Bevándorlási engedély

2000.10.19. 11:57
A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról az 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezik, ez folyamatosan módosították 1998. március 1-ig.

A törvényes előírások szerint bevándorlási engedélyt az a külföldi kaphat:

A. Aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen Magyarországon tartózkodik. Megszakításnak az ország évente több mint 45 napra történő elhagyása minősül. A háromévi tartózkodás alól az mentesül, aki az állampolgárságról szóló törvény rendelkezései szerint magyar állampolgárságát visszahonosítás, honosítás címén kérelmezhetné. Magyarul: akinek felmenő ágon magyar rokonai voltak, vagy ő maga volt magyar állampolgár.

B. Akinek magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított.

D. Akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

Magyar állampolgárság - határon túl

A történelem folyamán a trianoni békeszerződéssel elvesztette magyar állampolgárságát az elcsatolt területek lakossága 1921. július 26-án. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) illetve a második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) követően a Magyarországhoz csatolt területeken lakók magyar állampolgárságot nyertek. Mindezt megőrizték 1945. január 20-ig, mikor Magyarország fegyverszüneti egyezményének 19. pontja alapján (az 1947. február 10-én kötött békeszerződés 2. cikkelye ezt a határozatot megerősítette) az első és második bécsi döntést érvénytelenítették.

Hol kell a kérelmet benyújtani?

A bevándorlási kérelmet a helyi közigazgatási hivatalokban lehet formanyomtatványon benyújtani, a bevándorlási eljárás illetéke 10 ezer forint. A kérelmet a törvény előírásai szerint 120 plusz 40 nap alatt kell elbírálni, de a határidőket az ügyek nagy száma miatt nem tudják betartani, a Budapesti Főváros Közigazgatási Hivatalban a döntés hozzávetőleg egy évet vesz igénybe.

A bevándorlási engedéllyel rendelkezők közel azonos jogokat élveznek, mint a magyar állampolgárok. Például szabadon vállalhatnak munkát, a szociális ellátásról szóló törvény rájuk is vonatkozik, az egészségügyi ellátásról szóló törvény is, oktatás, vállalkozás, adózás tekintetében egyformák a magyar állampolgárokkal. Nincs azonban teljes szavazati joguk, csupán önkormányzati szavazáson jogosultak részt venni, ugyanakkor nem választhatók. Ugyanakkor nem kapnak magyar útlevelet (ez csak a magyar állampolgárokat illeti meg), viszont ha állampolgársági kérelmüket beadják nem kötelező megszakítás nélkül Magyarországon tartózkodniuk.

A törvénynek vitatott előírása, hogy a külföldi megélhetése akkor tekinthető biztosítottnak, ha önmaga és a vele együtt bevándorló, tartásra jogosult és rászoruló családtagjai eltartásához megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik, illetőleg Magyarországon - a magyar jog alapján - eltartására kötelezhető hozzátartozója él. A gyakorlatban egyénileg vizsgálják ezt a kérdést és egy átlagos életszínvonal a mérce.

Budapesten a bevándorlási kérelem megszerzésekor a következő iratokat kell benyújtani: lefordított és hitelesített változata - az anyakönyvi kivonatnak, (felmenő magyar állampolgár esetében a felmenő anyakönyvi kivonatai is szükségesek), útlevélnek, erkölcsi bizonyítványnak, oklevélnek; továbbá csatolni kell munkáltató által kibocsátott bruttó/nettó jövedelmi igazolást, APEH-től jövedelemadó igazolást, bérleti szerződést (közjegyző előtt hitelesített változat), a lakás földhivatali tulajdonosi lapja, további, megélhetést bizonyítandó iratokat, munkavállalási engedélyt, munkaszerződést; orvosi vizsgálat; tartózkodási engedély.