Hát, leginkább a Kobuci Kert – mondtam nemrég arra a kérdésre, hogy mi fog leginkább hiányozni azután, hogy az Index elköltözik az óbudai Flórián térről, így a Kobuci szomszédságából is. Bár csak néhány buszmegállónyival leszünk odébb, az biztos, hogy nem lesz már több olyan esti műszak, amikor a vacsoráért a Kobuciba szalad ki az ember, egy, a helynek is nevet adó, zöldséges, tejfölös, reszelt kolbászos buciért, zsíros deszkáért, sportfröccsért.
De persze jártunk oda máskor is, gyakran. Nagyon Fontos Dolgokat megbeszélni, vagy csak munka után kifújni magunkat. Randevúzni, ígéretes, de gyorsan dugába dőlő kapcsolatok kezdődtek vagy éppen értek véget itt. Meg zenét hallgatni: koncertre és koncert után afterezni. Én bő öt éve fedeztem fel a helyet, azóta egyetlen szezonban sem volt olyan hónap, amikor ne lett volna legalább egy olyan fellépő, aki érdekelt volna.
A hely üzemeltetői küldetésnek tartják, hogy eltérő zenei stílusok, különböző világnézetű muzsikusok, szubkultúrák és a mainstream egyszerre, egyenrangú módon szerepeljen a kínálatban. A kortárs alterzene minden meghatározó szereplője fellépett már itt, többsége visszatérő vendég, a hely ikonikus arcainak egyikévé vált (de vannak a helynek ilyen ikonikus karakterei a személyzet tagjai között is).
A Kobuci és az Index óbudai története egyszerre kezdődött, tíz évvel ezelőtt. Csakhogy míg mi költözünk, a kert ünnepel, a tízéves jubileumot több más mellett egy három éve készülő, most júniusban megjelent fotóalbummal is. Belicza László Gábor két szezonon át készített fekete-fehér analóg géppel felvételeket az itt fellépő művészekről és a dolgozókról. A fotókból most júniusban albumot is megjelentettek, csaknem kétszáz oldalon, 91 portréval. Beck Zoltántól a Bëlgáig, Likó Marcelltől Péterfy Boriig, Boban Markovićtól Csík Jánosig, Kiss Tibitől Lovasi Andrásig terjed a lefotózottak sora. Az album képeiből most kedvcsinálóként megmutatunk bő egy tucatot, a kötet pedig kapható a kertben, az árából befolyó összeget a Szent Margit Kórháznak ajánlották fel.
Mint a kortárs alterzene több ismert szereplője, Frenk is Dunaújvárosban született, Torma Gábor néven. A konziból kicsapták, a Zeneművészeti Főiskolát otthagyta. Bérczesi Robi alakuló együttesében, a Hiperkarmában kezdett dobosként zenélni, később olyan együttesek dobosa is volt, mint a Quimby, a Kispál és a Borz vagy a Balaton. Több mint tíz éve a Budapest Bárnak is tagja, a dobról gitárra és énekre váltott. Saját zenekarával is, a Budapest Bárral is többször lépett fel a Kobuciban, legutóbb múlt héten volt ott koncertjük. (Fotó:
Belicza László Gábor)
A Gyulán született, de Komlón felnőtt Bérczesi Robi a 2000-es évek egyik legeredetibb szöveg- és dallamvilágú alterzenéjét hozta létre a Hiperkarmával. A 2000-es évek elején megjelent két lemez után Robi drogproblémái miatt évekig szünetelt a működésük, de a visszatérése óta három Hiperkarma-album is megjelent – az utolsó tavaly decemberben, az online premierje az Indexen volt –, szólólemezeket és Kiss László íróval közösen életrajzi könyvet is készített. Júliusban lépnek fel legközelebb a kertben, ahol már visszatérő vendégek, és ahol egyetlen idei nyári budapesti koncertjüket adják. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Péterfy Bori énekesnő és 2008-ban lovagkereszttel kitüntetett színésznő. Művészcsaládból származik, dédapja Áprily Lajos költő, édesapja Péterfy László szobrász, bátyja Péterfy Gergely író, unokatestvére Gerlóczy Márton író. Az Amorf Ördögök tagja volt 1999-től annak 2006-os feloszlásáig, majd 2007 májusában az Amorf Ördögök utolsó formációjának többségével együtt megalapították a Péterfy Bori & Love Bandet, amely első, 2007. októberi albuma platinalemez lett (a dalokat a volt amorfos társai, Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs, valamint Lovasi András írták). Összesen hat nagylemezük jelent meg, az utolsó 2017-ben. A Kobuciban évek óta rendszeresen fellépnek, tavaly és idén is ők léptek fel a kert nyitóhétvégéjén is. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Az ajkai születésű Beck Zoltán zenész, énekes, dalszerző, szövegíró (volt az Év Szövegírója díjazott is), továbbá egyetemi oktató, adjunktus. A 30Y együttes frontembere – a testvére, Zaza a zenekar dobosa –, eddig 12 nagylemezük jelent meg (az utolsó online premierje idln tavasszal az Indexen volt). A zenekar egyik legemlékezetesebb koncertjét adta tavaly szeptemberben a Kobuciban, amikor az első szám nagyjából harmadik másodpercében leszakadt az ég, de a koncertet nagyjából negyven perc után újrakezdték. Idén augusztusban újra megpróbálják, a tavalyira utalva így hirdetik a programot: „Eddig azt gondoltuk, ha eső nem lesz, lesz; ha lesz, nem lesz. de ez nem igaz, bizonyítottátok tavaly.”
