A megyei önkormányzatot 2002-2006 között hétfős többséggel vezette az MSZP-SZDSZ kettőse. A mostani választások eredményeként a Fidesznek lehet hatmandátumnyi előnye. A megyeszékhely polgármestere is bukott, a várost négy ciklus óta vezető Pap Jánost megverte Vantara Gyula. A tízezernél nagyobb lélekszámú nyolc városból ötnek jobboldali polgármestere van.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!

Nyomtatható változat

A fideszes Vantara Gyula a szavazatok 52,53 százalékával verte az SZDSZ-es, a várost 16 éve vezető Pap Jánost Békéscsabán, az eddigi polgármester 39,22 százalékot, míg a harmadik jelölt, egy civil szervezet színeiben induló Bálint Jánosné 8,25 százalékot kapott. A 27 tagú békéscsabai közgyűlésbe egyéniből egy liberális jelölt kivételével csak fideszes politikus került, a pártnak 15 mandátuma, és így háromfős többsége lesz a városházán.

A megye nyolc, tízezer főnél nagyobb városa közül ötben jobboldali jelölt nyert, kettőben baloldali, egyben független. A szocialisták a megye nagyobb városai közül elbukták Orosházát, megtartották viszont Gyulát, bár a képviselők többsége itt is fideszes lesz (egyéniből egyetlen kormánypárti, egy SZDSZ-es jelölt) szerzett mandátumot.

A megyegyűlésbe a tízezer fősnél kisebb településekről 13 képviselőt küldött a Fidesz, 8-at az MSZP, 1-et az SZDSZ. A nagyobb városokban a Fidesz 11, míg a Szocialista Párt 7 mandátumot szerzett.

Előzmények

A negyventagú megyei közgyűlést az MSZP és az SZDSZ kényelmes, hétfős többséggel vezette. A szocialisták lendülete az országgyűlési választásokra is megmaradt, a hét egyéni választási körzetből csak kettőben győzött a Fidesz-KDNP jelöltje, pedig az MSZP-ben éppen a kampány nyitánya előtt tört ki botrány: Tóth Károly megyei elnököt az MSZP országos vezetése akarata ellenére buktatták meg a helyiek. A büntetés nem maradt el, az új elnök Veress József a 85., a régi az 56. helyre került a párt országos listáján.

Békéscsabán ötödik mandátumára készül az SZDSZ-es Pap János polgármester, akinek az MSZP ismét megteszi azt a szívességet, hogy nem indít ellene jelöltet. Legnagyobb ellenfele a fideszes Vantara Gyula, aki mindössze hétszáz szavazattal maradt alul a tavaszi országgyűlési választáson az MSZP-s Molnár Lászlóval szemben. Békéscsabát nagy botrányok nem rengették meg az elmúlt ciklusban, országos érdeklődésre legfeljebb az tartott számot, hogy ősszel jegyző nélkül maradt a város, miután egy nem megfelelő végzettségű nyugdíjas megyei rendőrfőkapitány ejtőernyőzött a városházára.

A megyében 204 polgármesterjelölt, 1636 kistelepülési, kislistás jelölt, míg a tízezer fősnél nagyobb városokban 543 egyéni jelölt szállt versenybe a mandátumokért. Megyei listát a nagyobb városokban 14, a kisebb településeken 10 szervezet tudott állítani.

A megyeszékhelyen 81 jelölt szeretné megszerezni a 16 egyéni képviselői helyet. Elindul helyi mandátumért Tóth Károly országgyűlési képviselő (MSZP), Velkey Gábor, az SZDSZ, Takács Péter, az MDF és Hanó Miklós, a kisgazdák tavaszi parlamenti képviselőjelöltje (utóbbi most már fideszesként), valamint Sarkadiné Lukovics Éva, az SZDSZ egykori országgyűlési képviselője.

A megyében Békéscsaba mellett 8 város lélekszáma haladja meg a tízezret, négyben 2, négyben 3 polgármester-, valamint összesen 462 egyéni jelölt indult. A legtöbb egyéni jelölt Gyulán van (101), a legkevesebb Szeghalmon és Békésen (egyaránt 33). Az egyéni jelöltek száma körzetenként 2 és 10 között váltakozik. A városok közül Mezőberényben a 3 polgármesterjelöltből kettő is független, az összes többi aspiráns pártok vagy civil szervezetek színeiben indul.

A megye öt kistelepülésén csak egy polgármesterjelölt van, a másik végletet Újkígyós jelenti, ahol 7-en is ringbe szállnak a polgármesteri székért. A legkevesebb kislistás egyéni jelölt Magyardombegyházon van (8), míg a legtöbb Battonyán (49), de további hét községben és városban is meghaladja az indulók száma a negyvenet. Battonányán a búzaégető Karsai és az országos román önkormányzat korábbi elnöke, Kreszta Traján is egyéni mandátumot szerezne.

hirdetés