóta is véres összecsapások zajlanak. (Fotó:
Földes András / Index)
A megbuktatott Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök támogatói a bíróság előtt március 25-én. A hadsereget vezető Abdel- Fattáh esz-Szíszit május 28-án választották meg elnöknek, de már azóta a volt tábornok vezeti Egyiptomot, hogy a hadsereg tavaly júliusban megbuktatta a Muzulmán Testvériség által is támogatott Murszi elnököt. Hatalomra kerülése óta a Muzulmán Testvériség több mint hétszáz tagja kapott halálbüntetést tömeges tárgyalásokon. Többeket azóta újabb tárgyalásokon felmentettek, vagy büntetésüket életfogytiglani börtönre változtatták meg. (Fotó:
- / AFP)
Negyvenhárom ember meghalt, amikor a washingtoni Oso települést március végén elsodorta egy sárlavina. Volt, ahol 54 méter mélyen temette be a környéket az iszapos föld. (Fotó:
David Ryder / AFP)
Fedélzetén egy amerikai és két orosz űrhajóssal március 26-án elindult a Szojuz a kazahsztáni Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az eredeti tervhez képest végül kétnapos késéssel tudott csak dokkolni a Szojuz, nem tudták ugyanis időben az űrállomás pályájához igazítani az űrhajót. Az amerikai-orosz űrbeli együttműködés az egyre feszültebb orosz-ukrán konfliktus ellenére folytatódott. (Fotó:
Vasily Maximov / AFP)
Londonban élő magyarok várakoznak a Temze partján, hogy szavazhassanak az április 6-i magyarországi parlamenti választásokon. Volt, hogy 150-200 ember is állt a sorban, de a többség nagyjából fél óra alatt bejutott a szavazóhelyiségbe. (Fotó:
Ránki Dániel / Index)
Április 7-től kezdődően maratoni, öt héten át tartó választási eljárásban tartották meg a parlamenti választásokat Indiában. Május 12-ig végül 551 millióan szavaztak, a részvétel így elérte a rekordnak számító 66,38 százalékot. Végül abszolút többséget szerzett a képen látható Narendra Modi vezette hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt (BJP), a Nehru-Gandhi-család vezette Indiai Nemzeti Kongresszus pedig soha nem látott vereséget szenvedett el. (Fotó:
Kevin Frayer / Europress / Getty)
Összecsapások robbantak ki Rio de Janeiróban, ahol egy nyomornegyedben megölt táncos halála miatt tüntettek a rendőri erőszak ellen április 22-én. A Copacabana negyedben alig hat héttel a futball- világbajnokság kezdete előtt kirobbant harcokban egy tüntetőt halálosan megsebesítettek a rendőrök. (Fotó:
Christophe Simon / AFP)
Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnököt tavaly augusztusban ítélték el jogerősen adócsalásért. Egyéves büntetésének letöltését május elején közmunkával kezdte meg, heti egyszer négy órát a Milánóhoz közeli Cesano Bosconéban lévő idősek otthonában kellett ledolgoznia a 77 éves volt kormányfőnek. (Fotó:
Giuseppe Cacace / AFP)
Dél-Korea délnyugati partjainál április 16-án elsüllyedt a Szevol nevű komp 476 emberrel a fedélzetén. Több mint 300-an, többségükben középiskolás diákok haltak meg, tíz ember maradványait pedig azóta sem találják. Összesen 399 embert helyeztek vád alá az ügyben, a komp kapitányát novemberben harminchat évi szabadságvesztésre ítélték. Az ügyben indított vizsgálat feltárta, hogy a komp megengedettnél jóval nehezebb rakománya, a hajó illegális átalakítása és a kormányos szakértelmének hiánya együttesen vezetett a tragédiához. A kapitány és a legénység több tagja pedig elhagyta a süllyedő hajót, miközben arra kérték az utasokat, hogy maradjanak a kabinjaikban. (Fotó:
Nicolas Asfouri / AFP)
Törökország történetének legsúlyosabb bányabalesetében 301 bányász halt meg Somában. A baleset feltehetően a laza munkavédelmi szabályok miatt történt. Újabb kormányellenes tüntetések kezdődtek, Soma mellett Isztambulban és Ankarában is utcára vonultak a tiltakozók. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt azért bírálták, mert érzéketlen nyilatkozatot tett, de a helyzetet csak tovább rontotta, hogy egyik tanácsadója a baleset helyszínén belerúgott az egyik földön fekvő tüntetőbe. Erdogan ennek ellenére az augusztusi elnökválasztáson biztosan ült át a kormányfőiből az államfői székbe. (Fotó:
Bulent Kilic / AFP)
Egy idős asszonyt mentenek május 17-én a szerbiai áradások elől. Harminchárman meghaltak, több mint 1700 épület összeomlott, majdnem 32 ezer embert ki kellett telepíteni. Alekszandar Vucsics miniszterelnök szerint az árvíz egymilliárd eurós (kb. 314 milliárd forintos) kárt okozott. (Fotó:
Sasa Djordjevic / AFP)
Biztonsági kamera is rögzítette, ahogy egy ámokfutó férfi húsvágó bárddal rontott egy általános iskola udvarán a gyerekekre a kínai Macsengben. Nyolc kisgyerek megsérült, egyikük súlyos állapotban került kórházba. Több iskolában elkövetett hasonló támadás is történt Kínában az elmúlt években. (Fotó:
Str / AFP)
Május 27-én történelmi győzelmet aratott az ukrán elnökválasztáson a milliárdos Petro Porosenko, de Donyeckben az elnökválasztással párhuzamosan egy új állam, Novorosszija megalapításáról beszéltek. Porosenkónak azóta sem sikerült konszolidálnia hatalmát az elszakadással fenyegetőző Donyeck és Luganszk megyékben, ahol az oroszpárti szakadárok orosz támogatást is kaptak. (Fotó:
Földes András / Index)
A thaiföldi hadsereg parancsnoka hivatalosan bejelentette május 22-én, hogy a hadsereg államcsínyt hajtott végre, és átveszi az ország kormányzását. Az alkotmánybíróság a puccs előtt hatalommal való visszaélés miatt lemondásra kényszerítette Jinglak Sinavatra miniszterelnököt. Az ellenzék, amely húsz éve nem nyert választásokat, alapvetően azzal vádolta Sinavatrát, hogy 2006-ban megbuktatott bátyjának, Thakszin Sinavatrának a bábja, és az ő korrupciós politikáját folytatja. A hadsereg 11 sikeres államcsínyt hajtott végre 1932 óta, amióta Thaiföld alkotmányos monarchia lett. (Fotó:
Christophe Archambault / AFP)
Hatalmas szélvihar lepte meg június 2-án Teheránt, Irán fővárosát. Öten meghaltak, átmenetileg 50 ezer épületben elment az áram, fák dőltek ki, autók karamboloztak a 111 kilométer/órás széllökésekkel érkező homokviharban. (Fotó:
Str / AFP)
Frederick Glover, brit II. világháborús veterán a normandiai partraszállás 70. évfordulóján tartott megemlékezésen Ranville-ben, Franciaország északi részén. Jim „Pee Wee" Martin amerikai ejtőernyős 70 év eltéréssel másodszor is kiugrott – ezúttal már 93 évesen csak tandemben – Normandia fölött. (Fotó:
Thomas Bregardis / AFP)
Az öt-tízezer fegyverest a soraiban tudó Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) nevű szélsőséges szunnita szervezet június elején több város ellen is támadást indított Irakban, és sikerült elfoglalnia a szunniták legfontosabb városának, Moszulnak egy jelentős részét. Több mint félmillió ember menekült el a településről. Az iraki hadsereg csődöt mondott, a katonák fegyvereiket hátrahagyva menekültek el az iszlamista milicisták elől, akik egy olyan iszlám kalifátust is kikiáltottak, ami átnyúlik Irak és Szíria határain. Az Egyesült Államok és szövetségesei végül légi csapásokat kezdtek a magát már Iszlám Államnak nevező szervezet ellen, és Irak után már Szíriában is lecsaptak. Az Iszlám Állam előretöréséről és a szervezet elleni küzdelem alakulásáról itt olvashat timeline-t>>> (Fotó:
Jim Lopez / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon