Kritikus a nők helyzete Magyarországon

2008.05.28. 10:34
Három területen is komoly kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben az Amnesty International országértékelő jelentése. A legsúlyosabb probléma a romák folytatódó diszkriminációja, valamint a nemi erőszak áldozatául esett nők hátrányos helyzete.

Részben pozitív, de három területen határozottan elítélő az Amnesty International (AI) Magyarországról kiadott évértékelő jelentése. A nemzetközi jogvédő szervezet három témával, a rendőri túlkapásokkal, illetve a romák és a nők elleni diszkriminációval foglalkozott kiemelten.

A rendőrséggel kapcsolatban pozitívumként értékelik, hogy a törvényhozók a 2006-os zavargások idején tapasztalt túlkapásokra reagálva független panasztestületet állított fel a rendőrség elleni panaszok kivizsgálására. Ugyanakkor az ENSZ Kínzásellenes Bizottságának jelentésére hivatkozva problémaként említik, hogy túl hosszú a rendőri őrizet 72 órás ideje, illetve rendőri túlkapásokra ad lehetőséget, hogy az őrizeteseket a rendőrségen tartják fogva.

A rendőrséget kritika érte azért is, mert nem akadályozták meg a melegfelvonuláson részt vevőket ért inzultusokat. A 2007-es gaypride-felvonuláson ellentüntetők egy csoportja tojásokkal, kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálhatta a melegeket a tétlen rendőrség asszisztenciája mellett.

Az AI jelentése szerint Magyarországon a megerőszakolt nőknek kevés esélyük van az igazságszolgáltatásra. Okként a politikai akarat hiányát, a széles körben elterjedt társadalmi előítéleteket és az együttérzés nélküli igazságszolgáltatási rendszert emelték ki. A legfőbb probléma, hogy a magyar jogrend a nemi erőszak feltételének a fizikai kényszert, nem pedig a beleegyezés hiányát veszi. Az ENSZ szakosodott szervezete, a CEDAW külön kiemelte, hogy a magyar jogrend nem rendelkezik specifikusan a családon belüli erőszakról - miközben az elkövetők kétharmada az áldozatok ismerősi-családi köréből kerül ki -, valamint azt, hogy a távoltartási végzések eddig kevés eredményt hoztak.

Továbbra is súlyos diszkriminációtól szenved a magyarországi roma lakosság. Ez a lakáshoz jutásban, az elhelyezkedési lehetőségekben, az oktatásban és az egészségügyi ellátásban is megnyilvánul. Az oktatási rendszerben általánosan elterjedt gyakorlat a szegregáció, és ez már az egészségügybe is kezd átszivárogni. Kiemelten hátrányos a roma nők helyzete.

Az AI kritizálta a magyar menekültügyi hatóságok és a határőrség munkáját is. Aggasztónak nevezték, hogy a menedékkérőket akár egy évre is őrzött táborokba zárhatják, hogy megoldadtlan a menedékkérés lehetősége a határokon, illetve hogy a határőrség több menedékkérőt is jogtalanul kiutasított az országból.