ballon

Amikor a térkép sem segít...

Hőlégballonnal Japánban

2000. 11. 23., 08:22 | Frissítve: 2000. december 15., péntek 14:53

Az első feladat alkalmával kiderült, nemcsak a pálya miatt egzotikusak a versenykörülmények. Motegi ugyanis hegyek-völgyek között húzódik meg, leszállóhely nem nagyon akad a környéken, erősebb szél esetén gondot jelenthet a pilótáknak, hogy találjanak egy talpalatnyi helyet, ahol nincs erdő, külszíni fejtés és villanydrót - s különösebb következmény nélkül bezúghatnak a "lyukba".

Nemcsak a pilótáknak nehéz a feladat, de a követő kocsiban utazó legénység is megizzad, mire eljut odáig, hogy végre megpillantsa a ballont. Indításnak kapunk egy Tétova keringő nevű feladatot, ahol a levegőben a ballonok pilótáinak kell eldönteni, az előre kiijelölt célok közül melyikhez repülnek. Ehhez képest, mi a földön játszottuk ugyanezt a műfajt.

A Nissan mikróbuszban képviselem a magyar színeket, mellettem Paleya, a spanyol observer - megfigyelő író -, valamint a japán segítők, Takaki és Hitoshi. Már csak az orosz hússaláta hiányzik az asztalról…

Amikor a térkép sem segít...
(Kattintson a képre a nagyításhoz!)
A térképet azonban mindannyian egyformán tanácstalanul forgattuk, miután a ballon már kilóméterekre járt, a hegyek miatt pedig természetesen a rádiókapcsolat is megszűnt. A térképen elvétve akadt némi angol felirat, ám az utak melletti táblákon kizárólag kanjik szerepeltek - Paleya és én itt kiestünk a játszmából. S mit ad isten, kiderül, hogy japán csapattársaink sem helybeliek - az ország déli vidékéről, Sagából érkeztek -, így ők sem tudják elolvasni a táblákat. Marad az indián módszer, zsákmányolunk egy helyi nyelvet, az őslakos megküzd a térképpel - nem könnyen -, indulhatunk végre a ballon után. A megfejtés gyorsan kiderül: nem ott vannak az utak, ahol a térképen szerepelnek. Némi mentség, itt gyorsabban épülnek az utak, mint Demszky városában kampány idején - s amit a térképen magyar ésszel földútnak néznénk, a valóságban széles betonút…

Másfél órás küzdelem után Paleya felsóhajt a kocsiban: "Ma végre először tudom, hogy merre járunk". A kívűlállók kedvéért: az observereknek minden pillanatban illik tudni, hol is állnak éppen a térképen. Amúgy panaszunk nem lehet rá, nekem főleg nem, Bilbaoban lakik, de a Real Madridnak szurkol - én sem tartozom a Barca drukkerek közé -, s büszkén mondja: régen játszott ott egy magyar focista, Puskás Ferenc.

Végülis itt, Japánban, a földgolyó túlsó végéből nézve, majdnem szomszédok vagyunk.

Karakteres problémák
Szívesen írnék egy japán Win 98-as tesztet, de eszem ágában sincs festeni magam, a japán írásjelek közül max. az ember szót ismerem fel. A helyzetet amúgy is bonyolítja, hogy van itt három ABC néhány ezer jellel - a kanji, a katakana és a romaji. A kínai és a japán ABC, valamint az egyszerűbb, az angol szavak átírására szolgáló rendszer. Természetesen egyetlen árva betűt sem látni a windowsos felületen, a billentyűzet szerencsére nem 40 ezer gombos, megvannak itt még az angol betűk, ám ott tobzódnak a helyi szimbólumok is. Egy-egy szót egyébként több billentyűzet beütésével lehet bevinni, ahogy gépelünk, úgy kanyarodik a kanji. Szép. Csak az európai júzer dühöng, amikor képes szavak után átváltani, levélírás közben a keyboard.
A ballon már a földön, gyorsan összecsomagoljuk, indulunk megkeresni a markereket. Az egyik feladattal nincs sok gondunk, a versenybíróság által kijelölt célnál mérőcsoport dolgozott, oda már nem kell menni. Ellenben az első, pilóta által meghatározott célpontnál - egy útkeresztőzédésnél -, tanácstalanul forgunk. Németh Zoltán, a ballon kapitánya segít - elvégre ő látta a dobását -, a fenyők tetején van a szalag. Kerítünk a szomszédos bambuszerdőből egy húszméteres ágat, lepiszkáljuk. Jobban jártunk, mint Végh Sándorék, az övék patakba esett, s bár onnan sikerült szintén bambusszal kihalászni, a víz sodrása addigra távolabbra vitte a markert a dobás helyszínétől - szerencséjük, hogy meglett.

Már csak egyetlen feladat maradt, megtölteni a gázpalackokat - és megtalálni a gáztöltő állomást. A térkép ezúttal sem segít, hiába megyünk a főtútvonalon, eltűnik alólunk, előkapjuk a GPS-t és a koordinátákból kisakozzuk merre járunk. Közel kell lenni a célnak, lefékezünk egy dekoratív kirakatnál, ahol az elegáns fekete zakóban hajlongó helyi erőről kiderül, temetkezési vállalkozó. A gáztöltőt nem ismeri, pedig, két házzal mellette megtaláljuk. Az általános világhiedelemmel ellentétben ugyanis a japánok nem túl kreatívak és tájékozottak.


Az Index tudósítása a SOWAH Kft. által forgalmazott ASUS laptopon készült.
hirdetés
hirdetés