Több száz gyanúsított a romaholokauszt kárpótlási ügyében

2007.10.11. 18:15
Tizenkét megyében és budapesten is vádemeléssel zárultak a romaholokauszt kárpótlási ügyeiben indított nyomozások. Országszerte több száz embert gyanúsítanak, illetve vádolnak a csalássorozat kapcsán, köztük sokan kisebbségi önkormányzati képviselők.

Országszerte összesen 22 büntetőügy indult, főként csalás és magánokirat hamisítás miatt. Néhány esetben zsarolás, önbíráskodás és kényszerítés is kapcsolódott a csalási ügyekhez a Roma Sajtóközpont tájékoztatása szerint.

Főként roma vezetők és kisebbségi önkormányzati képviselők ellen indult nyomozás több rendőrkapitányságon, mert a gyanú szerint segédkeztek abban, hogy 2003-ban hamis igazolások alapján több család a roma holokauszt jóvátételi pénzéből részesüljön.

A rendőrség adatai alapján a nyomozások végén 18 ügyet vádemelési javaslattal az ügyészségekhez továbbítottak, négyben megszüntették a nyomozást. Az ügyészségek 17 ügyben emeltek vádat, 1 ügyben megrovással zárták le az eljárást.

A rendőrség szerint több száz gyanúsítottja van országszerte a csalássorozatnak, amiben több százmillió forintot szereztek törvénytelen módszerekkel a résztvevők. a pontos összeg egyelőre nem ismert. Annyi biztos, hogy a csalásban a gyanúsítások, illetve a vádak szerint vezető szerepük volt a cigány kisebbségi önkormányzati vezetőknek, tisztségviselőknek.

Ítélet is született már

A vádemelések mellett néhány megyében már elsőfokú ítélet is született. A tatabányai kisebbségi önkormányzat korábbi helyettes vezetőjét például két és fél évre ítélték, jogerős ítélet december végén várható az ügyében. A kisebbségi vezető és társa a Magyarországi Cigányok Fóruma színeiben nyert mandátumot az Országos Cigány Önkormányzatban 2006-ban. Nemrég lemondtak a mandátumukról.

Zala megyében már bűnszövetkezetben elkövetett csalás volt a vád, itt több kisebbségi vezetőt már tavasszal elítéltek. Bács-Kiskun megyében már 2005-ben több, mint húsz gyanúsítottja volt a csalásnak, az ügyészség később 50 ember ellen emelt vádat, ketten azóta már meg is haltak közülük. Ebben a megyében 150 millió forint jogosulatlan visszaigényléséről van szó.

Hajdú-Biharban 212 millió csaltak ki

Hajdú-Bihar megyében, mint azt a Független Hírügynökség korábban hírül adta, 43 roma vezető és kisebbségi önkormányzati képviselő ellen emeltek vádat, mert a vád szerint segédkeztek abban, hogy 2003-ban hamis igazolások alapján több család a roma holokauszt jóvátételi pénzéből részesüljön. Összesen 212 millió forintot csaltak el így az Osztrák Megbékélési Alap pénzéből.

Magyarország és Ausztria 2000-ben írt alá egy megállapodást arról, hogy a II. Világháborúban Magyarországról elhurcolt cigányok illetve hozzátartozóik egyszeri kárenyhítést kapjanak. Az osztrák részről az Osztrák Megbékélési Alap koordinálta a pénzek elosztását, hozzájuk érkeztek be a hamis igazolások.