Hírverseny »

Pufajkás Turul

Pártok

• FIDESZ
• MDF
• MSZP
• SZDSZ

Centrum

|

3. Út

|

MKP

Hiller István

1964. május 7., Sopron;
1992-től az MSZP V. kerületi alapszervezetének elnökségi tagja.

Pályafutása csúcsára érkezett a többször is az év egyetemi oktatójává választott politikus azzal, hogy 2004-ben az MSZP elnökévé választották. Miniszterelnöki ambíciói nincsenek, és azt is szó nélkül lenyelte, hogy pártjának választási bizottságát sem ő, hanem a pártot a hátán vivő Gyurcsány Ferenc vezeti. Országos politikussá az Orbán-kormány alatt érett, amikor az MSZP országos választmányának alelnöke lett, bár ambíciói már a Kádár-korszakban is lehettek, hiszen szokatlanul fiatalon, 19 évesen lett MSZMP tagja. A kormányban Görgey után és Bozóki előtt foglalhatta el a kulturális miniszteri bársonyszéket, ahol már csak az idő rövidsége miatt sem alkothatott maradandót.

Juhász Ferenc

1960. január 6., Nyíregyháza;
1994-től országgyűlési képviselő

Hiller István hatalomátvétele után úgy tűnt, hogy a nagyobb hatalmat jelentő elnökhelyettesi poszt lesz az övé, végül be kellett érnie az alelnökséggel. A honvédelmi miniszter lojális pártkatona, pozíciója stabil, az eddig elérteknél többre nem vágyik. Rövid kitérőktől eltekintve világéletében a politikában mozgott. Huszonnégy éves korától különféle KISZ-bizottságokon szolgálja a dolgozó népet, a rendszerváltás idején annyira elbizonytalanodik, hogy öt hónapig egy magyar-ukrán árucserével foglalkozó cég ügyvezető igazgatója. A politika fővonalába az MSZP 1994-es győzelme röpítette.

Újhelyi István

1975. február 28., Berettyóújfalu;
1995-től a Baloldali Ifjúsági Társulás alelnöke, 2002-től országgyűlési képviselő

Az MSZP elnökségének legfiatalabb tagja, de nemcsak a korának köszönheti a Kovács-korszak utáni előretörését. Nagy karrier lehetősége van benne, de legfeljebb Kiss Péteri magasságokig juthat, a pártban túlságosan jónak és kevésbé karakteresnek tartják ahhoz, hogy egyszer miniszterelnökként ő vezethesse Magyarországot. Alelnökként egyebek mellett a médiaügyekért felel, eddigi legnagyobb dobása a Fidesz székházából faxolt Magyar Vizsla kefelenyomatának a bemutatása, még Rogán Antal is bocsánatot kért tőle.

Lendvai Ildikó

1946. július 20., Debrecen;
1990-től a budapesti párttanács ügyvivője, 1994-től országgyűlési képviselő

Az irodalom-történelem szakos középiskolai tanár az MSZMP KB kulturális alosztályán a rossz nyelvek szerint cenzorként hasznosította az egyetemen tanultakat, bár ő ezt mindvégig tagadta. Érezte az új időket, ezért már az MSZMP 1989-es önfelszámoló kongresszusán csatlakozik a szocialistákhoz. Az MDF-kormányt az MSZP fővárosi párttanácsán bekkeli ki, 1994-től viszont már nem volt megállás. Fővárosi elnök, alelnök, most frakcióvezető. A párt nagy túlélőinek egyike, akit a 2004-es elnökváltás sem sodort el. A pártban erősek a még a KISZ-es időkből eredő kapcsolatai, sohasem vállalt többet, annál amennyire képes. Áderrel vívott napirend előtti csatáiban gyakran felemeli a hangját, ami még hívei szerint sem áll nem neki túl jól.

Szekeres Imre

1950. szeptember 9., Szolnok
1990-től az MSZP országos titkára, 1994-től országgyűlési képviselő

A mesterséges intelligenciáról írt értekezését egyetemi doktori címmel jutalmazták 1977-ben, utána viszont nem a tudományos, hanem a politikai pályafutást választotta. A Magyar Triatlon Szövetség elnöki posztját betöltő politikust a rendszerváltást Veszprém tanácselnök-helyetteseként éli meg, a Horn-kormány alatt nagyhatalmú pártalelnök. Behízelgő modorának köszönhetően sok hívet szerzett magának, így a bukás után még zavaros gazdasági ügyeibe sem bukott bele. Hillerrel szemben a pártbeli elnökválasztást elvesztette, de vidéki népszerűsége miatt elnökhelyettes lett. Igaz, csak papíron ő a második ember, a fáradtságos szervezőmunkát bízták rá. Így bázisát tovább építheti és egy esetleges MSZP-s választási vereségből erős emberként jöhet ki.

Horn Gyula

1932. július 5., Budapest
1985-től a Központi Bizottság tagja, 1990-94 között az MSZP elnöke

Neki köszönhető, hogy a szocialista párt nem hullt atomjaira, mint szinte az összes közép-európai utódpárt. Az MSZP stratégái most talán azt méricskélik, hogy mi hoz több hasznot a konyhára: ha aktivizálják kampányukban, megnyerve ezzel a nyugdíjasok széles tömegeit, vagy eldugják, bízva a fiatalabbak mozgósításában. Világéletében politikus volt, pályafutását 1954-ben kezdte a Magyar Dolgozók Pártjában. Nemzetközi elismertséget a keletnémet menekültek előtti 1989-es határnyitás, anyagi jólétének alapjait az életéről írt Cölöpök adja meg. Nem sokon múlt, hogy 1998-ban újabb négy évre kormányfő legyen, de kampánya túl lanyhára sikerült.

Kiss Péter

1959. június 11., Celldömölk
1989-től a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke, 1992-től országgyűlési képviselő

Soha olyan közel nem volt, és valószínűleg nem is lesz a miniszterelnökséghez, mint 2004 későnyarán, Medgyessy Péter bukásakor. Igaz, azt még ő sem gondolhatta komolyan, hogy Magyarország kormányfője lehet. A többséget Gyurcsány Ferencnek sikerült megnyerni, lojalitásáért cserébe kancelláriaminiszteri posztot kapott, és a miniszterelnök egyik legbizalmasabb munkatársává vált. Tizenöt évvel korábban dolgoztak már együtt, de a KISZ megszűnése más pályára röpítette őket. A Horn-kormányban a munkaügyi miniszterségig vitte. Ízig-vérig bürokrata, feladata a végrehajtás, nem pedig a nagyot álmodás.

N;