Szerencsejáték a rendszerváltás előtt
A mai modern, magyarországi lottó 1957. január 17-én született meg, amikor a pénzügyminiszter rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a szerencsejáték megszervezésével. Az első húzást 1957. március 7-én tartották. A lottó mellett a totó is divatba jött a második világháború után. Szinte az egész országban töltötték a szelvényeket, melyekkel nemcsak pénzt, hanem autót és lakást is nyerhettek a szerencsések. Ahogy teltek az évek, nőttek a nyeremények, sűrűsödtek a húzások, és új sorsolási technikák is megjelentek. Megmutatjuk, hogy milyen volt a lottózás első 35 éve.
A budapesti József körút 5. szám alatti totózóban az egyik szerencsejátékos friss szelvényeket tölt ki. Budapest, 1956. szeptember 8. (Fotó:
Kovács Ferenc / MTI)
A totó- és lottószelvényeket rakják épp számrendbe a Beruházási Bank nagytermében. Budapest, 1957. február 24. (Fotó:
Pap Jenő / MTI)
Wartburg tárgynyeremény-autó a Verseny Áruház előtt, a sorsolást megelőző napon. Budapest, 1957. március 6. (Fotó:
Molnár Edit / MTI)
A lottó első heti nyertesei, Gölöncsér János MÉH-hulladékgyűjtő és felesége boldogan számolják pénzüket az OTP nagytétényi fiókjában. Budapest, 1957. március 18. (Fotó:
Fényes Tamás / MTI)
Puskás Erzsébet, XX. kerületi lakos átveszi a lottóötösért járó főnyereményt, majdnem egymillió forintot a Sportfogadási és Lottóigazgatóság Nádor utcai székházának főpénztárában. Budapest, 1959. január 7. (Fotó:
Tormai Andor / MTI)
Sike Keskeny József ötgyermekes nyugdíjas, mikófalvai lakos és felesége a lottón nyert családi házuk előtt az ünnepélyes átadás napján. Mikófalva, 1960. január 12. (Fotó:
Bojár Sándor / MTI)
Veres György, a III. kerületi OTP igazgatója átadja a lottó 9. játékhetének főnyereményét, 1 806 813 forintot a nyertesnek, Braun Ferencnének. Budapest, 1961. március 15. (Fotó:
Pálfai Gábor / MTI)
Kifizették a csepeli csodanyertest, Brummel Ferenc villanyszerelőt. A nyeremény 1 065 000 forint volt. A nyertes 101 szelvénye közül valamennyi nyert. 11 db négytalálatos, 60 db háromtalálatos, 30 db kéttalálatos szelvénnyel játszott és nyert. Budapest, 1963. december 4. (Fotó:
Tormai Andor / MTI)
Székely Györgyi, a Lágymányosi Dohánygyár dolgozója Toto cigarettával. Budapest, 1964. január 28. (Fotó:
Hadas János / MTI)
Dombi Béla családjával. A 60 éves bányász akkor rekordnak számító 1 948 917 forintot nyert. Kurityán, 1972. január 6. (Fotó:
Érczi Kovács Gyula / MTI)
13 találatos totószelvény. A szerencsés Dávid János, a Petőfi Tsz vasipari üzemének csoportvezetője, aki ezzel a szelvénnyel 2 096 420 forintot nyert. Battonya, 1981. november 5. (Fotó:
Ruzsonyi Gábor / MTI)
Kézzel válogatják ki a heti nyertes lottószelvényeket a Sportfogadási és Lottóigazgatóság Münnich Ferenc utcai székházában. Budapest, 1982. január 22. (Fotó:
Pólya Zoltán / MTI)
Totócsalók ülnek a vádlottak padján a Fővárosi Bíróságon. A perben több mint 30 vádlott csaknem 30 millió forintnyi totónyeremény tisztességtelen felvételéért felelt. Budapest, 1983. augusztus 8. (Fotó:
E. Várkonyi Péter / MTI)
A Szentgotthárdi Selyemgyár esztergályosai koccintanak rekordösszegű totónyereményükre az OTP szombathelyi fiókjában. 5 109 000 forintot fizettek ki a szerencsés nyerteseknek. Szombathely, 1985. május 17. (Fotó:
Czika László / MTI)
A lottó tárgynyereményeit számítógép segítségével sorsolják. A fogadóirodákban már elektronikus tippelőgép ad tanácsot. Budapest, 1987. március 3. (Fotó:
Baric Imre / MTI)
Az OTP Csapó utcai fiókjának dolgozói bőröndben, rendőri biztosítással szállítják át a totó-lottó kirendeltségbe az addigi legnagyobb totónyereményért járó több mint 13 millió forintot, amit három Hajdú-Bihar megyei játékos nyert meg. Debrecen, 1988. január 7. (Fotó:
Oláh Tibor / MTI)
Egy értékelő öttalálatos szelvényt talált a Szerencsejáték Rt. Nádor utcai termében, ahol a lottószelvények mintegy 42 százalékát értékelik. Az értékelőteremben egy fő hét-nyolc óra alatt 20-22 ezer szelvényt értékel. Budapest, 1991. május 10. (Fotó:
Balaton József / MTI)
Rovataink a Facebookon