Gyurcsány előremenekül, de a tűzzel játszik

"Értem a szándékot, de rendkívül kockázatos lépésnek tartom Gyurcsány Ferenc döntését" - mondta Török Gábor politológus. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bár ez a lépés beleillik a Gyurcsány kockázatvállaló, előremenekülő stratégiájába, de ezúttal a tűzzel játszó miniszterelnök sokkal kevesebbet nyerhet a számára sikeres szavazással, mint amennyit veszíthet a bukással.

Kettős hiba

A döntés Török szerint két szempontból is elhibázott. Egyrészt azért, mert a kormánypárti politikusok az elmúlt hetekben, hónapokban azt kommunikálták, hogy az önkormányzati választásnak nincs "nagypolitikai", közjogi következményük. Ezzel szemben a mostani döntéssel mégis csak azt jelzik, hogy igenis van.

Az igazi kockázatot persze az jelenti, hogy Gyurcsány maga kérte a bizalmi szavazást maga ellen, megkönnyítve ezzel a párton, koalíción belüli ellenzéke dolgát. Egyfelől ugyanis azok kezébe adta az eszközt a menesztésére, akik gondoltak ugyan erre, de maguktól talán nem lépték volna meg, másfelől most úgy válthatják őt le, hogy előzetesen nem kell megállapodni az utódjáról.

A képviselők - legalább egyötödük - által kezdeményezett konstruktív bizalmatlansági indítvány ugyanis megköveteli az új miniszterelnök-jelölt megnevezését, míg egy bizalmi szavazáson csak a meglévő kormányfőről döntenek, az utódját később kell megválasztani.

Maradhat, de presztízsveszteséggel

Török Gábor szerint ugyan a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy Gyurcsány a bizalmi szavazáson megkapja a többséget - már csak azért is, mert a többi személyi szavazással szemben a kormányfő személyéről nyílt szavazással döntenek -, de ebben az esetben is politikai presztízsveszteséget okozhat neki a szavazás.

A koalíciónak 189 szocialista és 20 szabaddemokrata, vagyis összesen 209 képviselője van, ebből 16-nak kellene Gyurcsány ellen szavaznia ahhoz, hogy a miniszterelnök megbukjon. Tehát akár még a kisebbik kormánypárti frakció is megbuktathatja a kormányfőt.

Gyurcsány akkor is elszenvedhet politikai presztízsveszteséget, ha hatalmon marad, de a 209 helyett éppen csak a képviselők többsége támogatja. Ha teljes bizalmat szavaz neki a koalíció, akkor válhat valóra az a gyurcsányi szándék, hogy éreztesse, élvezi a kormánypárti többség bizalmát.

Ha bukik, az államfő lép

Ha a kevésbé valószínű forgatókönyv jön be, és Gyurcsány belebukik a bizalmi szavazásba, akkor az államfő kezébe kerül a döntés, hogy új miniszterelnök személyére tegyen javaslatot, mondta Török Gábor. A köztársasági elnöknek olyan személyt kell megneveznie, akinek van esélye a megválasztatásra, így feltehetően egy, az MSZP és az SZDSZ által közösen kijelölt személyt nevez meg.

Török szerint ez a személy akár a háttérből, a pártok holdudvarából is érkezhet, ahogyan Medgyessy Péter érkezett 2002-ben. "A politika lényege, hogy nincs olyan, hogy ne legyen alternatíva" - mondta a politológus arra a felvetésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a két párt ne tudjon megállapodni az új miniszterelnök-jelölt személyében.

Mikor lehet új választás?

Ha mégis ez következik be, akkor az államfő szabad belátása szerint nevezhet meg kormányfőjelöltet. Ha ezt a jelöltet 40 napig nem választja meg a parlament, akkor Sólyom László feloszlathatja az országgyűlést, és új választást kell kiírnia. Ez a koalíciótól, annak megállapodási képességétől függ, így Török Gábor szerint ennek a forgatókönyvnek a bekövetkeztére van a legkisebb esély.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!