Párhuzamos életrajzok
1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999
2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005
Dávid Ibolya az egyetlen kormányzati politikus, aki - miután törvényellenesen megtagadja a Kunos Péter kegyelméről szóló elnöki határozat ellenjegyzését - növelni tudja népszerűségét. Lezsák Sándorral szemben az MDF elnökévé választják. A kampányban ígért büntetőjogi szigor (maffiatörvény) felemás eredménnyel teljesül, az alkalmi drogfogyasztás esetében viszont teljesen. A pártelnök eközben ügyel a függetlenség látszatára: Torgyánéknak folyton beszól, olykor ellenzékként tűnik föl, a kormányülések után külön tart sajtótájékoztatót. Dávid Ibolya népszerűsége mégsem sugárzik át az MDF-re, amely még mindig 1-2 százalék körül mozog. Karácsony előtt csúf kalandba keveredik: sofőrje fegyvernek látszót tárggyal megfenyegeti Kökény Mihály exminiszter feleségét, mert túl lassan húzódott le az útról a villogó miniszteri autó előtt. "Sohasem tudok úgy döntést hozni, hogy a szakmai meggyőződésemet és a lelkiismeretemet annak rendeljem alá, hogy esetleg népszerű vagy népszerűtlen döntést hozok. Talán ez az elfogadottságom egyik oka." (Magyar Nemzet-interjú, 1999 május 29.) "Sokkal célszerűbb két-három párt lojális együttműködése a jobboldalon, mint egy nagy párttá olvasztása. A Fidesz nem riválisunk, sőt: hosszú távon az MDF a Fidesz legbiztosabb szövetségese. A szétforgácsolódott kereszténydemokrata erők egyesítése a hosszú távú polgári kormányzás erősítését jelenti." (Magyar Nemzet-interjú, 1999. május 29.) Gyurcsány még mindig rója az MSZP-jobbító sorokat a Népszabadságban, sőt egyenesen lebénázza őket. Az üzleti gondolkodás és az értelmiség visszacsalogatását kéri számon, teljes szervezeti és kommunikációs váltást tanácsol a régi elvtársaknak. Úgy találja, hogy egyre egyenlőtlenebb a jövedelemeloszlás Magyarországon. Ekkor még azt gondolja, a politikai pátoszra semmi szükség. "[Gyurcsány az MSZP-hez:] Nem kell állandó bekiabálásokkal fellármázni a közönséget: "Csak a kezét nézzétek!" Tudjuk, hogy csal. Ere számítottunk. Inkább csendben, nyugodtan tessék új produkciót tanulni, hogy majd az is sorra kerülhessen. Belátom, ez nehezebb, mint kiabálni. De nem baj. Van még majdnem négy év. Vagy talán nyolc? Ne higgyétek, hogy ráértek." (Népszabadság, 1999. november 10.) Kuncze Gábor frakcióvezetőként igyekezett fogást találni az Orbán Viktor vezette kormányon, de humorérzékét azért nem vesztette el. Bánk Attilára például így pirított rá a parlamentben, amikor a kisgazda-képviselő egy SZDSZ-es törvénytervezetről beszélt: "Nem olvastad? Nincsenek benne képek?" "A kormány számos fontos területen mindeddig semmit sem tett: nemcsak az előrelépést lehetővé tevő változások maradtak el, de még a kormányzati elképzelések sem láttak napvilágot." (Népszabadság, 1999. november 8.) Orbán Viktor kormányoz. A kisgazdák ámokfutását egészen addig eltűri, amíg gond nélkül leszalámizhatja őket. A vidéki Magyarország templomkertjeiben az idős nénik kedvencévé válik. Egy fél országgal kedvelteti meg a dakotahumort. "A keresztény Magyarország kifejezés annak idején, a két háború között okkal vagy ok nélkül bánthatta az ország protestáns polgárainak érzékenységét. 1989 után pedig a keresztény kurzus kifejezést próbálták kevésbé tájékozott emberek riogatásra használni. Ezzel szemben nekem meggyőződésem, hogy ha a jövő Magyarországának fundamentumai között nem lenne ott nagyon jelentős örökségként a keresztyénség, akkor ez a Magyarország nagyon szegény és kiszolgáltatott ország lenne." (Reformátusok Lapja, 1999. április 4.) |
|
N;