A szavazatok 100 százalékának összeszámlálása után Demszky Gábor 1,66 százalékkal nyert Tarlós István előtt. A Fővárosi Közgyűlésben viszont a Fideszé lehet a legnagyobb frakció harminc képviselői hellyel. Az MDF-fel együtt 33 mandátumot szerezhet a jobboldal, ugyanennyi lenne az MSZP és az SZDSZ is, de Demszky Gábor az Index információi szerint lemond mandátumáról, és így 34-33-ra módosulnak a kormánykoalíció javára az erőviszonyok.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!

Nyomtatható változat

Az idei főpolgármester-választás érdekessége, hogy a két nagy pártnak egyetlen jelöltje sem volt az indulók között. A szavazatok 100 százalékának összeszámlálása után Demszky Gábor végül 1,66 százalékkal nyert Tarlós István előtt. Demszky 46,86 százalékon végzett, Tarlós 45,20-on állt. Katona Kálmán (MDF) hajszálpontosan 6 százalékot kapott, Zsinka László (MIÉP) 1,4 százalékig jutott. Székely Péter (Munkáspárt) 0,55 százalékával nem nagyon befolyásolta az összképet.

Klikk!

A Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz-KDNP listája kapja a legtöbb mandátumot (harmincat), ezt kiegészítheti (ha jobboldalinak vallja magát) az MDF három képviselői hellyel. Az SZDSZ 9, az MSZP 24 mandátuma éppen döntetlenre hozhatta volna a közgyűlési erőviszonyokat, de Demszky Gábor az Index információi szerint lemond a képviselői mandátumáról, így 34-33-ra módosulnak az arányok. Demszky ettől még végső esetben, döntetlen esetén főpolgármesterként is szavazhat a közgyűlésben.

A MIÉP viszont nem jut a közgyűlésbe, így az a párt, amelyik talán az SZDSZ-en kívül a leginkább fővárosi bázisú, nem képviselteti magát az összbudapesti testületben.

Tarlós volt Demszky fő ellenfele

A főpolgármesteri posztért Demszky Gábor utoljára indult, és ötödször is Budapest első embere lett. Demszky már a választás előtt néhány héttel bejelentette, hogy, reményei szerint, 2010-ben átadja a stafétát.

Buda jobboldalibb, mint Pest

Az idén jóval több fideszes polgármestert választottak meg, mint négy évvel ezelőtt. Jobboldali irányítás alá került a II., a III. és a XXII. kerület Budán, így a Dunának ezen az oldalán csak a XI. kerületben tartotta meg a posztját a szocialista Molnár Gyula, budapesti MSZP-elnök. Budán hagyományosan jobboldali polgármestert választ az I. és a XII. kerület, ez idén sem változott, a XII. kerületben például Pokorni Zoltán lett az első ember, a Fidesz pedig tarolt, az összes egyéni képviselői helyen győzött a Hegyvidéken.

Pesten jóval tarkább a kép: itt is vannak jobboldali győztesek, bár nem mindegyikük fideszes. Derce Tamás Újpesten egy helyi szervezet jelöltjeként győzött, igaz, támogatta őt az MDF is, Hock Zoltán vezetésével. Fideszes irányítása alá került a Belváros-Lipótváros, és itt Rogán Antal lett az első ember.

A XVI. és a XVII. kerületben szintén fideszes vezető lesz a jövőben. Pesten az SZDSZ is győzött két helyen: a IX. kerületben Gegesy Ferenc ötödik ciklusát kezdheti meg, ezúttal egy szocialistát, Kökény Mihály ex-minisztert legyőzve. Weinek Leonárd új SZDSZ-es polgármesternek számít Zuglóban, ezt a Fidesztől hódította vissza a koalíció. A VIII. kerületben Csécsei Béla őrizte meg az SZDSZ-nek a polgármesteri posztot. A többi pesti kerületben MSZP-s politikus nyert, vagy éppen Soroksáron egy hozzájuk közeli független győzött, így Pesten a baloldal számos pozíciót megőrzött, még ha a testületek egy része a polgármesterrel ellentétes pártszínezetű is.

Demszky idei legesélyesebb kihívója Tarlós István volt, aki függetlenként, de többek között a Fidesz támogatásával indult. Az ellenzéki pártnak négy évvel ezelőtt nem jött be ez a húzás, a szintén független, de Fidesz-támogatott Schmitt Pálra akkor úgy vert tizenegy százalékot Demszky, hogy még az MSZP is indított jelöltet. Most ennél sokkal szorosabb volt az eredmény.

A szocialisták most, hosszas hezitálás után, felsorakoztak Demszky mögé. Más lehetőségük nem is nagyon volt, különben Tarlós ölébe pottyanhatott volna a hatalom.

Az MDF az Orbán-kormány volt miniszterével, Katona Kálmánnal indult, aki már-már zöldprogrammal állt a választók elé. A MIÉP és a Munkáspárt jelöltjében közös, hogy magukat tartották saját oldaluk egyetlen jelöltjének. Zsinka László szerint jobb-, Székely Péter szerint baloldali jelölt nincs rajta kívül a palettán.

A SZDSZ 1990 óta folyamatosan gyengült Budapesten

Az országgyűlési választáson 2006-ban tarolt a baloldal: huszonhat szocialista és két szabad demokrata jelölt mellett négy Fidesz-KDNP-s jelölt futott be.

Budapesten az önkormányzati választásokon az SZDSZ 1990-ben még a legnagyobb párt volt, 2002-ig folyamatosan csökkentette mandátumainak számát. 16 éve még 25 szabad demokrata vároatya ült a Fővárosi Közgyűlésben, 1994-ben már csak 19, rá négy évre 18, aztán 2002-ben 16-an maradtak. Ez most drasztikusan csökkent: kilenc liberális marad az összbudapesti testületben.

Közben az MSZP és a Fidesz egyre erősödött, az MSZP 1990-ben még csak öt, a Fidesz 13 városatyával rendelkezett, azóta mindkét párt a húsz körüli mandátumot szerez a Fővárosi Közgyűlésben. A Fidesz 1998-ban érte el eddig a legnagyobb sikerét, akkor 22 képviselője volt az összbudapesti testületben, a mostani harminc tehát abszolút rekord. Az MSZP viszont 2002-ben érte el a 24-es rekordot, amit most beállított. A szocialisták 1994 óta legalább húsz képviselőt küldenek mindig a közgyűlésbe, míg a Fidesz 1994-ben 19, 1998-ban 22, 2002-ben 21 képviselőt tudhatott a magáénak.

A főpolgármester-választások ennél unalmasabb képet mutatnak: Demszky Gábort 1990-ben még a testület választotta, így az SZDSZ-jelöltjeként lett a város első embere, 1994-től viszont kétszer is legyőzte Latorcai Jánost, majd 2002-ben Schmitt Pált a jobboldalon. Közben Gy. Németh Erzsébet és Baráth Etele is a vesztesek között volt 1994-ben és 2002-ben, ők a szocialisták részéről próbálkoztak.

Demszky tehát kirobbanthatatlannak tűnik 16 éve a főpolgármesteri posztról, jóllehet az elmúlt másfél évtizedben számos botránnyal, problémával kellett megküzdenie. A Nagyvásárcsarnok vitatott felújítása az első ciklusának második felét keserítette meg, aztán a Horn-kormány idején az állami forrásokért kezdett el harcolni, ami az Orbán-kormány idején csúcsosodott ki. Ekkor Budapest hiába kérte a szemétégető füstgázmosójára, a négyes metróra a központi költségvetés pénzeit.

A 2002-es önkormányzati választások eredményei Budapesten

A legutóbbi önkormányzati választáson a főpolgármester-választást Demszky Gábor (SZDSZ) negyedik alkalommal nyerte meg, 2002-ben 348 534 szavazattal a voksok 46,70 százalékát kapta. Schmitt Pál független jelölt 267 563 (35,85 százalék), Gy. Németh Erzsébet (MSZP) 98 289 (13,17 százalék), Csurka István (MIÉP) 24 341 (3,26 százalék), Droppa György (Centrum) 4404 (0,59 százalék) és Karacs Lajos (Munkáspárt) 3121 szavazatot (0,42 százalék) szerzett. Budapesten 2002-ben a választáson az 1 432 553 választó közül 754 674 szavazó (52,68 százalék) vett részt. Az MSZP listájáról 24-en (36,36 százalék), a Fidesz-MPP-MDF-MKDSZ-éről 21-en (31,82 százalék), az SZDSZ-éről 16-an (24,24 százalék), míg a MIÉP-éről 5-en (7,58 százalék) jutottak be a Fővárosi Közgyűlésbe.

A Fidesz ennek következményeit kénytelen volt tudomásul venni 2002-ben: az addig töretlenül bővülő mandátumai eggyel csökkentek a Fővárosi Közgyűlésben, és Schmitt Pálnak sem volt esélye Demszky legyőzésére.

A mostani volt a legszorosabb választás

A 2002-2006-os ciklusa bizonyult a legvészesebbnek Demszky számára, hiszen ekkor robbant ki a botrány horvátországi üdülője miatt, és ekkor érkeztek a Combinók is, amelyek miatt át kellett építeni a nagykörúti villamosvezetékeket. Mindez hatalmas műszaki problémákat okozott annak a BKV-nak, amely pénzügyei miatt állandó gondokkal küszködik. Demszky és Aba Botond viszonya is megromlott, pedig a BKV-vezér 1993 óta irányítja a fővárosi tömegközlekedési vállalatot.

Az önkormányzati választások előtti utolsó fontos esemény a tévészékház ostroma volt, amelyből sokak szerint Demszky megerősödve került ki. A rendcsinálás jelszavát a főpolgármester ritkán hangoztatta, ez korábban Tarlós István egyik lózungja volt. A független jelölt kampányfőnöke megpróbálta még az utolsó napokban a Strabag-botrányt is Demszky személyéhez kötni, ám mint kiderült, későn hajráztak Tarlósék, így nagyon szoros versenyben Demszky végül maradhatott a posztján.

hirdetés