|
Magyar Szocialista Párt
1989-1990A Magyar Szocialista Párt az előd romjain, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusán alakult meg. Az 1989. október 5-9-i kongresszuson Nyers Rezsőt választják elnöknek. A párt elnöksége még abban a hónapban politikailag elhatárolódik az elődpárttól, jogilag azonban vállalja a folytonosságot. A pártvagyon nagy részét is az MSZP örökli. A kampányba a "Tisztázott múlt - A ma nyugalma - A holnap biztonsága szlogennel vág bele, de az új parlamentben ez is csak 33 mandátumra - 8,55 százalékos eredményre - elég. 1994-1998Horn Gyulát a parlament miniszterelnökké választja, és megtartja pártelnöki posztját is. A téli önkormányzati választáson a párt megismétli tavaszi sikerét, de fővárosban nem sikerül Baráth Etelét főpolgármesteri székhez juttatni. A Bokros-csomag 1995. márciusi kihirdetése után kiéleződik a vita az MSZP különféle platformjai és a pártvezetés között. Több képviselő folyamatosan bírálja az SZDSZ-szel kötött koalíciót, a liberális pártot téve felelőssé a megszorításokért. Az MSZP a választás előtt az Agrárszövetséggel és az MSZDP-vel köt választási megállapodást, a Munkáspárt ajánlkozását elutasítja. A párt fő jelszavai: Vállaltuk a felelősséget, Készen állunk a folytatásra, Együtt a harmadik évezred Európájába. Hiába álltak készen, a változatlanul Horn Gyula vezette párt nem tudja megismételni 1994-es sikerét. A párt listán 32,25 százalékot szerez, a második forduló után viszont - hiába az SZDSZ-es és az MSZP-s jelöltek közti kölcsönös visszalépések - kiderül, hogy a 134 egyéni mandátum kevés a kormányalakításhoz. 1998-2002Az ismét ellenzékbe szorult pártban jönnek az új arcok. A pártvezetésben feltűnik Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Toller László, Molnár Gyula. Az önkormányzati választáson a párt megismétli négy évvel korábbi sikerét, főpolgármester-jelöltjük, Katona Béla azonban visszalép Demszky Gábor javára. A szocialisták ezúttal már 1999-ben elkezdik a "visszatér-e Németh Miklós" kezdetű népi játékukat, aminek a végére Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter 2001. májusi jelölése tesz pontot. A pártot a lemondott Horn Gyula helyett Kovács László vezeti, neki leginkább a párt Baloldali Platformjával gyűli meg a baja; a tömörülés a pártvezetés önkritikára való képtelenségét kárhoztatja. Tóbiás József vezetésével megalakul a Fiatal Baloldal. A szocialisták ifjúsági szervezete a kampányban egyfajta rohamcsapatként rohanja le a választókörzeteket. A hatalmat az Orbán-kormány elszámoltatásának és a szélsőjobboldali veszélynek a hangoztatásával, valamint a jóléti rendszerváltás ígéretével igyekeznek visszaszerezni. Az MSZP a 2002. áprilisi választások első fordulójában az eddigi legjobb eredményt (42,05 százalék) éri el, a második fordulóban viszont kis híján fordít a Fidesz. A szocialisták végül tíz mandátummal szereznek többet a legnagyobb jobboldali pártnál. 2002-2006Medgyessy Péter miniszterelnökről rögtön kormányzása kezdetén kiderül, hogy 1977 és 1982 között a kémelhárítás tisztje volt. Mivel a szocialisták nem tudnának új jelöltről megegyezni, egy új választáson pedig a Fidesz nagy eséllyel megszerezné a győzelmet, felsorakoznak Medgyessy mögé. Az önkormányzati választáson az MSZP (sok helyen koalíciós társával, az SZDSZ-szel) biztosa győzelmet arat, a fővárosban azonban Gy. Németh Erzsébet vereséget szenved. Az MSZP-nek most is fejtörést okoz "belső ellenzéke". A házelnök Szili Katalin vagy a választmányi elnök Jánosi György kijelentései miatt pártvezetés magyarázkodásra kényszerül, a sikertelen 2004. júniusi európai parlamenti szavazás (9 mandátum a 24-ből) felerősíti a kritikus hangokat. Medgyessy Péter még azon a nyáron lemond miniszterelnöki posztjáról, az MSZP kongresszusa a pártkorifeusok támogatta Kiss Péter helyett Medgyessy egykori tanácsadóját, sportminiszterét - a pártban is nyomulásba kezdő - Gyurcsány Ferencet választja kormányfőnek. A választásokhoz közeledve gátat szabnak a platformalapításoknak. A kampányban a mostani MSZP- és az előző Fidesz-kormány teljesítményét vetik össze. Jelszavuk: bátorság, biztonság, igazságosság. |
hirdetés
N;
|
