A baloldali pártok egyik legerősebb bázisa volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ám a mostani választáson Miskolc kivételével buktak a szocialisták. A megyei közgyűlésben tíz mandátum körüli lehet a Fidesz többsége, ám a megyeszékhelyen nemcsak a polgármesteri széket, a többséget is megőrizheti az MSZP.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!

Nyomtatható változat

Miskolc polgármestere Káli Sándor (MSZP) maradt, aki 56,31 százalékot szerzett, a fideszes Kriza Ákos 40,51 százalékkal lett második. Az egyéni választókerületek közül 4-ben a Fidesz, 22-ben az MSZP jelöltjei vezetnek, így a városi közgyűlésben megőrizheti kényelmes többségét a baloldal.

A megyei közgyűlésben hatmandátumos Fidesz-többség várható, bár a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken 10:9 arányban nyertek a szocialisták. A kisebbekben viszont 23:17 lett a Fidesz javára, így 32:27 arányú lesz a közgyűlésben a Fidesz-többség.

A tízezer fősnél nagyobb lélekszámú kilenc városban megosztott volt a megye. Négy városban a jobboldal, ötben az MSZP adhatja a polgármestert, utóbbiak közül azonban egyben a Fidesznek van többsége.

Előzmények

Az ötvenkilenc tagú megyei közgyűlésbe a baloldalt 36, a jobboldalt 23 politikus képviseli. Az országgyűlési választáson a 12 egyéni választókörzetből mindössze háromban tudta megtörni a jobboldal.

Miskolcon a szocialista polgármester Káli Sándor célja mandátumának meghosszabbítása. Esélyeit növeli a jobboldal megosztottsága. 2002-ben Pelczné Gáll Ildikó negyven százalékpontos vereséget szenvedett az MSZP-s jelölttől, a tavaszi parlamenti választáson mégis országos feladatokat bízott rá a Fidesz vezetése. A jobboldal a miskolci veresége után azonban új jelölt után nézett, és az orvosi végzettségű Kriza Ákos személyében talált meg. Ismét elindul a címért az 1994 és 2002 között a várost irányító Kobold Tamás, aki két győzelmét még a Fidesz támogatásának is köszönhette. A négyből három polgármesterjelölt (Káli nem) egyéni mandátumot is szerezne.

Káli az MSZP országos kampánynyitóján még azt is megengedhette magának, hogy odamondjon Gyurcsányéknak; szerinte sokan kiábrándultak a kormányból, és a mostani kampányt nehezíti, hogy idő előtt szivárognak ki újabb és újabb tervek, amikről helyben nem tudnak semmit.

A megye 358 településén 968 polgármesterjelölt, 6334 kistelepülési, kislistás jelölt és 740 egyéni választókerületi jelölt szállt ringbe a mandátumokért.

A miskolci 26 egyéni mandátumért – ez a népességfogyás miatt eggyel kevesebb, mint négy éve volt – 142 jelölt indult, körzetenként 3-9 aspiráns van. A 2002-ben még parlamentbe jutott Lenártek András egyéni jelölt, akárcsak a korábbi SZDSZ-es polgármester, T. Asztalos Ildikó (most az MSZP támogatásával is), a tavasszal a parlamentbe bejutott, szocialista Fedor Vilmos, Tompa Sándor és Simon Gábor is.

A megyében 9, tízezer lakosúnál nagyobb település van, a polgármesterjelöltek száma 2 és 6 között váltakozik, a legtöbben Tiszaújvárost szeretnék elvezetni, míg Sátoraljaújhely, Mezőkövesd és Szerencs polgármesteri székéért párharc lesz. A városokban 598 egyéni jelölt indult, a legtöbben (105-en) Ózdon, a legkevesebben (30-an) Mezőkövesden. Utóbbi helyen van olyan körzet, ahol csak ketten indulnak, míg több olyan körzet is van a megye más városaiban, ahol 10-en szeretnének képviselői mandátumot szerezni. Megyei listát a tízezer lakosúnál nagyobb helyeken 10, a kisebbeken 12 szervezet tudott állítani.

A megyében 348 településen nem haladja meg a lakosok száma a tízezret, az itteni 6334 jelöltből 5830-an függetlenek. A legtöbben, 47-en Mezőcsát képviselőtestületébe szerettek volna bekerülni, míg Nagyhután csak 3 kislistás jelölt volt. A kistelepüléseken 932 polgármesterjelölt indult, közülük 855-en függetlenként. Mintegy hatvan településen csak 1 polgármesterjelölt volt, míg három helyen heten is ringbe szálltak. Pácin, Putnok, Nyékládháza, Kissikátor, Tiszacsermely és Szikszó kivételével mindenhol volt legalább egy független polgármesterjelölt.

hirdetés