Bizarr sulibuli felnőtteknek
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A Narayan nem csak a The Fat of the Land egyik száma, hanem egyebek mellett egy Himalájából eredő jelentőseb folyó neve is. Ahol pedig a folyó a Gangeszbe ömlik Sonpurnál, ott tartják a legnagyobb éves állatvásárral egybekötött hejehuját egész Ázsiában. Sonpur egy kétszázezres kis elővárosa a tartományi fővárosnak, a kétmilliós Patnának, mégis ősidők óta elképesztő mennyiségű ember és állat érkezik ide, a nagy vonalakban november első teliholdjától tartott több hetes búcsúszerű nagyvásárra. A nagyvásár alatt főleg állatkereskedelmet kell érteni elég laza előírásokkal, például máig könnyedén lehet elefántokat venni, pedig az még ott is tilos papíron. De egy sereg más védett állatból is bőven be lehet vásárolni a hagyományosabb kecskék, szárnyasok, lovak vagy épp kutyák mellett. Ahol pedig sok ember van pénzzel ellátva, ott minden mást is lehet kapni a fegyverektől, az edényeken át a mezőgazdasági gépekig. És persze szórakoztató szolgáltatások is bőven akadnak a körhintától a szerencsejátékokon át az artistákig sokféle formában. Mégis, talán a legérdekesebb a bizarr esti felnőtt tartalom a férfiaknak. Mi Maciej Dakowicz lengyel fotós tavaly készült képeiből válogattunk, aki egyébként korábban is szerepelt már már az újságban.
Amint estefelé csillapodik az állatbiznisz, úgy nyitnak ki sötétedés felé a helyi fura Moulin Rogue-ok. Férfiak tömegei kezdenek el ilyenkor tolongani a több száz főt befogadni képest alkalmi, de elég meggyőzően csiricsárén kivilágított előadótermek előtt. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
18
Figyelem!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti Ⅴ. vagy Ⅵ. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Az izgatott pernahajderek két- vagy három különböző árú jegyek közül választhatnak, de a leírások alapján igazából inkább csak két lényegi besorolás fontos: A vip-jellegű jegyek nagyjából kétezer forintért közvetlenül a színpad mellé szólnak, az igazán pórok jegyei pedig egy komolyabb rács mögé. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Ez még nem az a rács, ez még csak nyitás előtt a beléptetőkapu közvetlen környéke, marketingnek kirakott kevésbé sötét bőrű, vidám cicisnénik képeivel bőven illusztrálva. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
A táncoslányok egy vagy két sorban tolonganak a színpadon, de ez nem balesetveszélyes, mert csak kisebb részük tud vagy akar bármit is táncolni. A fellépőruhájuk is anyag helyzetüktől függően elég vegyes, van aki mezítláb, rövidnadrágban és szakadt pólóban tolja, mások feltűnőbb nyugati rucit is megengedhetnek maguknak, nem egyszer akár magassarkúval és erős sminkkel. A legszokatlanabb viszont talán az, hogy a fellépőknek igazából nem kell semmit csinálniuk a színpadon, ha valakinek van kedve táncolni, csinálhatja, de ha inkább végigbeszélgetné a mellette állóval az estét, az is belefér, csak legyen ott, úgy is megőrülnek értük. Persze jó eséllyel több borravalót kap, aki egy kicsit megerőlteti magát, vagy kommunikál a közönséggel, de unottan is lehet bambulni végig, miközben órákig szól az indiai coronita veretős vagy a bollywoodi népies-mulatós. Tényleg csak kihajtják oda a lányokat, mint a birkákat, aztán lehet őket nézni. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Egy ilyen amatőr photoshop-kép egy lengyel, vidéki, katolikus jótékonysági áruház gyerekosztályán se okozna nagyobb feltűnést. Itt viszont komolyabb erotikus élményt jelenthet még egy ilyen a kiugróan gazdagnak kinéző néző számára is. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
