Hírverseny »

Pufajkás Turul

Pártok

• FIDESZ
• MDF
• MSZP
• SZDSZ

Centrum

|

3. Út

|

MKP

1988-1990

A Szabad Kezdeményezések Hálózata 1988. november 13-án alakul párttá, létrejön a Szabad Demokraták Szövetsége. Egy évvel később népszavazást kezdeményez négy kérdésről, köztük a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Az úgynevezett négyigenes referendum a párt sikerével zárul, eldől, hogy a köztársasági elnököt az új parlament választja majd meg, és elszállnak Pozsgay Imre esélyei a posztra. Az első szabad választásokon a párt 92 mandátumot szerez (21,39 százalék), és a második legnagyobb párt lesz a parlamentben. 

1990-1994

Az SZDSZ ellenzékbe szorul. Az addig elnök nélküli párt vezetőjévé Kis János filozófust választják, akit 1992-ig minden évben más elnök követ (1991: Tölgyessy Péter, 1992: Pető Iván). Megszületik a később különösen a szélsőjobb által bírált MDF-SZDSZ-paktum, amely viszonylag tág mozgásteret biztosított a kormánynak, cserébe az SZDSZ Göncz Árpádot jelölhette köztársasági elnöknek. Az őszi önkormányzati választáson az SZDSZ szerepel a legjobban, Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választják. A választások előtt Kuncze Gábor nemcsak a pártelnöki, hanem a frakcióvezetői posztot is megszerzi, vicces napirend előtti felszólalásaival a kormánypártokat veszi célba. Az 1993-ban szakadár fideszesekkel erősödő pártot (Fodor Gábor, Molnár Péter és Ungár Klára lép át) felveszik a Liberális Internacionáléba. Az 1990 előtt antikommunistaként elkönyvelt párt szélsőjobboldali veszélyt érezve közös akciókba kezd a szocialistákkal a Demokratikus Charta keretein belül. A párt az 1994-es országgyűlési választáson ismét a második helyen végez (69 mandátum, 19,73 százalék).  

1994-1998

Először kerülnek kormányra a szabad demokraták, koalíciós megállapodást kötnek a szocialistákkal. Kuncze Gábor belügyminiszter és a miniszterelnök koalíciós helyettese lesz. Az alkudozásokban a belügyminisztériumon kívül megszerzik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot (Fodor Gábor, majd Magyar Bálint vezeti) és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot (Lotz Károly lesz a miniszter). A koalíciókötés után végképp megromlik a párt addig sem túl rózsás viszonya a Fidesszel, majd kilép a párt egyik volt alapító elnöke, Tölgyessy Péter, az akkor ellenzéki Fidesznél folytatja pályafutását. A Tocsik-ügy kirobbanásának hatására kicserélődik a párt vezetése. Az elnöki posztra 1997-ben Kuncze Gábort választják. A négy év kormányzást nem a szocialisták, hanem a szabad demokraták sínylik meg. Az első fordulóban 7,57 százalékot kapnak, a parlamentbe minden eddiginél kevesebb, huszonnégy képviselőt delegálhattak.  

1998-2002

Az ismét ellenzékbe szorult párt három elnökváltást is átél négy év alatt. Kuncze Gábort a választás után Magyar Bálint, őt 2000-ben az ismét főpolgármesterré választott Demszky Gábor követi. Demszky meghirdeti az MSZP és a Fidesz közötti egyenlő távolságtartás elvét, de koncepciójával sem sikerül növelni az ötszázalékos parlamenti küszöbön táncoló párt népszerűségét. Megalakul az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció. A 2002-es választás előtt ismét az Orbán Viktor megbuktatását legfőbb céljának tekintő Kuncze az elnök. A kampányban a radikális adócsökkentést tűzik zászlajukra, és utcai akcióikkal hívják fel a figyelmet arra, hogy szerintük mennyit "lopott" az Orbán-kormány - immár Tamás Gáspár Miklós nélkül, aki még 2000-ben lép ki a pártból. Az SZDSZ történetének legrosszabb szereplését könyvelheti el (5,57 százalék, 20 mandátum), de sikerként értékelik, hogy sikerül bekerülniük a parlamentbe.  

2002-2006

A párt megköti második koalíciós szerződését az MSZP-vel. A szocialisták - 1994-gyel ellentétben - most nem tudnának egyedül kormányt alakítani, ezért a szabad demokraták támogatása értékesebb a nyolc évvel korábbinál. Medgyessyék négy tárcával honorálják az SZDSZ-t: Csillag István a gazdasági, Kovács Kálmán az informatikai, Magyar Bálint az oktatási, Kóródi Mária a környezetvédelmi minisztériumot irányítja (Kóródi Máriát 2003-ban Persányi Miklós, Csillag Istvánt 2004-ben Kóka János váltja). Miután Medgyessy Péterről kiderül, hogy állambiztonsági tiszt volt, az ügynöklista nyilvánosságra hozataláért szinte fennállása óta kardoskodó SZDSZ kényes helyzetbe kerül. A párt vezetése végül a koalíció fenntartása mellett dönt, mert egy új választás szinte biztosan Orbán Viktor sikerét hozná. Tiltakozásul Kis János és Hack Péter is kilép az SZDSZ-ből. (És még egy nagy kilépő: a Wekler Ferenc gazdasági ügyei ellen így tiltakozó Eörsi István.) A 2004-es európai parlamenti választáson a pártvezetés sikerként könyveli el a két megszerzett mandátumot, de a listavezetőnek, a Budapestet 1990 óta irányító Demszky Gábornak le kell mondania a mandátumáról. Az erőtlennek és 2006-ra biztos vesztesnek tartott Medgyessynek 2004 nyarára megromlik a viszonya a liberálisokkal. Miután az SZDSZ-t egy interjúban burkoltan korrupcióval vádoló kormányfő bejelenti Csillag István gazdasági miniszter menesztését, a szabaddemokraták megvonják bizalmukat, és ezzel iniciálják a miniszterelnök-váltást. A párt nevét 2005 márciusában Szabad Demokraták Szövetsége - a Magyar Liberális Párt névre változtatják.

N;