Belföld

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

1988-1990


1988 áprilisában a Ma Cherie eszpresszóban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón tudhatja meg a világ, hogy a Bibó Kollégium klubjában 37 magyar fiatal megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét. A főként egyetemeken, főiskolákon népszerű szervezet a Nagy Imre újratemetésén, a Hősök terén elmondott radikális Orbán-beszéd nyomán jelentősen növeli országos ismertségét és elfogadottságát. A Fidesz a választáson Honecker és Brezsnyev elvtársi csókjával kampányol, és - messze a várakozások felül teljesítve, 8,95 százalékos eredménnyel - az MDF ellenzékeként bekerült a parlamentbe.

1994-1998


A váratlan választási vereség után gyorsan szélnek eresztik a felduzzasztott kampánystábot. Az elnökség lemond, de az MSZP-SZDSZ-koalícióval szembeni polgári fordulatot vizionáló Orbánt megerősítik elnöki posztján. A párt VII. kongresszusa 1995 áprilisában megszavazza a Fidesz - Magyar Polgári Párt nevet, és elfogadja A polgári Magyarországért címet viselő vitairatot is. A párt első generációja mellett megjelenő fiatalok ifjúsági társszervezeteként létrehozzák a Fidelitast. A kereszténydemokraták belviszálya nyomán 34 fősre növekszik a fideszes parlamenti frakció létszáma, és először lesz az ellenzék legnagyobb pártja. Az ex-KDNP-s Surján-Latorcai-Isépy-csoport megszervezi a Fidesz keretein belül működő Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget. A Fidesz 1997 végén választási szövetséget köt az MDF-fel. A választáson a Fidesz 29,48 százalékos listás eredményt ér el, 148 jelölt nyer képviselői mandátumot, köszönhetően a két forduló között a kisgazdákkal kötött megállapodásnak.

1998-2002


Orbán Viktor az MDF mellett a kisgazdákkal is koalíciós tárgyalásokat kezdeményez, június végén aláírja a kormányzati szerepvállalásról szóló megállapodásokat Torgyán Józseffel és Lezsák Sándorral. A Fidesz az önkormányzati választáson is erősít, nyolc megyeszékhelyen szerzi meg a polgármesteri címet.

Az Élet és Irodalom A fiúk a bányában című írása 1999 augusztusában azzal vádolja meg Orbánt, hogy a Fidesz pénzéből segíti a családját. A Fidesz helyreigazítási pert nyer. A Fidesz elnöki székében 2000-ben az 1993 óta ötször újraválasztott Orbánt Kövér László, majd 2001-ben Pokorni Zoltán váltja, mert a kormányzás kiszippantotta az erőt a pártból. A Fidesz társult tagságot kap az Európai Néppártban, és kilép a Liberális Internacionáléból. A választási évnek a párt úgy vág neki, hogy csak a közvélemény-kutatók egy részénél áll nyerésre. Az "Összefogás kongresszusán" a párt programjaként fogadják el a Jövő elkezdődött című iratot. A rendezvényeken háttérbe szorul a Fidesz-logó használata, a támogatók a nemzeti színeket és kokárdát részesítik előnyben. A választást az MDF-fel közös listán indult Fidesz elveszti, tíz mandátummal kevesebbet ér el, mint az MSZP.

2002-2006


A választások után a Fidesz vezetése hetekig támogatja a szavazatok újraszámolását követelő csoportokat. Elindul a polgári körös mozgalom. Pokorni Zoltán lemond a pártelnökségről, a frakcióvezetésről és hosszabb időre visszavonul, amikor a D-209-es botrány idején kiderült, hogy édesapja is III/III-as ügynök volt. Mindkét poszton Áder János (egy évvel később Orbán Viktor) veszi át az irányítást. Az októberi önkormányzati választáson a Fidesz jelentősen veszít korábbi pozícióiból. A Fidesz 2003-ban Néppárttá formálódik, a szervezet neve Fidesz - Magyar Polgári Szövetség lesz, és elhatározzák nyolc tagozat létrehozását is. A 2004-es európai parlamenti választáson az MDF nélkül indul a párt, a listát Schmitt Pál vezeti, és győzelmet arat. (12 mandátum a 24-ből.) A párt több akciót is indít szimpatizánsai mozgósítására, rossz nyelvek szerint címjegyzékek gyűjtésére. Az egyik ilyen a költségvetés megváltoztatását célzó nemzeti petíció.  A 2006-os választásokra a párt új struktúrával készül, a Fidesz megyei irodái helyett a választókörzetekre alapozzák a hálózatot.

N;
hirdetés
N;