Gyár állott, most kőhalom

A görög gazdaság romokban hever: hat év visszaesés után tavaly növekedett először valamennyit a gazdaság, de ez egyelőre aligha hozza vissza az országból kivándorolt görögök tízezreit, de jó ideig még az országban maradtak nagy részének sem lesz munkája. A visszaesés az ország egyébként elhanyagolható nagyságú iparát is tönkretette. Jannisz Berakisz Athénból az ország északkeleti részét érintve ment a déli Peloponnészoszi régióba, majd vissza, hogy lefotózza az egykor virágzó görög ipar maradványait.

Nem túlzás azt mondani, hogy Görögországot teljesen tönkretette a gazdasági válság, ami immár nyolcadik éve keseríti meg az ország lakóinak életét. A görög gazdaság nagyrészt szolgáltató iparágakból áll, és a válságot is ezek a szektorok szenvedték meg a legjobban. De a válság az ipart sem kímélte: bár a folyamat nem most kezdődött, 2008 óta számos gyárban kellett lehúzni a rolót.

(Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

A görög válság hatásait igazából leginkább csak az 1929-es gazdasági válság hatásaihoz lehet mérni: a görög gazdaság hat év visszaesés után tavaly tudott először növekedni, a válság kezdete óta pedig a nemzeti össztermék 25 százaléka, nagyjából 50 milliárd euró eltűnt a görög gazdaságból, ezzel a teljes GDP 2014-re a 2006-os szint körülire esett vissza. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

A válságnak brutális társadalmi hatásai voltak: 2013 közepe felé volt csúcson a munkanélküliség, ekkor a teljes munkaképes népesség 28 százaléka, a fiataloknak pedig 60 százaléka volt munkanélküli. Közben az országban durván nőtt az öngyilkosságok száma. Nagyjából 200 ezren véglegesen kivándoroltak, így 2014-ben kicsivel több mint 11 millió volt az ország népessége. Akik maradtak, azoknak egy olyan gazdaságban kell majd boldogulniuk, ahol a következő években valamit kezdeni kell azzal a 176 százalékos államadóssággal, ami a mentőövek miatt jött össze.

(Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

De hogy jutott ide a görög gazdaság? A 2008-as válság Görögországba is gyorsan beszivárgott, abban az évben a gazdaság már recesszióba fordult. A csökkenő adóbevételek miatt a görög állam egyre nehezebben tudta finanszírozni önmagát, a befektetők egyre kevésbé akartak görög állampapírokat venni. Közben az is kiderült, hogy a görög kormányok a válság előtt éveken át módszeresen meghamisították az EU-nak küldött adatokat, így még sokkal rosszabb volt a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnt.

(Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

A görögök 2010-re már csak az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank pénzéből tudták finanszírozni az állam kiadásait. 110 milliárd eurós hitelt vettek fel, amihez 2011-ben még hozzácsaptak egy 130 milliárdos csomagot. Ez együtt 240 milliárd eurót ad ki: ekkora hitelt a történelem során ország még nem kapott. Jól érzékelteti, hogy mennyi pénzről van szó, hogy a 240 milliárdos hitel jóval meghaladja az ország teljes GDP-jét, ami 2014 végén nagyjából 182 milliárd euró volt. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

Ezért a pénzért persze brutális megszorításokat kellett végrehajtani, ami a közszféra leépítése miatt tovább növelte a munkanélküliséget. Persze voltak, akik bércsökkentéssel megúszták a dolgot. Emellett a szociális kiadások durva megvágásával, adóemelésekkel és az állami vagyon kiárusításával járt együtt a megszorító csomagok sorozata, amit a görög kormányok évről évre elfogadtak. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

A megszorítások ellenében tudott választásokat nyerni januárban a radikális baloldali Sziriza, ami azóta azonban nem tudott a hitelezőkkel olyan megegyezést kiharcolni, amilyet eredetileg akart.

A megszorítások ellenében tudott választásokat nyerni januárban a radikális baloldali Sziriza, ami azonban azóta nem tudott olyan megegyezést kiharcolni a hitelezőkkel, amilyet eredetileg akart. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

Az új kormány azzal kampányolt ugyanis, hogy újratárgyalja a hitelt, amiből végül nem lett semmi: nem engedtek el egy centet sem a hitelekből, és kedvezményesebb feltételeket sem sikerült kiharcolni. Január óta az új kormány viszont több részletet is törlesztett, de a helyzet nagyjából ugyanaz ami eddig volt, tehát gyakorlatilag az IMF hiteleiből fizetik vissza az IMF hiteleit.

