Száz éve született Frank Sinatra, a nők és a viszki szerelmese

2015.12.12. 00:59
“Csak egyszer élsz, de ha úgy csinálod, ahogy én, akkor az is épp elég” – mondta a huszadik század egyik legnagyobb hatású énekese, Frank Sinatra. Rengeteget piált és csajozott, gyakran viselkedett ellenszenvesen, és állandó dühkitörései is voltak, mégis meghódította az amerikai szórakoztatóipar legnagyobb szépségeit, Ava Gardnertől Lauren Bacallon át egészen Judy Garlandig. Marilyn Monroe azonban végül nem adta be a derekát.

Frank Sinatra nem volt könnyű eset: híresen undok volt, és szívesen konfrontálódott bárkivel, legyen szó kollégákról, szállodai vagy épp éttermi személyzetről. “Frank közelében állandóan veszélyben érezte magát az ember” – mondta róla negyedik és egyben utolsó felesége, Barbara Marx is.

Az énekes egy 1963-as, Playboynak adott interjúban nyíltan vállalta mániás depresszióját, amivel olyan neves művészek küzdöttek/küzdenek még, mint a közelmúltbeli botrányairól híres Sinéad O'Connor, Robin Williams, Amy Winehouse, Ernest Hemingway, Kurt Cobain vagy épp Marilyn Monroe, akinek halála előtt egy évvel még a kezét is megkérte, ám a szőke színésznő kikosarazta. Pedig Sinatra épp a friggyel szerette volna megmenteni az egyre lejjebb csúszó szexbombát. Nem sikerült neki.

A bulimániás Sinatra egyébként nyughatatlan figura volt, munkájában is maximalista, mindemellett pedig inszomniás, aki hajnal előtt nem is nagyon került ágyba. Élete során négy feleséget, és afférjainak köszönhetően rajtuk kívül még jóval több nőt is elfogyasztott – az ipari mennyiségű viszkiről nem is beszélve.

Az FBI, a negyvenes évektől kezdve, közel öt évtizeden át megfigyelte, ami alatt csaknem 2500 oldalnyi feljegyzés készült róla. Ezt elsősorban az olasz maffiával való kapcsolatának köszönhette, Sinatra ugyanis több maffiózóval is jó kapcsolatot ápolt. Barátja volt például a hírhedt Pablo Escobar is. A kokainbáró fia, Sebastian Marroquín nemrég például azt állította, hogy az énekes nagyobb díler volt, mint zenész, és rajta keresztül áramlott a kábítószer Miami szórakozóhelyeire. A fiúnak ugyan bizonyítékai nincsenek, de becsületszavát adta, hogy hiteles az információ. Azt egyébként egyszer maga az énekes is elismerte, hogy ha nem kezd el zenével foglalkozni, akkor minden bizonnyal a bűn útjára lépett volna.

Talán az olasz maffia iránti vonzalmának köszönhetően lett híres kifogástalan stílusérzékéről, ami nemcsak a színpadon, hanem a magánéletében is tettenérhető volt. Úgy gondolta, hogy a szép holmikban való szereplés a közönség tiszteletét jelenti.

Sinatra századik születési évfordulójának hazai vonatkozása is van: a centenárium alkalmából a Magyar Posta piacra dobott egy az énekes előtt tisztelgő (200 forint névértékű) emlékbélyeget, amelyet azonban olyan borítékokon kínáltak, amelyeken nem a zenész, hanem a szintén kortárs Fred Astaire figurája látható, hiába olvasható alatta Sinatra neve, valamint születésének és halálának évszáma. A baki észrevétele után a még el nem kelt példányokat (májustól októberig mintegy ötszázat sikerült értékesíteni) kivonták a forgalomból.

A Hang néven emlegetett énekes 1998 májusában kapott szívrohamot a Beverly Hills-i házuk melletti medence partján, ahol egy tolószékben üldögélt, majd felesége mellett, a kórházban halt meg 82 évesen. Utolsó szavai ezek voltak: “Vesztettem.” Halála másnapján az Empire State Building fényei kékre váltottak, a Las Vegas Strip elsötétült, és néhány percre a helyi kaszinók is elcsendesedtek.

A rajongva tisztelt sztárt egy doboz Camel, egy üveg Jack Daniel's, egy Zippo-öngyújtó és némi édesség társaságában temették el. “Addig fogok élni, amíg meg nem halok” – mondta korábban.