urrepülés

Tengerbe zuhant a multi-rakéta

2000. 03. 13., 17:16 | Frissítve: 2000. december 15., péntek 14:55

Kudarcba fulladt a Sea Launch (tengeri indítás) nevű multinacionális rakétaprogram második kilövése, mivel a rakéta visszazuhant a tengerbe. A tavaly októberi sikeres indítás után most felbocsátott ukrán Zenit típusú hordozó egy multinacionális cég műholdját állította volna pályára. A szatellit tulajdonosai szerint nincs nagy baj, a műszer biztosítva volt, különben is: a fellőni szánt 12 műholdjukból kettőt eleve tartaléknak szántak.

A hordozórakétát, egy egyenlítő menti kilövőállásról indították
Vasárnap rakományával együtt az Atlanti-óceánba zuhant egy Zenit 3 SL típusú ukrán hordozórakéta, amit az egyenlítő mentén egy tengeri kilövőállásról indítottak. Az indítás ugyan sikerült, de a második fázis nem gyújtott be, az irányító központ elvesztette a kapcsolatot, és a rakéta 4200 kilométerre a kilövés helyétől a tengerbe zuhant.

A baleset visszavetheti a Sea Launch programot, ami az amerikai Boeing (40%), az orosz Enyergija (25%), a norvég Kvaerner Csoport (20%) és az ukrán Juznoje (15%) közös vállalkozása. Az ukránoknak szintén komoly károkat okozhat a fiaskó, mivel a programban látták űriparuk megmentőjét.

A rakomány az ICO Global Communications műholdja volt. A cég képviselői meglehetősen higgadtan reagáltak a kudarc hírére. Will Trafton elnök szerint mivel szerencsére senki sem sérült meg, a hajón elhelyezett irányító központ és a kilövőállás is sértetlen maradt, ezért a program folytatható. "Ez egy kemény üzlet, és a kudarcok sajnos részei ennek az iparnak." Michael Johnson, a cég szóvivője elmondta: "Csalódottak vagyunk, de a történteknek nincs hatása az üzletre. 12 műhold fellövését terveztük, amiből kettő eleve tartalék. A szatellit biztosítva volt, és a maradványait is felhasználhatjuk."

A rakéta-üzlet
A '99-es kudarcok ellenére a műholdas televíziózás és kommunikáció egyre nyereségesebb, így egyre komolyabb és nagyobb szerkezeteket kell az űrbe juttatni. Az 1998-ban még 100 milliárd dolláros üzlet elemzők szerint 2020-ra trilliósra nőhet. Az európai Ariane 5 a '96-os kudarcok után '99-ben több sikeres indítást is produkált. Ez a rakéta 6800 kg-t tud az űrbe juttatni, másfélszer annyit, mint az Ariane 4, de a jövőben ezt a mennyiséget az Arianespace 12 000-re akarja növelni. A Lockheed Martin Atlas V-se 8600 kg-t tud majd felemelni, de ez a rakéta még egyszer sem repült. Az orosz Proton rakéta biztonsági statisztikája kiváló volt egészen 1999-ig, amikor is két ilyen típusú hordozó felrobbant. Oroszország a Proton-program és a Sea Launch mellett átalakított interkontinentális ballisztikus rakétákkal is kísérletezik. Tavaly áprilisban sikeresen lőtték fel a Dnyepr-1-et, ami egy angol szatellitet állított pályára. A Dnyepr-1-et azelőtt SS-18 Sátánnak hívták és néhány nukleáris töltet társaságában egy bajkonuri silóban várta, hogy kilőjék az Egyesült Államokra. A Start szerződés értelmében 2007-ig minden SS-18-ast meg kell semmisíteni vagy át kell alakítani. Az "átalakítós" technológia komoly megtakarítást jelent a megrendelőknek. India és Kína is végrehajtott több sikeres indítást, de azok kisebb méretű műholdakat vittek. A japán fejlesztés helyzete egyelőre kétséges, miután törölték a H-2-es rakéta-programot.
A Sea Launch lényege, hogy a hordozót egy átalakított olajfúrótorony-platformról indítják. A kilövőállást az egyenlítő közelébe viszik, így a rakéta ki tudja használni a Föld 1600 km/h-s forgásából adódó lendületet. A platform stabilitását csak a három méternél magasabb hullámok vagy a 72 km/h-nál erősebb szél veszélyeztetheti.

Az új elv alkalmazásával jóval kevesebb energia kell az űrbe jutáshoz, és ez természetesen komolyan csökkenti a költségeket. Egy kilövés ára 40 millió dollár, míg az európai Ariane-program ugyanezt 55 millióért kínálja.

A 12 műholdnak eredetileg 2002-re kellett volna pályára állnia. A rendszer a cég szerint az egész Földön lehetőséget biztosít a hang- és adatátvitelre. A kezdetben 140 kbps adatátviteli sebesség később 384-re növelhető - mondta az ICO képviselője.

A program első kilövése tavaly októberben zajlott, akkor minden gond nélkül. A következő indítási lehetőség júliusra esik, akkor orosz Proton rakétával lehetne próbálkozni Bajkonurból. Vasárnap egy ilyen Proton sikeresen startolt a kazahsztáni bázisról.

Az 1999-es év azonban sikertelen volt mind a rakétagyártók, mind a műhold-tulajdonosok számára. Rendre látványos kudarcot vallottak a japán, orosz és amerikai rakéták: felrobbantak, lezuhantak, vagy el sem indultak. Az Iridium műholdas mobilszolgátató pedig bejelentette, hogy márciusban le kell állniuk, hacsak nem találnak új tulajdonost a cég számára.

hirdetés
hirdetés