Az új kormány azzal kampányolt ugyanis, hogy újratárgyalja a hitelt, amiből végül nem lett semmi: egy centet sem engedtek el a hitelekből, és kedvezményesebb feltételeket sem sikerült kiharcolni. Ugyanakkor az új kormány több részletet is törlesztett január óta, de a helyzet nagyjából ugyanaz, mint korábban – tehát gyakorlatilag az IMF hiteleiből fizetik vissza az IMF hiteleit. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

A kormány kínjában legutoljára már azt találta ki, hogy figyelmezteti a nyáron az országba özönlő turistákat: ha segíteni akarnak, fizessenek kártyával, ugyanis így jelentősen megnehezítik az áfacsalást, ami legalább akkora nemzeti sport az országban, mint Magyarországon. A kormány ugyanis a hatalomra jutása óta tárgyal az Eurócsoporttal és a hitelezőivel arról, hogy miként fogja hosszabb távon is fenntarthatóvá tenni az ország finanszírozását, de egyelőre nem sok mindenben tudtak megegyezni.

A kormány kínjában legutóbb már azt találta ki, hogy figyelmezteti a nyáron az országba özönlő turistákat: ha segíteni akarnak, fizessenek kártyával, ugyanis így jelentősen megnehezítik az áfacsalást, ami legalább akkora nemzeti sport az országban, mint Magyarországon. A kormány ugyanis a hatalomra jutása óta tárgyal az eurócsoporttal és a hitelezőivel arról, hogy miként fogja hosszabb távon is fenntarthatóvá tenni az ország finanszírozását, de egyelőre nem sok mindenben tudtak megegyezni. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

A görög gazdaságban óriási problémát jelent a katasztrofális adómorál, és mivel a kormány már a megszorítások gondolatától is falra mászik, többször is megígérte, hogy javítani fognak a helyzeten. Az utóbbi időben egyébként azért engedékenyebbek voltak: áfaemelésről is volt szó, és a legfrissebb hírek alapján úgy tűnik, hogy mégis folytatják az előző kormányok által megkezdett privatizációt, és eladják a pireuszi kikötő állami tulajdonban lévő részét. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

Sokak szerint az adómorálon kívül bőven más bajok is vannak még a görög gazdasággal: a turizmuson és a hajógyártáson kívül ugyanis nincsen igazán versenyképes iparága a görögöknek. Az ipar lepusztulása persze azzal együtt is betesz a gazdaságnak, hogy sokkal kisebb szeletét jelenti a gazdaságnak, mint amekkora más európai gazdaságokban az megszokott. Az ipari termelés manapság olyan szinten van, mint az 1970-es években, ami azt jelenti, hogy egy generáció munkáját pusztította el a válság.

Sokak szerint az adómorálon kívül bőven akadnak más bajok is a görög gazdasággal: a turizmuson és a hajógyártáson kívül ugyanis nincsen igazán versenyképes iparáguk a görögöknek. Az ipar lepusztulása persze azzal együtt is betesz a gazdaságnak, hogy sokkal kisebb szeletét jelenti a gazdaságnak, mint amekkora más európai gazdaságokban az megszokott. Az ipari termelés manapság olyan szinten van, mint az 1970-es években, ami azt jelenti, hogy egy generáció munkáját pusztította el a válság.

(Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

A legfrissebb üzleti felmérések szerint az ipar mélyrepülésének nincs vége: az ipari kibocsátás nemrég 22 hónapos mélypontra jutott. Ezeknek a vállalkozásoknak a sorsa nagyrészt azon fog múlni, hogy a görög gazdaság kikerül-e az évek óta húzódó válságból. Erről ugyanakkor lassacskán már semmilyen komolyan vehető elemző nem mer spekulálni, hiszen 2010 óta folyamatosan ugyanazok a panelek ismétlik egymást, valódi előrelépés vagy olyan radikális váltás nélkül, amilyen az eurózóna elhagyása lenne. (Fotó: Yannis Behrakis / Reuters)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Bíró-Nagy András (Szerk.), Medve-Bálint Gergő (Szerk.)
20 év az Európai Unióban

4233 Ft

Radnóti Miklós
Válogatott versek

1607 Ft