Gál Zoltánt csak a női fehérneműk kötik le igazán
2007. június 1., -
A Pufajkás Turul folytatja a parlamenti bizottságok ülésein megkezdett ámokfutását, a nőgyűjtő Mécs Imre után most egy másik MSZP-s politikusról rántjuk le arcátlan fényképeinkkel a vizes pongyolát.Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának emlékezetes szerdai ülésén nem csak Mécs Imre viselkedése keltette fel a bennünk szunnyadó bulvárbubus érdeklődését. A bizottság épp a leendő országos rendőrfőkapitány meghallgatására készült, a tagok előtt a kiosztott Bencze-életrajz és más iratok hevertek.
Akrobatikus tollgyakorlatok
A tollával kissé idegesen, már-már feszülten játszadozó Gál Zoltán előtt is a vám-és pénzügyőrség rendészeti igazgatójának életútja volt kirakva az asztalra. Az országgyűlés egykori elnöke fotóink tanúsága szerint a firkálók táborába tartozik, olyan ember, aki virtuóz tollrajzokkal kompenzálja a munkahelyi mítingek unalmát vagy feszültségét.
Szállj, szállj turul szárnyán
A feszes, rövid, egyenes tollvonásokkal megrajzolt ábrák - figyeljük meg a kalligrafikus M betűt, illetve az animisztikus turulszerű madáralakot! - mellett igazándiból egy apróság ragadta meg figyelmünket. A főkapitányjelölt életrajzában egyetlen elemet talált érdekesnek, kiemelésre méltónak Gál Zoltán:
A kiemelés Gál Zoltántól származik, a személyes adatokat mi kockáztuk ki
A jelek szerint a pikáns családnév olyan hatással volt az MSZP-s képviselőre, hogy a lapon lévő további bekezdésekben már nem lelt említésre érdemes részletet. Persze minden további nélkül el tudjuk képzelni, hogy a magas rangú vám- és pénzügyőr életében tényleg az a legizgalmasabb, hogy szülője egy női fehérnemű nevét viseli. Bárhogy is legyen, ezúton szeretnénk Gál úr figyelmébe ajánlani a hasonló nevű Pest megyei település honlapját, ahol többek között az alábbi névtörténeti leírást találtuk:
Bugyi községről az első írásos emlék 1346-ból való, amely egy Bwd és Apay területén fekvő birtok zálogba vételével foglalkozik. A történeti források azonban már 1321-től említést tesznek a Pereg határában fekvő Budimátéfalujáról és Budipéterföldjéről, melyeknek 1312-ig Bugyi Máté és Péter voltak a birtokosai, akik nevük szerint Bugyi faluból kirajzó kisnemesek lehettek. A középkorban magát a helynevet - s róla birtokosainak nevét is - általában így: tehát Bod, Bud, Bady, Budy alakban írták, alanyesetben. Ez egy - a magyarok körében is használatos - szláv eredetű személynévből ered, mely a Bogyiszlónak is nevet adó Budiszláv, Budivoj típusú név becéző: Bud rövidülése. Ez az ősi magyar helynévadási eljárás a XI-XII. századra volt jellemző, melyről a falu keletkezésének homályába vesző idejére is következtethetünk.