Előítéletekkel bénítjuk a megerőszakolt nőket

2007.05.10. 22:09
Az Amnesty International jogvédő szervezet jelentést tett közzé a családon belüli erőszak, ezen belül is a nőket ért szexuális erőszak magyarországi helyzetéről. A szervezet felszólítja a kormányt, hogy tegyen lépéseket a megfelelő törvényi háttér megteremtésére, és hozzon létre speciális szolgáltatásokat az áldozatok védelmére. A magyar társadalomra jellemző előítéletek akadályozzák a nők jogainak védelmét.

Az Amnesty International (AI) felmérést készített annak okairól, hogy a nők miért nem kapnak megfelelő védelmet az otthonukban elkövetett szexuális erőszak ellen. A Meg nem hallott segélykiáltások című tanulmány szerint Magyarországon az előítéletek a legtöbb esetben megnehezítik, gyakran egyenesen lehetetlenné teszik az erőszakot átélt nők számára, hogy jogorvoslattal éljenek.

A jogvédő szervezet szerint a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) hiányosan rendelkezik a szexuális erőszakos bűncselekményekről, legnagyobb hibája, hogy a nőknek bizonyítaniuk kell, fizikailag ellenálltak, mikor fenyegetés érte őket. Magyarországon csak 1997 óta számít bűncselekménynek a házasságon belüli nem erőszak.

Tájékozatlanság és előítéletek

Egy 2006-ban végzett közvélemény-kutatásban 1200 embert kérdeztek meg a családon belüli erőszakról. A válaszadók több mint 32 százaléka vélekedett úgy, hogy a nők felelősek, ha megerőszakolják őket: a férfiak csaknem 40 százaléka és a nők több mint 25 százaléka. A megkérdezettek 62 százaléka nem tudta, hogy a házasságon belüli nemi erőszak bűncselekmény Magyarországon. A megkérdezett férfiak több mint 15 százaléka és a megkérdezett nők több mint 8 százaléka nem tartja nemi erőszaknak, ha egy férj szexuális együttlétre kényszeríti a feleségét.

Egy 1000 nő megkérdezésével végzett felmérésben a megkérdezettek 28 százaléka állította, előfordult már, hogy a partnere megverte, míg 7 százalékuk arról számolt be, hogy partnere kényszerítette már őt erőszakkal szexuális kapcsolatra.

Jogorvoslat helyett szégyen

„Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam sem tennék feljelentést, ha megerőszakolnának. Nagyon nehéz, az eljárásrend, az attitűdök, a társadalmi konvenciók miatt. Mindent az áldozatnak kell védenie, bizonyítania” – mondta egy bírónő az AI-nek.

A jelentésből kiderül, hogy a nemi erőszak áldozatai közül sokan szégyellik magukat, és nem tesznek feljelentést, mert tudják, ezeknél a bűncselekményeknél az áldozatot kezelik bűnösként, amíg nem bizonyítja ártatlanságát, miközben a vádlottat ártatlannak vélelmezik, amíg be nem bizonyosodik bűnössége.

Az Amnesty megjegyzi azt is, hogy a rendőri reakciók általában túl későn érkeznek, ráadásul nincsen megfelelő számú képzett szakember és speciális szolgáltatási háló az áldozatok segítésére. A nemi erőszak áldozatainak szociális munkások segítségére, pszichológiai és jogi tanácsadásra lenne szükségük. A kormány feladata ezeknek a szolgáltatásoknak a kialakítása, kutatások végzése, amelyekkel ki lehet dolgozni a legjobb szabályozást, és tájékoztatni lehet a nyilvánosságot a társadalmi előítéletek megakadályozására, olvasható a jelentésben.

Képzetlenek és felületesek

Kitérnek arra is, hogy a rendőrség a nemi erőszakkal kapcsolatos ügyekben nem nyomoz kellő körültekintéssel, és az állomány képzettsége sem megfelelő. „Azok a lányok és nők, akiket megerőszakoltak, arra számíthatnak, hogy nem hisznek nekik és stigmatizálják őket” – írja az AI.

Álláspontjuk alátámasztására a jelentésben idézik egy rendőrtiszt szavait, aki a nemi erőszak szakértője: „Maga akar azokról a spinkókról beszélni, akiket behoznak ide és azt állítják, hogy megerőszakolták őket? 85 százalékuk kurva. Dugni akart, és megegyezési problémái támadtak. Nyíltan vagy titokban prostituáltak. Ezt egy szakember látja.”