A közönség is eléggé megoszlik egyébként. Többen rendre olyan sokkot kapnak, mintha most látnának először nőt a világon, és csak tátott szájjal merednek előre. Mások végigveszik telefonnal az előadást, hogy az ismerősöknek is jusson belőle valami élmény, de olyanok is vannak, akik rezignáltan végigülik csak az egészet. És persze olyanok is, akik megőrülnek a show-tól, ajándékokat, csokit, nasit vagy pénzt küldenek a táncosoknak, miközben végig csujjogatnak és hadonásznak nekik. Akiben egyébként elkezdett már motoszkálni, hogy itt esetleg némileg tárgyiasítják a nőket, annak valószínűleg igaza van. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
A legfiatalabb lányok 14 év körüliek, a legidősebbeknél pedig a 45 év valószínűleg konzervatívabb becslés. A keresetük nagyjából úgy működhet egyébként, mint szerte a világon az útszéli prostituáltaknál, ahol nincs nagy szórás abban, hogy valaki öreg vagy fiatal, csinos vagy csúnyább, hozzávetőleg mindenki ugyanannyit keres évente. A leírások alapján a táncosoknak, vagyis inkább a fellépőknek nagyon is megéri ez a fesztivál, hiszen ilyenkor egy hónap alatt akár 60-120 ezer forint közt is kereshetnek. A környék a nagyvárost leszámítva India egyik legszegényebb vidéke, a lakosság jelentős részének az éves jövedelme nincs havi tízezer forintnyi se. Épp ezért viszonylag távolról is megpróbálnak eljárni a lányok ide fellépni. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Itt egy vip-vendég szórja épp a zsebpénzét a lányoknak. Az olcsóbb jegyek tulajdonosaihoz kinyúlnak a lányok, de azért nem életbiztosítás kartávolságnyira menni a tömeghez. Ezért gyakori, hogy az őrök adják át a kiszemeltnek az ajándékot. A legjobb jegy nagyjából kétezer forint körül volt tavaly, az olcsóbbak 400 körül. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Az úr tett egy javaslatot egy elég rövid távú kapcsolatra, de azt egyébként nem tudjuk, hogy a fellépők közül milyen arányban vállalnak ilyen jellegű szolgáltatásokat is. A helyi rendőrség elég szemérmes ezen a téren, annyit lehet tudni, hogy korábban azért több probléma volt ebből, mint most. De ennyit bármelyik rendőrségtől meg lehet tudni szinte bármilyen témában. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
A vip nem csak attól vip, hogy testközelben vannak a lányok, de sokkal inkább be lehet látni a szoknyájuk alá is. Ezt leszámítva nekem erről inkább az első sulibulik jutottak eszembe az általánosból, ahol negyedikesként vihogtak rajtunk a lányok, mi meg szembe felsorakozva gyanúsan méricskéltük őket. Azt sejtettük, hogy nem ez a tökéletes szórakozás, de odamenni szinte elképzelhetetlen volt, csak úgy beszélni hozzájuk pedig biztosan teljesen felesleges. Úgy rémlik, hogy kimentünk passzolgatni meg rohangáltunk a folyosón. Részben az is hasonló felépés lehet, amikor fiatalabb csajok elmennek egy építkezés mellett, és rögtön néhány izzadó pofa érdeklődik utánuk füttyügve-kiabálva, hogy héló-héló, vagy hogy meghívhatnák-e esetleg egy fagyira, hehe, finom túrósra. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Ez a szekus kommandó a buli előtt. A sűrűbb szögesdrót elég megbízhatóan visszatart egy nagyobb csoport felhevült csődört is, de azért nem ártanak a botok se a pillanatnyi fegyelmezéshez. Pláne, ha nincsenek a környéken megfizethető kétméteres kopaszok, és a vip-vendégek közt is megfeledkezhet néha egy-egy magáról. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Itt kampósabb kerítés segít a kevésbé drága jegyekkel érkezőket mindenképp a helyükön tartani. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Túl jó, túl gyenge vagy túl hosszú lehetett az előadás. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Ez nem Budapest belvárosa fél egykor, csak itt sincs megoldva a közvécé-probléma. Indiában ez egyébként országosan is elég komoly gond, sok embernél elég fertőzésveszélyes tud lenni ha, rommá pisilik-kakálják az utcát. Pedig itt a környéken lényegében nem is isznak alkoholt, különösen nem sört. (Fotó:
Maciej Dakowicz /Barcroft Images / Northfoto)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon