hirdetés

Belföld

Magyar Demokrata Fórum

Dávid Ibolya

A népszerűségi listák szerint az egyetlen nőnemű parlamenti pártelnök az egyik legszimpatikusabb jelenség a magyar politikában, ám ennek ellenére már szinte csak a csoda vagy az utolsó pillanatban meghozott kompromisszum segítheti hozzá ahhoz, hogy jusson neki hely az országgyűlésben a választások után.

Dávid Ibolya 1989-ben, a rendszerváltó pezsgésben, Antall József hatására lépett be az MDF-be, és egyéniben nyert mandátumot az első szabadon választott parlamentbe. Az első ciklusban keveset hallani róla, 1994-ben azonban – Boross Péter ajánlásával – kis híján frakcióvezető lesz belőle. A Horn-kormány ciklusában sem nagyon veteti észre magát, jelentős országos ismertséget csak 1998-ban, a Fidesz-kormány igazságügy-minisztereként szerez. A jobboldali kormányhoz illő, restriktív büntetőjogi politikát folytat: szigorodik a drogtörvény, bevezetik a valódi életfogytiglant, megkezdődik a szervezett bűnözés elleni összehangolt harc, és Dávid megtagadja a kegyelmet Kunos Péter Agrobank-vezértől. A focihoz semmilyen körülmények között nem ért, még akkor sem, ha nem a foci a téma, hanem a MIÉP zsidózása.

1999-ben az MDF elnökévé választják. A miniszter asszony ekkor már a legnépszerűbb politikusok között van, de ezt a szexepilt akkor sem és azóta sem tudja pártja javára fordítani. Közeledni próbál az MDF-ből korábban kivált Magyar Demokrata Néppárthoz; a Békejobb 2000 kezdeményezés azonban hamarosan elhal. A pártelnök tudja, hogy meg kell különböztetnie magát a jobboldali koalíció többi pártjától, ezért mind a kisgazdákkal, mind a Fidesszel konfrontálódik; kenyértörésre azonban végül nem kerül sor.

Évekig húzódó lebegtetés után végül 2002-ben az MDF közös listán indul a Fidesszel; a Fórum 28 helyet kap az Orbán vezette listán. Megjelenik Dávid Ibolya interjúkötete, a Miért pont én?, amelynek címét három évvel később Albert Györgyi veszi kölcsön.

A választáson a Fidesz-MDF koalíció veszít. Megkezdődik a lemorzsolódás: júniusban Hende Csaba fogadja el Orbán felkérését, és elmegy polgári köröket szervezni, Boros Imrét ügynökmúltja miatt a pártelnök záratja ki, Balsai István a Fidesszel szembeforduló irányvonal miatt távozik. Dávid ennek ellenére kitart a különutas politika mellett, és bejelenti, a párt önállóan indul a 2004-es EP-választásokon. Makacs különállása a párton belül is ellentétekhez vezet: a Lezsák Sándor vezette, Fidesz-barát platform megpróbálja lemondatni Dávid Ibolyát, de nem járnak sikerrel. A pártütőkkel előbb kiegyezik, de 2004-ben, a némi önbizalmat adó, 5 százalék fölötti EP-választási eredmény után leszámol velük: Lezsáknak és a Lakitelek Munkacsoport elnevezésű csoportnak mennie kell. Az MDF-frakció így nyolc főre apad.

2005-ben az MDF újraegyesül az MDNP-vel, de a pártot már körbelengi a búcsúzás hangulata, s amikor felröppen a hír, hogy Gémesi György gödöllői polgármester is távozását fontolgatja, a pártvezetés könyörgő hangú levélben kérleli képviselőjét, hogy maradjon. Bizonytalanná vált Sisák Imre pásztói polgármester pártállása is.

Dávid Ibolya nem különösen megosztó személyiség, mérsékelt, visszafogott stílusát a baloldali választók is értékelik – de ettől még nem szavaznak rá. Híres kalapgyűjteményéről, személyes honlapján recepteket ajánl a látogatóknak, és évente egyszer fürdőruhára vetkőzik, hogy átússza a Balatont. Hevesebb érzelmeket sajátos, de logikus módon a jobboldalon vált ki: mivel az MDF-re adott szavazatok hiánya a Fidesz vereségét okozhatja, a Fideszt támogató médiumok agresszíven támadják Dávid Ibolyát; gyakori az a vélekedés, hogy koalíciós alkura készül az MSZP-vel.

Azonnali kérdések Dávid Ibolyához
Párhuzamos életrajzok: Dávid, Gyurcsány, Kuncze, Orbán

hirdetés