Párhuzamos életrajzok
1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999
2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005
Dávid Ibolya a frakcióvezető-helyettesek szokásos életét éli: azonnalikérdez, interpellál, és vitatkozik. Témái a szekszárdi Duna-híd, a pincehelyi kórház, az örökbefogadásról szóló törvény, a fűtőolaj, a közigazgatási centralizáció. "Miniszter úr, Tolna megyében elterjedt az a vélemény, hogy a Horn-kormány nem is akarja megépíteni ezt a hidat, vannak, akik a mohácsi híd elsőbbségéről beszélnek, vannak, akik a főváros hídéhségével magyarázzák. Vannak, akik a kormány nemtörődömségével, azzal, hogy nem használták ki kellőképpen azt az előkészítettséget, melyet az MDF vezette kormány 1993. decemberi szerződése nyújtott." (Interpelláció Lotz Károly gazdasági és közlekedési miniszterhez 1995. szeptember 5-én) Gyurcsány sorban köti az állammal a számára kedvező privatizációs üzleteket. Ebben az évben már élvezi a lízingszerződést a balatonőszödi kormányüdülőre, és az övé a Képviselői Klub is, és számos olcsón megszerezhető, racionalizálható, majd nagy nyereséggel eladható vagy futtatható cég. Az Altus-GPS konzorcium megszerzi a Magyaróvári Timföldgyár és Műkorund Kft.-t, az akkori legnagyobb alumíniumipari cégért 705 millió forintot fizetnek. "Nagyon fontos megérteni, hogy az üzleti életben már most sem arról szól a történet, hogy a nagy hal megeszi a kicsit, inkább arról, hogy a gyors megeszi a lassút." (Népszabadság, 1996. szeptember 21.) Nem ez volt Kuncze Gábor legjobb éve. Állandó koalíciós csatározások, a hivatalos pártálláspont bírálatából sportot űző SZDSZ-esek, a Bokros-csomag megvédése. Kunczéra két oldalról lőnek, egyrészt a kormány, másrészt a szabad demokraták felől lőnek. A népszerűségi listán Kuncze az év végére az ötödik helyre csúszott a dobogóról. Nem tudta és nem is akarta megmenteni a Fodor Gábort, ezért a művelődési és közoktatási miniszter lemondott posztjáról. "Azt viszont nagyon helytelenek tartom, hogy koalíciós politikusok állandóan a koalíció létéről vagy nem létéről beszélnek, miközben mély gondolati szinten sincs értelme a szétválást felvetni. De ne csak Vásárhelyi Miklósra (az SZDSZ-es politikus bírálta a koalíciót - a szerk.) hivatkozzunk, mert Nagy Sándor is rendszeresen más koalíciós lehetőségekről nyilatkozik. Szűrös Mátyás is mondott már ehhez hasonlót. És ha ehhez hozzáveszem, hogy Kósa Ferenc vagy Bihari Mihály részt vett a Pokol Béla által szervezett ellenzéki megbeszélésen, azt hihetném, hogy az MSZP-ben jelentős személyiségek valami egészen más felállásban is gondolkodnak." (Népszabadság, 1995. március 4.) Orbán Viktor a választás utáni sokkból kezd kilábalni és kitalálja a polgár szót. A Fidesz VII. kongresszusán megerősítik elnöki posztját, a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra változtatják. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a koalícióstárs SZDSZ korlátozza Horn kormányfő hatalmát. "A Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke úgy véli, Horn Gyula nem az ország kormányfője, mert nincs miniszterelnöki hatásköre. Ezt ugyanis részben a koalíciós szerződés, részben a Bokros-csomag korlátozza." ( Tudósítás a Magyar Nemzetben egy sajtótájékoztatóról, 1995. szeptember 21.) |
|
N;