Hírverseny »

Pufajkás Turul

Pártok

• FIDESZ
• MDF
• MSZP
• SZDSZ

Centrum

|

3. Út

|

MKP

1988-1990

A nyolcvanas években egyre aktívabbá váló ellenzéki mozgalmak 1986-os monori és 1987-es lakitelki találkozója után a népiek vezéralakjai 1988 szeptemberében érezték elérkezettnek az időt a pártalakításra. Az MDF a lakitelki zászlóbontás után dinamikusan nőtt, 1989 elejére már tízezernél is több tagja volt, így országos gyűlést tartottak. A párt első, ügyvezető elnökének Bíró Zoltánt választották, akit első teljes jogkörű elnökként Antall József követett. Bíró MSZMP-s múltja miatt támadható lett volna az 1990-es szabad választások erősen antikommunista színezetű kampánya során.

1990-94

Az MDF a népnemzetiektől a keresztény-konzervatívokon át a nemzeti liberálisokig tartó hármas egység gondolatával és kompromisszumkereső politikájával megnyerte a parlamenti választásokat és kormányt alakíthatott. A párt a szavazás első körében a listás szavazatok 24,71 százalékát szerezte meg, a második fordulóban azonban tarolt az egyéni körzetekben, így összesen 164 képviselői helyett szerzett a 386 tagú parlamentben. Antall József pártelnöki és kormányfői tevékenysége azonban megosztotta a pártot. Az SZDSZ-szel kötött, a stabil kormányzás feltételeit a mai napig garantáló paktum felháborította a párt jobbszárnyát. A népiek hőzöngése 1993-ban pártszakadáshoz vezetett, miután Csurka István sikertelenül próbálta átvenni a hatalmat.

1994-98

Az 1994-es választásokon az MDF óriási kudarcot szenvedett el. A listás szavazatok alig 11,74 százalékával 38 képviselői helyet, az összes képviselői hely 9,84 százalékát szerezte meg. A párt ráadásul 1995-ben tovább szakad, tizenöt képviselő Magyar Demokrata Néppárt néven külön frakciót alakított. 1997-ben a párt csaknem önállósága feladása mellett döntött, a választásokon a Fidesszel szövetségben indulva 17 képviselői helyet szerzett.

1998-2002

Az 1998-as választáson az MDF már nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, de tizenhét egyéni képviselője a Fidesz támogatásával parlamentbe került. A párt a Fidesszel újra kormányt alakíthatott, és pártelnökségben is váltás történt. A népi Lezsákot a kormányban igazságügyi miniszteri tárcát kapó Dávid Ibolya váltotta, vezetésével az MDF egyértelműen a klasszikus konzervatív irányba mozdult el. A négy év kormányzás időszakát a párton belül az önállóság kérdése határozta meg. Mivel a parlamentbe kerülésre önállóan megint csak nem lett volna esélye a pártnak, az utolsó pillanatban megállapodást kötöttek a Fidesszel a közös listáról és huszonhét MDF-es jelölt fideszes támogatásáról.

2002-2006

Az MDF és a Fidesz a közös indulás ellenére is alulmarad a szocialistákkal szemben. Hiába szerez több mandátumot a két párt, mint az MSZP, a listán szerzett több szavazattal és az SZDSZ képviselőivel a szocialisták tudnak kormányt alakítani. Az MDF a közös indulás ellenére önálló frakcióalapítás mellett dönt, és az önkormányzati, illetve az európai parlamenti választásokon is önállóan indul. 2004-ben aztán látszólag lezárulnak a népnemzeti szárny - illetve a Fideszbe betagolódás híveinek - utóvédharcai, kizárják Lezsák Sándort és Balogh Gyulát is. A ciklus elején még huszonnégy fős frakció eddigre nyolc fősre apad, de a szakítósdi még mindig zajlik. Legutóbb Gémesi György, a párt megmaradt három, országosan is ismert arcának egyike is lemond pártban viselt tisztségeiről.

N;