(Fotó:
Belicza László Gábor)
„Egy majomőr idelép, mit akarsz vakarék, emberszerű az arca / de, a fejemben beszél, a csimpánz tenyér a borotvakést kihajtja". A várpalotai születésű Likó Marcell zenekara, a Vad Fruttik – amely egy számából, a Majom, majom címűből származik a fenti idézet – eddig egyetlen kobucis koncertje tavaly júliusban volt, a hatalmas érdeklődést jelzi, hogy a jegyvásárlás megnyitásakor kis időre leállt az online jegyértékesítő felület. A zenekart 1996-ban alapították, országosan a 2000-es évek közepén kezdtek ismertek lenni, a nagy áttörést a Lehetek én is című daluk hozta meg. Eddig hét nagy- és három kislemezük jelent meg, a legutóbbi album premierje az Indexen volt tavaly tavasszal.
(Fotó:
Belicza László Gábor)
Tövisházi Ambrus zeneszerző, zenész, producer, az Amorf Ördögök, a Péterfy Bori & Love Band, az Erik Sumo Band és az Amorf Lovagok alapítója. Többek között a Liza, a rókatündér filmzenéjének a szerzője, 2006–2007-ben a Quart.hu zenei portálnak is dolgozott, 2009-ben lovagkeresztet kapott. A Kobuciban a Péterfy Bori & Love Banddel többször is felléptek. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Az idén 60 éves Menyhárt Jenő a nyolcvanas évek underground zenei világa óta a magyar alterzene egyik legmeghatározóbb személyisége. Alapító tagja volt az URH-nak, majd annak feloszlása után az Európa Kiadónak, előbbiben együtt zenélt Müller Péter Sziámival. A Balaton és a Trabant együttesekbe is többször meghívták fellépni. Tizenhárom albumuk jelent meg, az első 1982-ben, az eddigi utolsó tavaly. Múlt ősszel a Balaton és az Európa Kiadó közös koncertet adott a Kobuciban, ahová idén visszatérnek. Olyan korszakos dalok szerzője, mint a „Helló, bébi, te nyomorult állat kezdésű Mocskos idők, vagy a Küldj egy jelet, Megalázó durva szerelem. (Fotó:
Belicza László Gábor)
A legfontosabb balkáni fúvószenekar és „Szerbia vezető trombitás együttese” a dél-szerbiai Vladicsin Hánból származó Boban&Marko Markovic Orkestar. Emir Kusturica több világhírű filmjében is közreműködött, a legismertebb slágerük, a Bubamara is az egyik filmhez, az 1998-as Macskajajhoz kötődik. Az idén 55 éves szerb művész – aki a Balkán cigányzenéjének más zenei műfajokkal és kultúrákkal való kapcsolódási pontjait is kutatja – a bandájával szinte hazajár a Kobuciba, koncerteztek itt például 2015-ben, 2016-ban, és többször ők zárták a hely szezonját. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Little G Weevil, polgári nevén: Szűcs Gábor magyar származású, Atlantában (USA) élő bluesgitáros, énekes és zeneszerző. 1996-ban, még Magyarországon alapította első zenekarát, 2004 őszén költözött az Egyesült Államokba. Éveken át mosogatott, 2008-ban jelent meg első szólólemeze, a 2011-es második albumát az év tíz legjobb albuma közé választották, 2013-ban megnyerte a világ egyik legjelentősebb bluesfesztiválját (abban az évben kétrészes videót forgatott vele az Index). Évek óta visszatérő vendége és egyben legismertebb fellépője az Óbudai Blues Fesztiválnak, amit a Kobuciban rendeznek. Idén július 25-én lesz a koncertje.
(Fotó:
Belicza László Gábor)
Sitkei Zsolt az alapítók gyerekkori barátja, zenésztársa. Mindig mellettük volt, amikor kérdés merült fel a kert fejlesztésével kapcsolatban, legyen szó akár anyagi segítségről, akár kétkezi, szakértő munkáról. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Gál Márk és Tim Balázs pultosok (Fotó:
Belicza László Gábor)
Kiss Tibor dunaújvárosi születésű zenész, dalszövegíró és képzőművész. Az 1991-ben, Dunaújvárosban alakult Quimby együttes frontembere, a kilencvenes évek óta a magyar alterzenei élet meghatározó alakja. A zenekarnak 1993 óta 17 lemeze jelent meg – kettő platina-, kettő aranylemez lett –, bár 2003-tól egy ideig kényszerszünetet kellett tartaniuk Kiss Tibor drogproblémái miatt. Legutóbb 2016-ban jelent meg lemezük. A Kobuciban szinte évente fellépnek, idén július 16-i koncertjük szinte azonnal telt házas lett. (Fotó:
Belicza László Gábor)
A Csík zenekar Kossuth-díjas magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyar népzenei élet egyik meghatározó szereplője. Az együttes vezetője és prímása az 54 éves, kecskeméti születésű Csík János. A zenekarral a kilencvenes években megkapták a Népművészet Ifjú Mestere, majd a Kiváló Művészeti Együttes címet, Csík János 2013-ban Kossuth-díjat érdemelt ki a zenekarával. Csaknem tíz éve tanít a kecskeméti Kodály iskola általa alapított népzenei tanszakán. A zenekar 11 albumot adott ki eddig, a kortárs hazai művészek közül együttműködtek mások mellett Lovasi Andrással, a quimbsy Kiss Tiborral, Ferenczi Györggyel és Hobóval, tavaly a 30. születésnapjukra Grecsó Krisztiánnal készített közös dalt, aminek kisfilmjét az Index mutatta be először. Szinte a kezdetek óta rendszeres vendégei a Kobucinak, idén május elején Kiss Tiborral közös koncertet adtak ott. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Az idén 52 éves, pécsi születésű, 2010 óta Kossuth-díjas Lovasi András az 1980-as évek vége óta a magyar alterzenei élet talán legjelentősebb szereplője. Az 1987-ben megalakult Kispál és a Borz zenekarral 1988 és 2010 között több mint harminc albumot adtak ki – az utolsó a búcsúkoncert albuma volt 2010-ben –, a 2005-ben alakult Kiscsillaggal kilencet, és jelent meg két szólólemeze, egy 2001-ben, egy pedig idén (a lemezről rossz, Lovasi fishinges koncertjéről jó véleménnyel voltunk). Zenész, énekes, dalszerző, zeneszerző, játszik gitáron, basszusgitáron és akár bendzsón is. Az egyik legismertebb Kispál-dalt, a Húsrágó, hídverőt a kilencvences legmeghatározóbb alterzenei számának választották. A Kiscsillaggal évek óta rendszeresen fellépnek a Kobuciban, idén május 17-én volt telt házas koncertjük. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Bocskor Bíborka 2006-ban a Megasztár tehetségkutatóban tűnt fel, és abban az évben csatlakozott a 2004-ben alakult, alterzenét játszó, Fodor Máriusz és Kardos-Horváth János által alapított Magashegyi Undergroundhoz. 2007 őszén négyszámos kislemezük jelent meg, rajta első slágerükkel, a Szeplős vállal. A zenekar egy átmeneti szünet után 2009 végén indult újra, már Kardos-Horváth nélkül, 2010 óta három nagy- és további négy kislemezük jelent meg. A zenekar 2014 óta többször is fellépett a Kertben, legutóbb 2017 júliusában. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Még5, Bauxit, Tokyo és DJ Marvin, avagy az 1998 tavaszán alakult Bëlga együttes négyötöde – az ötödik DJ Titusz, aki a banda producere és kezdetek óta tagja –, valamint Belicza László, az album fotósa. A Bëlgát Bauxit, Még5lövés és Tokyo még a Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatóiként alapította. Kezdetben a csapat tagja volt Sickratman és Lord Cursor, ők 2003-ban váltak ki, 2014-ben érkezett DJ Marvin. 2002 óta több mint tucatnyi albumuk jelent meg, volt köztük dupla és „kvadrupla” lemez is. Olyan kultikus dalaik vannak, mint a Nemzeti hip-hop, az Az a baj, a Ló rider, a Királyok a házban, a Szerelmes vagyok, a Képviselő boogie, a Hazakísérhetlek vagy a Huszonkét férfi. A Kobuci kezdeti éveiben rendszeres fellépők voltak, majd öt év szünet után 2017-ben tértek vissza ide, legutóbbi koncertjük idén májusban volt. (Fotó:
Belicza László Gábor)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon