Van, aki a lábát veszti, van, aki bele is hal

A 17 éves José Rosalest 2011-ben utasították ki az Egyesült Államokból. Addigra már két évet élt illegális bevándorlóként Los Angelesben. A guatemalai fiú nem adta fel, 2013-ban a mexikói Nogalesből újra megpróbált bejutni az USA-ba: egy embercsempészt keresett, aki Arizonába szállítja. Ez az Egyesült Államokba vezető legforgalmasabb illegális útvonal volt 2015-ig: a határőrség úgy becsüli, évente kb. 170 ezer ember szökött a tagállamba Mexikó felől. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A 22 éves Elvira Lopez hat hónapot várt a tapachulai menekülttáborban, Mexikóban. Azután került ide, hogy egy tehervonatra kapaszkodva próbált bejutni az Egyesült Államokba, de egy ág lelökte, és elveszítette a jobb lábát. A Jézus, a jó pásztor menekültszálláson most egy művégtagot próbálnak szerezni neki. Az USA és Mexikó 3200 kilométer hosszú határán nincs mindenhol fal vagy kerítés, az mindent összeadva csak egy 930 kilométeres szakaszon van. Mégis kevesen próbálnak meg átfutni a zöldhatáron, sokan szöknek be tehervonatokon. A sok baleset miatt az északra tartó mexikói tehervonatokat a „Bestia” néven emlegetik. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A nogalesi Bosco Szent János menekültszálláson három napig maradhatnak az érkezők, akik két csoportba sorolhatók: vagy először próbálnak meg az Egyesült Államokba jutni, vagy onnan már deportálták őket, és innen próbálnak meg visszaszökni. Az utóbbi táborba tartozik a 40 éves Erasmo Rodriguez, aki a mexikói Veracruzból származik, de húsz éven át Phoenixben élt az amerikai feleségével, akitől gyerekei is születtek. Öt hónapig volt egy őrzött deportálási centrumban az Egyesült Államokban, ahol a hatóságok minden kérelmét elutasították. Hiába dolgozott építkezéseken és éttermi mosogatóként is. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A 18 hónapos Emily Nicole és 17 éves édesanyja, a salvadori Stefanie Elizabeth Ixtepecben, Mexikóban akadt fenn a határellenőrzésen. Két hónapot töltöttek az ottani menekültszálláson a mexikói bevándorlási papírokra várva, hogy a határhoz buszozhassanak, és valahogy átjussanak az Egyesült Államokba. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a bevándorló gyermekek száma az Egyesült Államokban. A Pew Statistics úgy becsüli, hogy évente 65-100 ezer gyerek érkezhet illegálisan az országba. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

Azt is lehetetlen pontosan megmondani, hogy hány illegális bevándorló él az Egyesült Államokban. A bevándorlási hivatal 10,1 millióra becsüli a számukat, de a Pew Research 11,2-11,5 millió főre taksálja az engedély nélkül az USA-ban élők számát. Így élt 14 évet az országban a mexikói Jaime Morales is: előbb Phoenixben, majd San Joséban dolgozott építkezésekén. Egy sikertelen visszatérési próbálkozás után egykori mexikói szülővárosában akar letelepedni és új életet kezdeni. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

Az Európába özönlő szír menekültekhez hasonló történeteket mesélnek a latin-amerikai bevándorlók is. Ahogy Magyarországon sok migráns beszélt arról, hogy Szerbiában, Macedóniában vagy Törökországban kirabolták őket a rendőrök, úgy a salvadori Consuelo Miscuita és Wendy nevű lánya is azt állítja, hogy a mexikói szövetségi rendőrség vette el minden pénzüket az Egyesült Államok kapujában. Az illegális bevándorlók a leggyakrabban a bűnbandák által elkövetett lopásokra és szexuális bűncselekményekre panaszkodnak Mexikóban. Azonban ritkán tesznek belejelentést, amikkel aztán még ritkábban foglalkoznak a hatóságok, mert az eljárások végére eltűnnek a sértettek. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

Gilberto Mendez Chiapasból, Mexikóból indult útnak még 2008-ban: öt évig élt Washington államban, mielőtt kiutasították. A rendőrök azért állították meg és toloncolták ki, mert érvényes jogosítvány nélkül vezetett. A 28 éves férfi szeretne visszatérni az Egyesült Államokba, hogy ne a mexikói szegénységben és a bűnbandák harcai közepette kelljen élnie.  A mexikói belügyminisztérium úgy becsüli, hogy évente kb. 27 000 ember hal meg a drogkartellek leszámolásaiban.  (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

Az 52 éves José Cardenas is vissza akar térni az Egyesült Államokba, ahol 35 évig élt. Őt azután deportálták az amerikai hatóságok, hogy ittasan vezetett, amiért 3 év börtönre ítélték. A felesége és a gyerekei hazavárják az egykori San Franciscó-i kertészt. A legnagyobb arányban a kétkezi munkások között tudnak elhelyezkedni az illegális bevándorlók. Az Egyesült Államokban már közmondásosan egyenlőségjel került a mexikói és a kertész szavak közé. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A legtöbb bevándorló a szegény latin-amerikai országokból vagy az Egyesült Államok külterületeiről (Puerto Rico, Guam stb.) érkezik. A vezető migránskibocsátó országok 2015-ig Mexikó, Guatemala, Salvador és Honduras voltak. Utóbbiból érkezett a 23 éves Eduardo Contreras és a 22 éves Elvira Lopez. Mindketten egy tehervonaton próbáltak az Egyesült Államokba jutni, de mindketten a szerelvény alá estek, és elveszítették egy-egy lábukat. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A 33 éves Jorge Enrique is egy tehervonaton akart eljutni az Egyesült Államokba, ő Tampába indult, ahol korábban már élt és szobafestőként dolgozott. Végül nem szállt fel a „Bestiaként” emlegetett vonatra, mert sok történetet hallott a vonat alá esett emberekről. Sokan azért zuhannak le, mert elaludnak a vonaton és a sínek közé csúsznak, mások azért sérülnek meg, mert Mexikóban bűnbandák szakosodtak a tehervonaton utazók kirablására. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

Az Egyesült Államokban a 2016-os elnökválasztási kampány egyik legfontosabb témája az illegális bevándorlás. Donald Trump republikánus jelölt a határra tervezett falépítéssel próbál szavazókat szerezni a fehér, vallásos amerikaiak körében, míg Hillary Clinton demokrata elnökjelölt a bevándorlási politika átszervezésével kampányol. Az USA-ban a bevándorlás pontosan ugyanolyan vitát váltott ki, mint az Európai Unióban a Szíriából és Irakból induló migráció. A Pew Research tavaly augusztusi felmérése szerint az amerikaiak 72 százaléka szerint módot kéne találni arra, hogy az érkezők legálisan az országban maradhassanak, míg 27 százalék szerint nem kellene hagyni, hogy a bevándorlók az USA-ban tartózkodhassanak. A demokraták szavazói 80 százalékban támogatják a bevándorlást. Legtöbbjüknek szociális érvei vannak a maradás mellett, sokan hivatkoznak az olyan tinédzserekre, mint a képen látható 17 éves hondurasi Melvin, akik instabil államokból menekülnek. Hondurasban annyira rossz a közbiztonság, olyan nagy hatalmuk van a bűnöző kartelleknek, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma még nyaralási célpontként sem ajánlja a közép-amerikai országot. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A mexikói Flor Gonzales azután került a nogalesi Bosco Szent János menedékbe, hogy az USA határőrei Arizonában letartóztatták, amikor először hatolt be az országba. A terve az, hogy takarítóként dolgozzon az Egyesült Államokban. A legtöbb bevándorló az indulási országok oktatási rendszerei és szociális körülményei miatt képzetlen, ezért az érkezők egyszerűbb munkák elvállalását tervezik. A Pew Research tavaly januári felmérése szerint a már az országban élő migránsok 79 százaléka szakképesítést nem igénylő, fizikai munkát végez. Ez pont a republikánusok egyik törzsbázisát, az iskolázatlan fehér konzervatívokat zavarja: ők arra hivatkoznak, hogy elveszik a munkát az amerikaiak elől. Donald Trumpnak is ez az egyik leggyakrabban elhangzó rigmusa a bűnözési statisztikák felemlegetése mellett. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A politikai kampányban kevés szó esik azokról a bevándorlókról, akik nem tartós életet terveznek az Egyesült Államokban: a 43 éves Ruben önként tért vissza szülőhazájába, Hondurasba, miután építési vállalkozóként elég pénzt tett félre arra, hogy otthon kezdjen új életet. Otthon viszont kirabolták és minden pénzét elvették, ezért indult vissza az Egyesült Államokba, de a mexikói határon ő is fennakadt. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

2016-ban minden számítás szerint újra növekedni fog az Egyesült Államokba jutó illegális bevándorlók száma. 2012 óta egyre kevesebb bevándorlót utasítottak ki, abban az évben 402 ezer embert toloncoltak ki, míg tavaly már csak 235 ezer főt – legalábbis a bevándorlási hivatal adatai szerint. 2015 vége óta viszont egyre több a kubai menekült, akik Kolumbiában vagy Mexikóban akadnak fenn az ellenőrzéseken, de idővel elérik az Egyesült Államok határát. A 26 éves Victor David Moreno Granado még a kubai menekültek első, 2013-as hullámával érkezett Mexikóba. A tutajával nem az országhoz közeli Florida felé indult el, amelyet a parti őrség folyamatosan ellenőriz, hanem Hondurasba ment, és onnan utazott el az USA déli határáig. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A kubai menekülthullám előzménye, hogy 2013-ban Barack Obama amerikai elnök és Raul Castro kubai vezető titkos egyeztetéseket kezdtek az 1965 óta fenntartott embargó feloldásáról. 2015-ben Ferenc pápa közvetítésével ez meg is történt, ezzel pedig kezdetét vette a két ország közötti konszolidáció. Párhuzamosan a tárgyalásokkal a menekültek új utakat találtak: már nem lélekvesztőkön indulnak neki a tengernek az amerikai partok felé, hanem charter repülőkkel mennek Kolumbiába vagy Hondurasba. Onnan pedig egy hasonló korridor épült ki, mint a nyugat-balkáni migrációs útvonal Macedóniától Szlovéniáig. A különbség csak annyi, hogy a dél-amerikai stagnáló vagy összeomló gazdaságok (pl. Venezuela) és a politikai instabilitás (Honduras, Guatemala stb.) több országból elindulásra készteti az embereket. A mostani migrációs hullámhoz már sokan csatlakoztak. Például az olyan guatemalai menekültek, mint a képen látható Jorge Rodriguez, akit nyolc hónapnyi USA-beli munka után toloncoltak ki Mexikóba. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)